Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-274
Az országgyűlés képviselőházának 274. ülése 1929 április 10-én, szerdán. ,35 ápolják és fejlesszék. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezt nem mondtam! — Propper Sándor: Műhelybe, gyárba valók! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Ezt sem mondtam! Egészen más szempontból, magasabb szempontból fogtam fel a kérdést!) Mindig az a cél, hogy az történjék, amit a kormány és a kormányt támogató többség akar. Ez itt a kifejezett cél. (Jánossy Gábor: Amit a nemzet akar!) A virilisták nem képezik a nemzetet és a virilistákhoz hasonló egyének sem képezik a nemzetet! A törvényjavaslat szellemét vizsgálva, különösen a t. előadó úr beszéde után kutattam a memóriámban és megtaláltam ezt a szellemet. De Maistre gróf, aki a francia restauráció idején élt, egy parlamenti vita alkalmával egészen nyiltan és őszintén megmondotta álláspontját a következőképpen (olvassa): «Az emberi nem néhány ember kedvére van teremtve. A papság, a nemesség és a magasabb államhivatalnokok feladata a népeket megtanítani arra, hogy az erkölcsi és szellemi világban mi a jó, mi a rossz, mi az igaz s mi a hamis, a tölbbi embernek pedig nincs joga ellenkezni, mindent zúgolódás nélkül el kell tűrniök — souffir tout sans murmurer», — mondja franciául. Ez a kormányzati maximája az igen t. Bethlen-kormánynak is. A nemesség ebben az esetben nem a születési nemesség, hanem a pénz által szerezhető nemesség. A nemesség, a papság, a magasabb bürokrácia szabja meg az emberek gondolkodásmódját, szabja meg a cselekedetét, állapítja meg. hogy mi a jó, mi a rossz, és e szerint rendezkedik be azután az egész ország. Ennek a legjobb bizonyítéka ez a szakasz is. Választanak egy. csomó virilistát. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A legjobb bizonyítéka az, hogy önök itt ülnek!) A tagoknak tehát kétötöde virilistákból fog állani, azután egyötöde kinevezettekből és egyebekből fog állani; ez háromötöd. Ez a háromötöd, úgy fog összetartani, mint a cementből készült bk)kk és ezekkel szemben áll kétötöd szabadon választott, akik azután a torkukat szárazzá beszélhetik, mégis csak az fog történni, amit az a kétötöd, illetőleg az a háromötöd akar. Hogy mennyire az államtól függ a dolog és mennyire rosszabb ez az állapot az 1886 : XXI. tcikknél, bizonyítja az, hogy a virilisták sorrend szerint kerültek bele a törvényhozásba, nem választotta őket senkisem. Így megvolt a lehetőség arra, hogy a virilisták közül egy pár ellenzéki ember mégis becsúszott, (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ügy van!) nem lehetett úgy kirostálni őket, hogy egy pár közülük mégis be ne csússzon. (Propper Sándor: Ez a nyers viril izmus!) A nyers virilizmus ebből a szempontból még jobb volt, mint ez a rendszer, mert a nyers virilizmusnál meg volt a lehetőség' arra, hogy egy pár ellenzéki ember bekerüljön, de ma ez nincs meg. Aki ismeri a főispáni omnipotenciát, különösen a vidéki városokban és azokat az urakat, akik a közügyeket intézik, az tisztában van azzal, hogy a virilis jogon választottak közé csak azok kerülnek be, akiket a fősipán, a püspök, meg nem tudom micsoda kongregáció megbeszélése alapján kijelöltek. Más nem kerülhet be. Ezeknek, mint mondottam, érdekük, hogy összetartsanak a kinevezettekkel és a többiekkel és í*rv az történik, amit ők akarnak, a többiek, a szabadon választottak pedig beszélhetnek, szónokolhatnak, mégis csak az történik, amit azok akarnak, akiket a főispán a kormány politikai megbízottja saját képére alkotva és teremtve küldött