Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-284

428 Az országgyűlés 'képviselőházának is. Ennélfogva tisztelettel kérem, méltóztassék ezt a szakaszt akként átszövegezni, hogy az olyan tisztviselő ellen, aki az országgyűlés valamelyik házának tagja, fegyelmi eljárást csak mentelmi jogának felfüggesztése után lehet elrendelni vagy folytatni. Kérem ennek a módosítási indítványomnak elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kivan még valaki szólani? (Nem!) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kivan szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam különösen két bekezdést tett itt kifogás tárgyává; az egyik bekezdést elnevezte halálszakasznak. Ezeket a kérdéseket nem lehet csak emberbaráti szempontokból elbírálni. Mi a törvényeket elsősorban a közérdek szempontjából alkotjuk meg és elsősorban a közérdeket kell megvédeni. Mi itt nem a bűnös embereknek akarunk felmentést adni, és esetleg nem az olyan bűnös özvegyeknek, akik talán okai voltak annak, hogy férjüket halálba kergették. (Hegymegi Kiss Pál: Ez gyanúsítás!) Bocsánatot kérek, nem gyanúsítás, mert név nélkül mondom. Az élet így van. Éppen azért vagyunk kénytelenek a halálszakaszt behozni, mert igenis, a közigazgatási bíróságnál fordultak elő ilyen esetek. A nyugdíjak megállapítása a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Ilyen esetekben a közigazgatási bíróság a fegyelmi eljárás nélkül nem tud bírálatot mondani és így ezt ő maga bírálja el a saját hatáskörében, holott erre tulajdonképpen hatásköre nincs. Betekintést kellett nyernie abban, hogy van-e olyan fegyelmi eset, amely indokolttá tenné az özvegynél esetleg annak a nyugdíjnak megállapítását vagy megvonását. (Rothenstein Mór: Ezáltal a protekció fel fog éledni. — Zaj jobbfelől.) T. képviselőtársam azt méltóztatott mondani, hogy ez a bekezdés csak hevenyészetten és meggondolatlanul minden további konzekvencia nélkül lett ebbe a szakaszba beledobva. Méltóztatik elolvasni a 82. § 3. bekezdését, akkor méltóztatik bölcsen látni és ha méltóztatik keresni, meg is találni, hogy nem olyan hevenyészetten lett ez a bekezdés a szakaszba betéve, hanem a továbbiakbaji a konzekvenciákra is gondoltunk, mert itten a 82. § 3. bekezdése a következőket mondja (olvassa): «Ha a terhelt tisztviselő súlyos betegsége, elhalálozása, ismeretlen helyen távolléte, vagy más ok miatt nem idézhető meg, vagy nem jelenik meg a vizsgálóbiztos előtt és védőt nevezett, érdekeit a fegyelmi eljárás egész további folyamán mindaddig a védő képviseli, amíg a tisztviselő személyesen nem jelentkezik. Ha a terhelt tisztviselő nem nevezett védőt, vagy ez a védelemről lemond, érdekeinek képviseletére a törvényhatóság első tisztviselője ügygondnokot rendel. Az ügygondnok kirendelésénél a terhelt tisztviselő ellátására igényjogosult, önjogú hozzátartozóját, ha ez nem jár késedelemmel, meg kell hallgatni.» Méltóztatik tehát látni, igenis történik gondoskodás arról, hogyha az illető nem jelenhetik meg, akkor a hozzátartozók gondoskodhassanak a maguk védelméről, ha pedig nem gondoskodnak, hivatalból állíttatik ügygondnok. Káinoki Bedő Sándor képviselőtársam módosítása kapcsán Hegymegi Kiss Pál t. képviselőtársam az 1. bekezdés 2. pontjában kifogásolta még azt, hogy a Káinoki Bedő-féle módo284. ülése 1929 április 26-án, pénteken. sítással kihagyjuk a «botrányt okozó magatartás» kifejezést. T. képviselőtársam említett két olyan -esetet, amelyet én még nem is találok kifogásolhatónak, hogyha koesmázik vagy kártyázik a tisztviselő. De méltóztassék ezeknek a fokozatait venni. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon) Ha itt szélsőségekbe esik, akkor mindenesetre csak az tehető kifogás tárgyává, mert elvégre... (Hegymegi Kiss Pál: Tehát kell a botrányokozás! Maga a belügyminiszter úr bizonyítja most be!) Nem arról van szó, hogy kell a botrányokozás, hanem hogy olyan viselkedést tanúsítson, amely a tisztviselői állással és tisztviselői kar tekintélyével nem egyeztethető öszsze. A kártyázás és kocsmábajárás összeegyeztethető, hanem ennek egy kellemetlen... (Hegymegi Kiss Pál: Ha botrányos!) Nem okvetlen kell botrányt okoznia ezzel az eljárással, mert például az is megtörténhetik, — hogy egy példát ragadjak ki — hogy nem megfelelő társaságban szokott megfordulni, ami a tisztviselőtekintéllyel rovására megy. Nem kell okvetlenül botrányt okoznia, hanem más tekintetekből áll fenn vele szemben a krimen, hogy • igenis, nem válogatja meg a maga társaságát. Nem okvetlenül szükséges, hogy ebből botránynak is kellene származnia. Maga a «botrány» kifejezés is nézeteltérésekre adhat okot. Lehet, hogy valaki valamit botránynak tart, más valaki nem tartja azt botránynak. Ugyanez a lehetőség megvan a Káinoki Bedő-féle szövegezésnél is, mert ott is megvan ez a kifejezés: «A köztisztviselői állás tekintélyével össze nem férő magatartásával állásának vagy a tisztviselői karnak tekintélyét csorbítja.» Ezket törvényben definiálni nem lehet, ezeket csak általános kifejezéssel lehet megvilágítani és ennek a kérdésnek elbírálását nem lehet másra rábízni, mint a fegyelmi hatóságra. Olyan szakaszokat megkonstruálni, amelyek minden esettel és minden lehetőséggel számolnak, a magam részéről teljesen kizártnak tartom. Itten csak meg kell állapítani azt, hogy tulajdonképpen mik azok, amik kifogásolhatók egy tisztviselőnél. A magam részéről teljesen kielégítőnek tartom azt a kifejezést, hogy magatartással sérti az állás és a tisztviselői kar tekintélyét. En ezt teljesen kielégítőnek tartom, mint kritériumot, amelynek alapján a fegyelmi bíróságok el tudnak ezekben a kérdésekben járni, mint bírók. Éppen ezek alapján kérem, méltóztassék az előadó úr által beterjesztett módosításokat, valamint Káinoki Bedő Sándor képviselőtársam fenntartott módosítását elfogadni, egyébként pedig a szakaszt eredeti szövegezésben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A szakaszt bekezdésenként fogom szavazás alá bocsátani. Az 1. bekezdés eredeti szövegével ezembenáll Káinoki Bedő Sándor képviselő úr I. számú indítványa. Amennyiben az, eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor a Káinoki Bedő Sándor képviselő úr által beterjesztett I. számú indítványt jelenteni ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Képviselőházat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben KálnokiBedő Sándor képviselő úr elsőszámú indítványáéval elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház Káinoki Bedő Sándor képviselő úr indítványát fogadta el az eredetivel szemben. A második bekezdés eredeti szövegével szembenáll Hegymegi Kiss Pál képviselő úr I indítványa. Amennyibben az eredeti szöveg'et I el méltóztatnak fogadni, elesik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr indítványa. Kérdem tehát at.