Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-284

Az országgyűlés képviselőházának 2 tási tisztviselői karnak lelki függetlenségét biztosítsuk. Nem vagyok híve a közigazgatásban a diszkrecionális hatáskörök tömkelegének, Káinoki Bedő Sándor t. barátomnak nemes őrzésiből fakadt indítványa pedig alkalmas volna arra, hogy a felsőbh hatóságok akár politikai, akár más szempontokból diszkrecionálisán mérlegeljék ezt a második pontot, nem lé vén meg tovább a 'botrányokozás kritériuma. Elismerem, igaza van a t. előadó úrnak, hogy nem lehet ezekre vonatkozólag helyes meghatározást beállítani, de akkor maradok a régi nyomokon, amelyeket az 1886 : XXIII. te. és,az 1886: XXII. tcikk már kitaposott. Ott már tisztán látjuk, hogy az a gyakorlat, amely több mint negyven éven át ezek alapján kifejlődött, óvakodott a tisztviselők magánéletébe ok nélkül belenyúlni. Ne feledjük el, hogy a tisztviselő is ember és nagyon sok hibánk van mindnyájunknak. Nem akarom, hogy félszegségekért, ami nem esik súlyosan a latba, esetleg eljárás indíttassak a tisztviselő ellen. Vannak terrénumok, amelyekbe belenyúlni a fegyelmi hatóságoknak voltaképpen nem is Idhetséges. Ezért helyeseltem mindig azt a botrányokozási kritériumot, mert ez azt jelentette, hogy az általános társadalmi közfelháborodás van a tisztviselő ily cselekményével szemben. Ne méltóztassék elfeledni, Káinoki Bedő Sándor t. barátom indítványa hatalmat ad arra is, hogy valakit politikai meggyőződésért üldözzenek. Megtörténik az, hogy egy tisztviselő szociáldemokrata. Akadhat olyan, aki ezt a tisztikar tekintélyére nézve sértőnek találja. Kitalálnak indokokat. Nem helyeslem, hogy ilyen történhessék, különösen nem helyeslem, hogy ez a szákasz alkalmas legyen arra, hogy politikai magatartásáért bárkit is üldözhessenek, mert , diszkrecionális hatáskört biztosít az illető fegyelmi eljárást elrendelő hatóságnak a tisztviselőivel szemben. (Buday Dezső: Állami tisztviselő még sem lehlet nemzetközi.) Mindig az illető tisztviselőnek egyéni dolga ez. (Buday Dezső közbeszól.) Tessék csak meghallgatni. Az illető tisztviselő hazafiságát sem nekemi, sem t. képviselőtársamnak nem áll jogában elbírálni. (Buday Dezső: önmaga vallja be!) T. képviselőtársamnlak semmi indoka sincs arra, hogy egy tisztviselő hazafiságát kétségbe vonja. (Buday Dezső: A tisztviselő önmaga vallja he!) Nem

1 fogja a tisztviselő azt vallani. (Buday Dezső: Ö maga mondtja, hogy olyan!) Azt nem mondja a tisztviselő. (Bródy Ernő: Mindenkinek szabad a politikai meggyőződése. — Zaji — Elnök csenget.) Ismerek szociáldemokrata munkásokat, akik épnen olyan magyarok. mint éra vagy képviselőtársam. Ne tessék tehát ilyet állítani. Ezt kénytelen vagyok a valóságnak megfelelően megjegyezni. (Malasits fíéza: Nem vagyunk sörházutcai magyarok! Az ellen tiltakozunk!) Elnök: Csendet kérek! Hegymegi Kiss Pál: A másik, amiről szólani kívánok, az úgynevezett halálbelkezdés, amely ebbe a szakaszba nóvumként van beállítva, amint érdeklődtem,, ennek törvényes alapja eddig nem volt. E szerint, ha a tisztviselő halála után derül ki, hogy tényleges szolgálata alatt büntető törvénykönyvibe ütköző olyan cselekményt követett el, amely hivatalvesztést vont volna maga után, akkor lefolytattatik egy fegyelmi eljárás és családjától elvehetik a kenyeret. Én ezt nem helyeslem. Az Ótestamentumi)

