Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

420 Az országgyűlés képviselőházának 2 A princípiumokat nem vontam kétségbe!) A principiumokat nem méltóztattak kétségbe­vonni, de nem méltóztatott a principiumok felé hajolni és nem méltóztatnak hajlandóságot mutatni arra, hogy a helyes principiumok szerint rendezkedjünk be, hanem méltóztatnak esetlegesen baráti alapra, a kor tiszteletének alapjára és az adózás alapjára helyezkedni, amelyek másodrendű kérdések a helyes és jó közigazgatás felfogásában. Nem általánosítok, hiszen csak kivételes esetekről van szó egyik esetben is, a másik vonatkozásban is. Minden­esetre, ha valakit visszatartunk, és nem kül­dünk nyugdíjba, ezzel megtakarítjuk a nyug­díjat — megengedem —, de elrontjuk az egész közigazgatást, ami sokkal többet jelent, mint az az egy nyugdíj. (Buday Dezső: Olyat, aki rontja a közigazgatást, nem tartanak vissza! — Zaj a jobboldalon.) Nem akarok ujjal rá­mutatni a megtörtént esetekre és esetleg be­következő esetekre —, mert vannak ilyen ese­tek, — de nem találtam egyetlen egy törvény­hatóságot sem, amely bátorságot vett volna arra, hogy érdemes, kiérdemesült tisztviselőjét nyugdíjba küldje, hanem ellenkezőleg, azzal akarta jutalmazni, hogy visszatartja, pedig ezzel saját vármegyéjének érdeke ellen csele­kedeti Méltóztassék nekem megengedni, fáj­lalom és sajnálom, de nem tehetek róla. Annyi elégtételünk azonban ezen a téren mégis van, hogy a nyilvánosság előtt elmond­hatjuk ebben a kérdésben is a magunk vélemé­nyét. Buday Dezső t. képviselőtársamat ellenben kérném, hogy a 74. § negyedik bekezdéséhez beadott módosító indítványát méltóztassék visszavonni. Én értem t. képviselőtársam inten­cióit, de ő helytelenül értelmezte ezt. Ö a tiszt­viselőkön akart volna segíteni, de ha elfogad­nók ezt a módosítást, éppen az ellenkező célt érnők el, mert a negyedik bekezdés a jelen sza­kasz rendelkezéseire vonatkozik. Éppen azt akarjuk, hogy ha valaki így nyugdíjba megy, ne számíttassék teljes évnek az, ami kevesebb, azt intendáljuk, hogy a hat hónapot meghaladó töredékeket ne lehessen egész évnek számítani. A nyugdíjazandó tisztviselő érdekében az t ő előnyére van, hogy ez ne teljes évnek számít­tassék, hanem csak félesztendőnek, • mondjuk, kényszernyugdíjazás esetében. Ez a bekezdés tehát éppen azt a célt szolgálja, amit t. képviselő­társam is intendált. Éppen ezért kérem, hogy méltóztassék ezt az indítványt visszavonni és kérem, hogy méltóztassék a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. Elnök: Buday Dezső képviselő úr kíván szólani. Buday Dezső: T. Képviselőház! A miniszter úr felvilágosítása után beterjesztett indítvá­nyomat visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. Minthogy a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) Következik a 75. §. Fitz Artur jegyző: (olvassa a 75. §-t) Buday Dezső! Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Én a szakasz intencióját elfogadom s a rendbüntetés intézkedését, úgy ahogy bekezdésenkint fel vannak sorolva, a magam részéről helyeslem. Van azonban egy intézkedés, amely minden­esetre gondolkodóba ejt. Ez az intézkedés azt mondja, hogy amennyiben a rendbüntetést meg kell ismételni, akkor az ilyen megismétlő­dés esetén az illető tisztviselő, vagy az illető vármegyei alkalmazott terhére, törzslapjára, ez . ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. feljegyzendő. Kérem, ha valakinek a törzslap­jára ezt feljegyzik... (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek! Buday Dezső: ... ez az ő jövő előhaladása tekintetében esetleg nagyon súlyos beszámítás alá eshetik. Ezért a magam részéről egészen röviden azt kérem... (Folytonos zaj a jobb­oldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Buday Dezső: ...hogy abban az esetben, amidőn megismétlődés esetében feljegyzés tör­ténik, legyen egy reparációra való mód. Ez a reparáció nem lehet egyéb, mint fellebbezés ez ellen az intézkedés ellen. Javaslatomat ebben az irányban volnék bátor előterjeszteni, hogy az ötödik bekezdéssel kapcsolatban folytatásképpen méltóztassék el­fogadni azt, hogy olyan rendbüntetés ellen, amelyet a tisztviselő személyi táblázatába fel kell jegyezni, elsőfokon való jogorvoslatnak van helye. Ez méltányos és igazságos kérelem, mert nem minden esetben megnyugtató a rend­bírság kiszabása. Bizony megtörténhetik, hogy megismételt esetben bizonyos animózitás is megnyilvánul talán éppen abból a célból, hogy megismétlés esetén a feljegyzéssel valakinek az előrehaladását meggátolják. Én nem ütnék el senkit attól, hogy igazának bizonyítása tekin­tetében második fórumhoz is fordulhasson. Tisztelettel kérem a miniszter urat, hogy mél­tóztassék ebben az esetben egyfokú fellebbezés­nek helyt adni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Artur jegyző: Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! Jó volna, ha bizonyos dolgok a törvényben szabályoztatná­nak, bizonyos dolgokra nézve pedig igen helyes volna, ha a törvényből kihagyatnának. Az előbbi kérdésben, amelyet a t. belügy­miniszter úr nagy lelkesedéssel védett és amely tekintetben a belügyminiszter úr álláspontjá­ban osztozom, nekem az a meggyőződésem, hogy helyes lenne a visszatartás kérdését a tör­vényből egyáltalában kiküszöbölni, mert az a "eszélyezettség, amelyet az első tisztviselőkre vonatkozóan a belügyminiszter úr a törvény­hatóságokra nézve megállapított, a belügy­miniszternél is áll ebben a csonka kis ország­ban, úgyhogy jobban szerettem volna, hogyha ä visszatartás lehetősége egyszer és minden­korra kizáratott volna. Ez lett volna a helyes 's igazságos. Arra nézve pedig, ami ebben a szakaszban van, azt szeretném, ha ebből a szakaszból a rendbüntetés intézményét, ezt az ősi közigaz­gatási intézményt, ezt az ősi közigazgatási de* rest méltóztatnának kivenni. Nézetem szerint erre nincs semmi szükség. A pénzzel való bün­tetés rendszere, már mint a rendbüntetés, amely valami olyan közigazgatási kihágások lehető­ségét, vagy formáját állapítja meg, szerintem nem helyes, mert egyfelől mélyen sérti a tiszt­viselőt, másfelől a főnök szempontjából egy egyszerű figyelmeztetés vagy megintés sokkal alkalmasabb arra, ha pedig az illető fegyelmi vétséget követett el, abban az esetben megvan arra a mód, hogy szabályszerű eljárás után, amint a következő szakaszokban benne van, fegyelmileg intéztessék el az ügy. Nagyon félek attól, hogy ez a rendbüntetési rendszer — ámbár itt, mint vívmányt méltóz­tatnak beállítani azt, hogy az illető kívánhatja a fegyelmi eljárást s akkor fegyelmi úton tisz­tázódik — arra lesz alkalmas nézetem szerint, hogy az a közigazgatási alkalmazott amolyan szorítóba kerül, tűrnie kell fogcsikorgatva,

Next

/
Thumbnails
Contents