be a vidéki törvényhatóságokba. En is tanultam valamit a demokráciáról, de hogy ez milyen demokrácia, azt nem tudom KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. megállapítani. Egészen speciális magyar demokrácia ez, mint amilyennek tanúi voltunk vasárnap, amikor egy előkelő magyar úr, egy dísz-goj és egy dísz-posche kíséretében jelent meg Nyíregyháza piacán. Ki meri mondani, — úgymond — hogy Magyarországon nincs demokrácia 1 ? Tessék idenézni, a jobboldalon egy becsületes kisgazda, a dísz-goj, a baloldalon pedig egy becsületes magyar zsidóember a dísz-posche. Ez nem demokrácia? Hiszen itt 99% -ig van demokrácia. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a 2. ^-nál maradni. Malasits Géza: - Ez is demokrácia tehát, mint ahogjr demokráciának mondja a miniszter úr és az előadó úr is azt, ami ebből a szakaszból kisugárzik. Sokkal őszintébben és nyíltabban fejezte ki azonban ezt a dolgot De Maistre gróf azzal, hogy mindenkinek morgás nélkül kell tűrnie azokat az állapotokat, amelyek közt éppen vagyunk. En nem ismerem annyira a megyei életet, ennélfogva nem tudom kellően értékelni, hogy ez a dolog a megyei életben mit fog jelenteni, de egyet tudok, s ez az, hogy az az érdektelenség, amely a megyei közgyűléseken és egyéb megyei összejöveteleken megnyilvánult, fokozott mértékben meglesz a jövőben, mert a szabadon választottak érezve, hogy inferioritásban, kisebbségben vannak, egyszerűen oda sem fognak menni és az fog történni, amit a főispán és klikkje akar és jónak tart. Megkövesedik az egész rendszer ilyenképpen és az a vármegye, amely ma sem tudott felülhelyezkedni azon a szűk látókörön, amelyen nem tudom hány száz éven át kormányozták, még jobban el fog maradni a világtól a kortól és még kevésbbé lesz alkalmas azoknak a szociális és társadalmi feladatoknak teljesítésére, amelyekre pedig egyébként hivatott lenne. Azon túl, hogy egypár hidat, utat megjavíttat, s a közigazgatás egyéb apró-cseprő dolgait elvégzi, a vármegye nem fog többet tenni, mert a legértékesebb elem, amely az ötleteket adja, amely harcol, küzd alkotmányos eszközökéi ideái megvalósításáért, az eleve kisebbségre van kárhoztatva, és tehát minden kedvét elveszti a közületi tevékenységtől. Kénytelen vagyok beszélni azonban a vidéki városokról. Hogy a vidéki városokban mennyire fontos volna, hogy a legtisztább általános, titkos és egyenlő, a. nőkre kiterjedő választójog alapján válasszák meg a törvényhatósági bizottsági tagokat, semmi sem bizonyítja jobban, mint Budapest székesfőváros törvényhatóságának, azonkívül a Budapestet övező városok képviselőtestületeinek működése. Méltóztassanak csak összehasonlítani TTjpest, Kispest, Pesterzsébet, vagy Budafok törvényhatósági munkáját például Szolnok városéval, rögtön meglátják a különbséget. Ezekben a kisebb városokban ötletek merülnek fel, szociális kérdéseket vitatnak meg, a város ügyeit igaz altruista szellemben vitatják meg és igyekeznek előbbrevinni a világítás, a csatornázás ügyét és egyéb dolgokat. A panamáknak, a sógorság-komaság összejátszásának lehető kiküszöbölésével igyekeznek a közügyet szolgálni. Ezt látom akár Üj pestet, akár Kispestet, akár Pesterzsébetet nézem. Miért? Azért, mert meglehetős, és bár nem ideális, de mégis széleskörű választójog alapján ülnek ott a törvényhatósági képviselők. Ezzel szemben nézzük meg a vidéki városok képviselőtestületét. En csak arról a városról beszélhetek, amelyet szerencsés vagyok itt képviselni, amely nyugatmagyarországi város, kulturális város, püspöki székhely. A győri városháza gyönyörű, csodás épület,
