Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-274

Az országgyűlés képviselőházának 27velünk szemben áll. Hiába beszélünk, szónokolunk, küzdünk, fáradunk, az eredmény az lesz, amit — az ő szavuk járása szerint mondva — a nagyfejűek akarnak. A passzivitásnak tehát nagyon is az az oka, hogy a polgárság érzi, hogy teljesen tehetetlen azzal a rezsimmel szemben, amelyet felülről indítottak. Érzi a tehetetlenségét azzal a plutokráciával szemben, amely minden városban kifejlődik. Már most én vagyok az utolsó, aki felekezeti kérdést dob bele valamilyen dologba. Ez távol áll tőlem ; én tisztelem mindenkinek a vallásos meggyőződését, csak a kor hangulatát akarom valamiképpen itt érzékeltetni. Megkérdi tőlem az egyik kisebb városban egy polgártársam : mondja kérem szépen, ez a kormány miért keresztény kormány, amikor a zsidó tőkét támogatja í — Hogyan Î — Hát nézze csak kérem, állandóan arról hallok beszélni, hogy a kormánytöbbség keresztény, keresztyén, kisgazda, polgári, földműves, nem tudom, milyen pártból áll. A másik kormánytámogató párt pedig a keresztény, nemzeti, szociális párt, tehát mindkét párt, az egész többség együttvéve kereszténypártiakból áll. Ezzel szemben hoznak egy törvényjavaslatot, amely a vidéki városokban a plutokráciának juttat olyan előnyöket, melyet egyetlen más államban sem juttatnak. (Meskó Zoltán : Ez így van !) Sehol sem találok államot, ahol kizárólag, kifejezetten keresztény kormányzati rendszer volna. Ha vannak is a kormányban keresztények, ha istápolják is a keresztény hitfelekezeteket, de kifejezetten keresztény kormánya csak Magyarországnak van és ez a kifejezetten keresztény kormány a plutokráciának ad ebben a törvényben lehetőséget arra, hogy egy város felett az uralmat átvegye. Nézzék meg a vidéki városok vagyoni összetételét, mit fognak ott találni. A bankigazgatók, a gyárigazgatók, a kisebb pénzkölcsönzők, a földbérlők, a földbirtokosok alkotják a virilisek zömét, a keresztény polgárság, a keresztény munkásság legfeljebb csak dolgozik nekik, fárad és értük izzad, fizeti a nehéz adókat, és a tisztelt plutokrácia, amelynek tagjai legtöbbjét állva vagy bicskával keresztelték... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje egy perc múlva lejár. Méltóztassék beszédét befejezni. Malasits Géza : Rögtön befejezem. Ne tessék tehát ilyen jelszavakat kidobni, hogy keresztény kormányzati rendszer. Ma a polgárság nagyon is tisztában van azzal, hogy a keresztény, nemzeti újjáépítő kormány a gyakorlatban a plutokráeiát támogatja, a gyakorlatban a gazdagnak, a vagyonnak ad befolyást a közügyek intézésére, a gyakorlatban kisemmizi, lehetetlenné teszi, bénává akarja tenni a dolgozó polgárságot és munkásságot. Éppen azért, mert ez rejlik ebben a szakaszban, azt nem fogadhatom el és csatlakozom Farkas István t. képviselőtársam javaslatához. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A pénzügyminiszter ur törvényjavaslatokat kíván előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Wekerle Sándor pénzügyminiszter : T. Képviselőház! Tisztelettel vagyok bátor beterjeszteni a régi osztrák és magyar koronáról szóló tartozások és követelések rendezése tárgyában 1928. évi május 26-án Budapesten kelt magyar-cseh szlovák egyezmény becikkelyezéséről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot, amelynek kinyomatását, szétosztását és a pénzügyi bizottsághoz való utalását kérem. Elnök: A beterjesztett törvényjavaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. (Hegymegi Kiss Pál szólásra jelentkezik.) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. í. ülése 1929 április 10-én, szerdán. 51 Hegymegi Kiss Pál képviselő úr kér szót. Hegymegi Kiss Pál : T. Elnök úr, tekintettel arra. hogy ebben a javaslatban jogi természetű kérdések is lehetnek, tisztelettel kérem a javaslatnak az igazságügyi bizottsághoz való áttételét is. Elnök : Méltóztatnak az indítványhoz hozzájárulni 1 (Igen !) Ennélfogva a javaslat az igazságügyi bizottságnak is kiadatik a pénzügyi bizottsággal való előzetes és együttes tárgyalás és jelentéstétel végett. (Helyeslés.) A pénzügyminiszter úr kíván szólani. Wekerle Sándor pénzügyminiszter : T. Ház ! Az osztiák köztársasággal Budapesten 1928. évi június 25-én kötött adóügyi, jogvédelmi és jogsegélyi szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot tisztelettel beterjesztem és kérem annak kinyomatását, szétosztását és a pénzügyi bizottsághoz való utalását. (Rassay Károly : Ugyanez az eset ! — Hegymegi Kiss Pál : Ezt is át kellene talán tenni. — Seitovszky Béla belügyminiszter: Csak adóügyi javaslat ! Felesleges.) Elnök : A beterjesztett törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. A pénzügyminiszter úr kíván szólni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter : T. Ház ! A múltkor beterjesztett adó javaslataimhoz pótlólag bátor vagyok az adóstatisztikára vonatkozó füzetet beterjeszteni. (Rassay Károly : Bravó ! Nagyon helyes !) Kérem, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és a pénzügyi bizottsághoz utalni méltóztassék. Elnök: A beterjesztett kimutatás a már beterjesztett törvényjavaslatokkal együttesen leendő tárgyalás végett kiadatik a pénzügyi bizottságnak. Mivel a házszabályok értelmében a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációkra kell áttérnünk, a törvényjavaslat vitáját most megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. (Halljuk ! Halljuk !) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, folyó hó 11-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása. Méltóztatnak napirendi indítványomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként kimondom. Következik a tegnapi ülésen tett bejelentésnek megfelelően a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Bródy Ernő képviselő úr interpellációjára ? Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): «Tisztelt Képviselőház ! Bródy Ernő országgyűlési képviselő ur a Képviselőház 1928. évi május hó 2-án tartott ülésében azt a kérdést intézte hozzám, mikor kezdődik a munka, amely Budapestről az u. n. halálsorompókat véglegesen eltávolítja. A szóban levő útátjárók kiküszöbölése kérdésében az eddig folyamatba tett munkák mibenállásáról a következőkben van szerencsém a t. Házat röviden tájékoztatni. Beható tanulmányozás után az a javaslat fogadtatott el, hogy az államvasutak ceglédi vonalán a nyugati pályaudvar és Kőbánya alsópályaudvar közötti szakaszon fekvő pályaszín oly mérvben emeltessék fel, hogy a közutak a jelenlegi pályaszíni útátjáró helyett aluljárókkal vezettessenek át a pályatest alatt. Ezen elfogadott javaslat alapján a m. kir. államvasutak igazgatósága utasítást kapott, hogy a szóban levő yonalrész pályaszín-emelés részletes terveit készítse el és a részletes költségvetést állítsa össze, oly célból, hogy a székesfővárostól és egyéb érdekeltektől 8