Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-274
Az országgyűlés képviselőházának 2 költségeihez hozzájárulni — megfelelő beleszólás biztosíttassék. Azt méltóztattak mondani, hogy csak a nagy latifundiumok azok, amelyek ebben a virilizmusban résztvehetnek, és csak — nem tudom milyen — kaszinóknak a tagjai lehetnek azok, akik ennyi adót fizetnek. Az én statisztikai kimutatásom szerint városoknál a pótadó beszámításával, amelyre átlagban mindenütt 50%-ot lehet venni, ez az adó lemegy egészen 371 pengőig. Ez, a?t hiszem, nem olyan mérvű, plutokrácia, amelyet ebből a szempontból kifogás tárgyává lehetne tenni. A vármegyéknél pedig, például Borsodban, lemegy pótadó nélkül — a statisztikám ugyanis így szól — 212 pengőig, amelyben benne van a földadó, a házadó és a keresetiadó. Nem lehet tehát arról szólni, hogy plutokratikus alapon van ez rendezve, hanem —• hogy ezt a szót használjam — ezen a téren éppen demokratikus irányban van fejlődés a virilizmus fenntartása mellett. (Györki Imre közbeszól) Igen t. képviselőtársam, méltóztassék elmenni Amerikába, méltóztassék Nyugatra elmenni, tessék ezt a proporcionális választást a kerületek beosztásával megnézni, és ha találnak olyan országot, amelyben ez az arány minden kifogás nélküli, akkor én itthagyom ezt a helyet, de ha szélsőséges, akkor ezt méltóztassanak arról a helyről objektíve konstatálni. Ott, ahol a demokratizmust mindenhol hirdetik, méltóztassanak azokat a korrektivumokat is megnézni, amelyek éppen ennek a szélsőséges demokráciának korlátozására hivatva vannak. Ma nem azon törik a fejüket egy állam kormányzatában sem, hogyan szélesítsék ki az általános, egyenlő, titkos választójogot, hanem hogyha kiszélesítették, korrektivumot hol találjanak vele szemben. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zajos ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Itt Utalok Apponyi Albert igen t. képviselőtársam felszólalására, aki híve az általános, egyenlő és titkos választójognak, de nyomatékkal mondta: semmi körülmények között a néptömegek uralmának. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha tehát valaki ezen az álláspontban van, akkor mindenesetre el kell fogadnia azt az álláspontot is, hogy korrektivumokat kell ebben az irányban keresni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ebben a törvényjavaslatban is nem tettünk mást, mint korrektivumokat kerestünk. (Nagy zaj a szélsőbaloldalion.) Elnök: Csendet kçrek! Scitovszky Béla belügyminiszter: Minden országnak "a maga helyzete állapítja meg azt a szükségességet, hogy milyen mérvben és milyen mértékbein kívánja ezeket a korrektivumokat az ország érdekében igénybevenni. A további részletekbe nem kívánok belebocsátkozni, mert ezzel a kérdéssel az általános vitában elmondott beszédemben behatóbban foglalkoztam; csak annyit kívánok még itt megjegyezni, hogy Pakots József igen t. képviselőtársamnak a 2. §-ra vonatkozó indítványa, amely azt kívánná,. hogy ugyanazon megyei törvényhatóság területén tagja lehet akár városi törvényhatóságnak, akár községi képviselőtestületnek is, magában véve lehetetlen propozíció, mert a törvényhatósági város nem fekszik megyei területen, maga egy önálló törvényhatósági területet alkot, tehát már magábanYéve e miatt sem volnék abban a helyzetben, hogy ezt az indítványt elfogadhassam. A 2.. Vhoz beadott többi indítványhoz, kivéve az előadó úr által beterjesztett indítványt, néni tudok hozzájárulni, miért is. kérem, méltóztassanak a 2. §-t az.előadó úr módosításával és a»-többi-benyújtott módosítás elutasításával^ 4. ülése 1920 április 10-én, szerdán. 4-1 elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon") Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincs; a tanácskozást tehát befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Minthogy a szakaszhoz többrendbeli indítványt nyújtottak be, a szavazást bekezdésenként fogom eszközölni. Az első bekezdéshez Bródy Ernő, Pakots József, Gál Jenő, Fábián Béla, továbbá Farkas István és társai képviselő urak nyújtottak be indítványt, amelyek az első bekezdéssel ellentétben állanak. Ezeket tehát a bekezdéssel szembeállítva bocsátom szavazás alá. Ha az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, akkor a bekezdéssel szembenálló indítványok elesnek. (Pakots József szót kér.) Pakots József képviselő úr kíván szólni! Pakots József: T. Képviselőház! A második módosításomat visszavonom, mert hiszen itt a c) pontban már van olyan intézkedés, amely tárgytalanná teszi. Elnök: Méltóztatnak a kérdésnek ilyen módon való feltevéséhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 2. § első bekezdését eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Bródy Ernő, Pakots József 1. számú, Gál Jenő, Fábián Béla, Farkas István és társai képviselő urak indítványával? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az 1, bekezdést eredeti szövegezésben fogadta el, Bródy Ernő, Pakots József 1. számú, Fábián Béla, valamint Farkas István és társai képviselő urak indítványait pedig mellőzte. A 2. és 3. bekezdést, valamint a 4. bekezdés a) pontját, minthogy Gál Jenő, Fábián Béla, valamint Farkas István és társai képviselő uraknak az egész paragrafus törlésére és új paragrafus törlésére irányuló javaslatait a Ház az 1. bekezdésnél elvetette és minthogy azokat más nem támadta meg, elfogadottnak jelentem ki. A 4. bekezdés b) pontjával szembenáll az előadó úr indítványa, miután Pakots József képviselő úr erre vonatkozó indítványát visszavonta. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 4. bekezdés b) pontját eredeti szövegezésében elfogadni, szemben az előadó úr indítványával? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, így az előadó úr javaslatát elfogadottnak jelentem ki. Miután a 4. bekezdés c) pontját senki sem támadta meg, ezzel a szakaszt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 3. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakaszt felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa a 3. §4).' Szólásra következik Buday Dezső! lîuilay Dezső: Igen t. Képviselőház! Ennek a törvényjavaslatnak tárgyalásánál a bizottságban a leglelkiismeretesebb munkát fejtettük ki és a legnagyobb objektivitást tanúsítottuk. Ez általános elismerést nyert a plénumban is. Kétségtelen, hogy magának a törvényjavaslatnak 2. és 3. §-a képezi à törvénynek gerincét. A 2. §, hogy úgymondjam, a. kvalitatív összetétellel foglalkozik, a 3. § pedig a kvantitatív összetétellel. A 2. §-ban el van intézve a virilis tagoknak és a választottaknak kérdése. Meg van benne szabva, hogy lehetnek örökös tagok és hivatali állásuknál fogva tagok. Tehát olyan konstrukcióról van szó, amely tulajdonképpen, az érdekképviseleti rendszert vezeti be. Az érdekképviseleti rendszer azonban nem önálló valami. Ez az érdekképviseleti rendszer 1