an benne van, hogy 84. ülése 1929 április 26-án, pénteken. 427 megbüntetem az atyák álnokságát harmad- és negyedíziglen a fiakban, de én ezt a parancsot nem szeretném a fegyelmi törvény rendelkezései közé bele illeszteni. Ne tessék elfelejteni, nem is egyenlő ez a nyugdíjha helyezett tisztviselővel szemben történő eljárással, mert az a család, felétlenül ártatlan ebben a cselekméinyben, kenyérkeresője már nincs, mert kenyérkeresőjét már elvesztette. Nincsi is, aki ott, a meghalt érdekeit képviselje. Semmiféle biztosítékot a belügyminiszter úr ide vonatkozólag a törvényjavaslatba be nemi állított, hogy kirendeltessék valaki, aki a halott jogos érdékeit megvédje. Itt lefolytattatik egy eljárás a nélkül, hogy védelemnek még csak lehetősége is adódnék, az a család szegény, még egy fiskálist sem tud fogadni, aki utána járjon. Nem keresztényi szakasz ez ebben a törvénv ja vaslatban. A harmadik, amit kifogásolok a törvényjavaslatban, az, hogy az első bekezdés második rontja alatt körülírt okokból fegyelmi eljárást lehet indítani olyan cselekmény miatt, amelyet a tisztviselő alkalmaztatás előtt követett el, ha annak megindítását az előülés ki nem zárja. Ebből tehát az következik, hogy amit talán fiatal korában elkövetett a tisztviselő, hiába élt és dolgozott mint tisztviselő példásan, idővel őt ezért felelősségre vonják. Egyik része a kérdésnek az, hogy méltatlan ember ne kerüljön a magyar közigazgatásba, az 1883:

1. tc-ben úgyis biztosítva van. Ilyenek tehát nem kerülhetnek oda, niert a törvény felsorolásában szerepelnek a nyereségvágyból eredő bűncselekmények is. Miért kell most ezen túlmenőleg beállítani egy szakaszt? Nézetem szerint ebben a tekintetben megmaradhatna az a helyzet, amely a múltban volt. Az előélet kutatását ebből a sezmpontból nem helyeslem; ez valami olyan 'cabinet noire-szerű dolog, és nem való egy modern törvényhozás reformjai közé

v En tehát ezzel szemben indítványt jelentettem be, mely szerint a 2. bekezdés törlését kérem. A 4. bekezdéssel, a halálszakasszal szemben nem jelentettem be javaslatot, de kérem a^ belügyminiszter urat, hagyja ki ezt a bekezdést a törvényjavaslatból. A 76. § első bekezdésének második pontjára nézve inkább helyeselném a régebbi szöveg fenntartását, ahol a «botrányt okozó» kritérium is fennáll. (Helyeslés a szélsobaloldalon) Elnök: Káinoki Bedo Sándor képviselő úr 2. számú indítványának visszavonása címén kért szót. Káinoki Bedő Sándor: T. Ház! Miután az előadó úr szövegezése teljesen fedi az én intencióimat s mindent magában foglal, viszont azonban talán kissé jobban hozzásimul az* előzőkhöz, nagyon szívesen visszavonom indítványomat és magamévá teszem az előadó úr indítványát. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Ház! A 76. § a fegyelmi eljárásban is érvényre akarja juttatni a mentelmi jogot és a mentelmi jog gondolatát. A 6. bekezdés akként rendelkezik, hogy országgyűlési képviselővé választott tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni vagy folytatni. Ez a rendelkezés összefügg a törvénynek azzal a rendelkezésével, hogy tisztviselőt is képviselővé lehet választani a nélkül, hogy a státusból kiválnék. Ha azonban már a mentelmi jogot belevisszük a fegyelmi eljárásba, természetes, hogy azt ki kell terjeszteni a Felsőházra