Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-274

42 Az országgyűlés képviselőházának olyan választási metódus, amelyet általában meghonosítottak a nyugati államok, Budapest székesfőváros törvényhatóságának megalakításában is szerepet nyert, a legtöbb bizottság kiküldésében és összetételében is szerephez jutott, úgyhogy ebben a vonatkozásban a virilizmus sem eg^éb, mint az érdekképviseleti rendszer egyik része. Alapjában véve nem vagyok a virilizmusnak híve, de miután ennek az egész szakasznak Összetétele Összefüggésben van az érdekképviseleti rendszerrel, bizonyos vonatkozásban a virilizmus rendszerét is igazolja. Ezen az alapon szavaztam meg ezt a szakaszt. Volnék bátor közbevetőleg megjegyezni, hogy a kategóriák sorrendje tekintetében tényleg a bizottsági ülés alkalmával előterjesztést tettem olyan értelemben, hogy első helyre kerüljenek az összes választók által az összes választhatók közül választott bizottsági tagok. Akkor azonban nem voltam szerencsés^ ebben a kérdésben a kívánságunkat megvalósítani, de a mint a t. miniszter úr észrevételéből láttam, részemről semmiféle nehézség nem volna e tekintetben. Nekem itt most már nincs jogom ebben a kérdésben indítványt tenni és miután indítványomat nem tartottam fenn, még mindig módjában áll akár a t. előadó úrnak, akár az igen t. belü^vminiszter úrnak, hogy ebben a kérdésben ezt a korrektívumot, amelyet a t. miniszter úr — amint az imént kijelentette — a maga részéről nem is ellenez, megvalósítsa. En abban látok egy fontos körülményt, hogy az egyes katearóriák megfelelő sorsolásba kerüljenek. Megítélésem szerint kétségtelen, hogy az Összes választhatók közül megválasztottakat illeti meg az elsőség. Az általános vita során a legtöbb felszólaló érintette a konstrukciót és pedig a kvantitatív összetétel tekintetében, tudniillik a nroporció tekintetében, hogy miként arányuljanak a virilisek a választottak és az egyéb képviseletek címén bekerülő törvényhatósági tagok egymáshoz. Ebben a kérdésben általános volt a felfogás, különösen ezen az oldalon. Ebben a kérdésben gróf Apponyi Albert t. képviselőtársunk nagyon határozottan jelentette ki a maga felfogását. A törvényjavaslat egészével kapcsolatban azt a kijelentést tette, hogy csak abban az esetben van az egész törvényjavaslat álláspontján, ha ebben a kérdésben eírv korrekció következik el. Az álláspont az volt, hogyha nem lehet egyébként megalkotni a korrekciót, oldjuk meg a kérdést úgy, hogy 50% legyen a törvényhatósági bizottságban a választókból eredő; a többiek pedig participiáljanak: az érdekképviseletek, a vallásfelekezetek, szakképviseletek és virilisek. Ez az elgondolás gróf Apponyi Albert igen t. képviselőtársunk felfogásában még jobb kifejezést nyert akkor, amikor azt mondotta, hogy ne kétötödöt állítsunk szemben háromötöddel, hanem háromötödöt kétötöddel. Ez egy jobb Összetétel az én megítélésem szerint is, de miután láttam, hogv a bizottsági tárgyaláson a kormány képviselője nem volt hajlandó ebben a kérdésben engedni, ezzel a minimummal jöttem, mint javaslattal. Ebben a minimumban a korrekció így nézne ki. Miután ötödökkel ezt a kérdést elintézni nem lehet, hat részre bontottam az egész összetételt es azt a propozíciót tettem, hogy háromhatod része a törvényhatósági bizottságnak választott bizottsági tag legyen, kéthatod rész álljon a virilisekből, egyhatod rész pedig az érdekképviseletekből, a szakképviseletek képviselőiből és 274. ülése 1929 április 10-én, szerdán. az egyházak képviselőiből. Ez volna az a minimum, amely valamennyire is megnyugtatna bennünket a tekintetben, hogy a súlypont mégis a választottakra esik. Az én megítélésem r szerint ugyanis a mai konstrukció semmiképpen sem fedi azt az elgondolást, amelyet az igen t. belügyminiszter úr a törvényjavaslat beterjesztése alkalmával hangoztatott, hogy tulajdonképpen demokratikus irányban, autonómikus irányban történik meg az elhatározó lépés, hogy a javaslatnak nincsen centralisztikus tendenciája, hanem inkább az autonómia felé hajlik. Már a bizottsági tárgyaláson megállapítottuk, hogy a jószándék ebben a tekintetben megvan, de ezek a participiensek ezt a jószándékot nem juttatják kifejezésre. Méltóztassanak például csak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyét venni, és megnézni, hogy hogyan alakul a helyzet. Sokkal rosszabban, amint azt az első tekintetben látjuk. Az első tekintetre ugyanis azt látjuk, hogy kétötöd a virilis, kétötöd a választott és egyötöd a többi. Nem így néz ki azonban a dolog a valóságban, hanem úgy, hogy a választottak száma kétötöd és ezzel négyötöd és nem háromötöd áll szemben. De nézzük, hogyan alakulnak Pest megyében az örökös tagok és a hivatali tagok? Ha ezek számát sommázom, ebből 89 tagszám keletkezik, ami egy hijján éppen fedi az egyötödrészt. Vagyis, hogy fest Pest megyében a helyzet? Ügyhogy kétötöd rész megválasztottal szemben négyötöd rész áll az egyéb képviseletekből. Azt hiszem, hogy a t. miniszter úrnak és általában ennek a javaslatnak nem az a szándéka, hogy itt elhomályosítsa a választott bizottsági tagok jelentőségét, hanem azt képzelem, hogy ő a maga részéről is súlyt helyezett az autonómiára, miután a választottak kétségkívül inkább kifejezésre juttatják ezt a függetlenséget, amely az autonómiában megnyilvánulhat Azt hiszem tehát, a miniszter úr a maga részéről sem szándékozik ezt így fenntartani. Méltóztassék tehát meggondolni, hogy az összetétel tekintetében nem lehetne-e ebben az utolsó órában, utolsó percben legalább akként elintézni ezt a kérdést, és pedig valamennyiünk megnyugvására, hogy a törvényhatósági bizottságok összetételében a választottak száma legalább 50% legyen. En a magam részéről tisztelettel kérem a Képviselőházat, méltóztassék e tekintetben beterjesztett határozati javaslatomat elfogadni. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki Gyögy jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! Abból a felfogásból kiindulva, amelynek kifejezést adtam az imént tartott felszólalásomban, amikor a 2. §-hoz szóltam, nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt az elosztást, amely a 3. § 3. bekezdésében van, elfogadhassam és e tekintetben kérem, méltóztassanak hozzájárulni ahhoz a javaslathoz, amelyet Farkas István t. képviselőtársam és jó magam is beterjesztettünk és amelyben kértük, hogy a 3. § 3. bekezdése töröltessék. Engem nemhogy megnyugtatna az, amit Buday Dezső t. képviselőtársam a 3. §-t illetőleg a kvantitatív elosztásra vonatkozólag mondott, hanem ellenkezőleg: csak megerősít abban a felfogásban, hogy még abban a megosztásban sem szabad ezt a paragrafust elfogadni, ahogyan azt Buday Dezső t. képviselőtársunk előterjesztette. A képviselő úr imént tartott felszólalásában azt mondotta, hogy egyötödökkel nem tudja a kérdést megoldani, ezért kénytelen az egyhatodokkal való szorzási lehetőséghez hozzá-.