Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-274
Ak országgyűlés képviselőházának 274. ülése 1929 április 10-én, szerdán. 30 ter úr arra, hogy különféle törvényhatóságok; ban helyet foglalhassanak. Ha ez azt jelentené és a miniszter úrnak talán az az elgondolása, hogy olyan kevés rátermett ember van ebben az országban, hogy szükség van kisegítésre, hogy ugyanaz az állampolgár több törvényhatóság területén is bizottsági tagságot gyakoroljon, ezt valahogy meg tudnám érteni, ez azonban nem lenne más, mint megint lebecsülése ennek az országnak, az ország dolgozó polgárságának és a munkásságnak. Ha ezt megíhagyjuk és a miniszter úr megmarad ezen az állásponton, akkor igenis fennáll az, hogy itt megint az állampolgári jog egyenlőtlenségét kívánja a miniszter úr törvénybe iktatni, mert megint a gazdaságilag erősebbnek nagyobb befolyást kíván biztosítani, mégpedig nemcsak ezzel, hanem azzal is, ami a későbbi paragrafusokból kitűnik, hogy három nagyvagyonú és nagybirtokú ember választhat egy törvényhatósági bizottsági tagot, míg azok közül, akik ilyen nagy vagyonnal nem rendelkeznek, esak 750, illetőleg 500 választónak enged egy törvényhatósági bizottsági tagot választani. Ezt betetőzi a miniszter úr még azzal, hogy ezeknek a nagyvagyonúaknak lehetőséget nyújt arra, hogy több vármegye, vagy város törvényhátóságában is helyet foglaljanak, ami — mondom — teljesen az állampolgári egyenlőség elvébe ütközik és annak meghamisítását jelenti. Ilyen körülmények között nem vagyok abban a helyzetben, hogy a szakaszt abban a szövegezésben, amelyet a bizottság elénk terjesztett elfogadjam és a magam részéről is hozzájárulok ahhoz a módosításhoz, amelyet Farkas István t. képviselőtársam beterjesztett és kérem annak elfogadását. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Ház! Csak azért szólalok fel, mert Propper képviselő úr a 2. §-szal kapcsolatban aposztrofálta pártunkat. A képviselő úr kíváncsi arra, hogy ebben a kardinális kérdésben mi az álláspontunk. Nem titkoltuk még a bizottsági tárgyalás során sem, hogy mi a felfogásunk ebben a kérdésben. De a mi felfogásunk szerint nem a 2. § a javaslat gerince, a mi felfogásunk szerint a 3. §-ban van a javaslat gerince és éppen azért pártunk részéről itt adunk be megfelelő indítványt. (Propper Sándor: A virilizmns!) Szerintünk addig, amíg a vármegye és a város egy törvényjavaslatban szabályoztatik, ez a konstrukció helyes. Mi a városokban a virilizmns ellen vagyunk, és amint az első nemzetgyülés^ egyhangú lelkesedéssel itt és igen érdekes felszólalások kapcsán Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságában eltörölte a virilizmust általában, ugyanúgy most is várjuk és reméljük, hogy második lépés gyanánt a törvényhatósági városoknál is eltörlik a virilizmust. (Fábián Béla: Most hozzák be!) A következő lépés lenne azután a vármegyéknél a virilizmus eltörlése, de míg a vármegyéknél a virilizmust azok, akik a vármegyéket képviselik, fenntartandónak tartják addig mi, mint városi képviselők, nem érezzük magunkat hivatottaknak arra hogy evvel szemben állást foglaljunk. (Propper Sándor: Jogos képviseletet kérünk.) Ha a vármegyékről és a városokról külön-külön törvény intézkednék, akkor a városokról szóló törvénynek 2. §-ában ezt a konstrukciót a virilizmusra vonatkozólag természetesen nem fogadnók el. (Propper Sándor: Ezt kellett volna így követelni.) Méltóztassék megvárni, míg a városokra vonatkozólag az indítványok sorra kerülnek, meg méltóztatnak látni, hogy ott benne van a virilizmus eltörlésére vonatkozó indítvány. En még most is kérem a miniszter urat arra, amire pártunk indítványt is tett a bizottságban, hogy ebben a konstrukcióban legalább a sorrend változtattassék meg, hogy az összválasztók által választott tagok kerüljenek az első helyre és csak a második helyre kerüljenek a többiek sorban. Erre vonatkozólag a bizottságban indítványt is tettünk, ez azonban nem nyerte meg a többséget, de szerintünk mégis csak helyesebb volna az, ha legalább ezt a sorrendi alárendeltséget szüntetnék meg az összválasztók által választott tagok részére, és ki méltóztatnék mondani, hogy elsősorban jönnek az összes választók által választottak és a többi tagok felsorolása csak azután követkézhetik. Ami pedig az ennél a szakasznál beadott arányos választási indítványokat illeti, természetszerűleg az arányos választásra vonatkozó indítványokhoz a magunk részéről hozzájárullunk, bár ezeknek nem itt, ennél a szakasznál van hel^e, hanem ott, ahol mi indítványoztuk, a 16.4-nál, ahol a választási eljárás szabályozásáról van szó? Ott lehet kimondani azt, hogy vájjon milyen rendszer szerint választunk. Nem helyes itt az első konstrukcióba való becsúsztatása ennek az egyébként általunk is helyesnek tartott gondolatnak. Mi tehát annak dokumentálására, hogy az arányos választási rendszer mellett foglalunk állást, itt is hozzájárulunk az ellenzék részéről előterjesztett indítványhoz, (Propper Sándor: De a virilizmus, jó keresztény uram, a vagyoni előjog!) de nem most van itt ennek a helye, hanem a 16. §-nál, ahol viszont kérjük, hogy a mi indítványunkhoz méltóztassék hozzájárulni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik! Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva! Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. , Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A felszólalásokra igen röviden kívánok reflektálni, annál is inkább, mert hiszen az általános vita során ezekkel a témákkal voltam bátor behatóan foglalkozni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Rá kell azonban mutatnom az igen t. felszólaló urak túlnyomó nagy részének arra a tévedésére, hogy általánosságban mindig a Nyugatra hivatkoznak, s ez összehasonlításnál olyan diszparításokat tűntetnek fel, hogy ezen az alapon az összehasonlítást megtenni nem is lehetséges. Ez félrevezetésekre ad okot, s ezért méltóztassanak nekem megengedni, hogy csak egy-két alludalással rávilágítsak arra a kérdésre, hogy mennyiben nem lehetséges ezeket a mi viszonyainkat a Nyugat viszonyaival Összehasonlításba hozni. A leglényegesebb az, hogy sehol a világon a municipiumoknak politikai jogaik nincsenek, kivéve Magyarországot. (Farkas István: Itt nem poltikai jogról van szó!) A municipiumoknak Magyarországon politikai jogaik vannak. (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Külföldön egyetlenegy államban sincs meg az önkormányzatoknak — értem a törvényhatóságokat, a vármegyei és a városi törvényhatóságokat —, az a politikai joga, amely megvan Magyarországon. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak behatóbban foglalkozni evvel a kérdéssel, akkor ebben a tekintetben nekem méltóztatnak majd igazat adni. (Propper Sándor: Ez mellébeszélés! A virilizmusról beszéljen!) Ez