Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

Àz országgyűlés képviselőházának 283. teljes hűséggel áll a saját népe rendelkezésére. Abból, hogy vannak esetek, — hála Istennek csak szórványosan — amikor visszaélések fordulnak elő, nem lehet az egész intézményt olyannak minősíteni, hogy az a közerkölcsbe, a köz tisztességbe ütköznék. Sőt ellenkezőleg. Szegény emberek segítségére jönni, erre módot és alkalmat nyújtani az államnak olyan tisztviselők révén, akik ennek a kötelezettségüknek mindenféle tekintetben a legjobban tudnak megfelelni, csak elismerésreméltó és helyes. (Rothenstein Mór : Arról lehetne beszélni!) Már most kérdés, hogy ezt a dolgot csak úgy lehet-e megoldani, hogy azokat a feladatokat, amelyeket esetleg kivennénk a jegyzői hatáskörből, — nem az összeseket, mert lehet ilyen elgondolás is, hanem egyes feladatokat — ügyvédkézre kellene bízni. (Jánossy Gábor : Inkább sehova !) Én megvallom őszintén, hogy erre nem gondolok és talán nem is fogok gondolni. Ügy is megszaporíttatott a közjegyzői állások száma, nem tudom tehát, hogy nem a közjegyzőket lehetne-e sok vonatkozásban a néphez közelebb hozni és velük intéztetni el ezeket a kérdéseket, nem teljes komplexusukban, hanem csak egyes kivételes esetekben, amikor talán a jegyzők érdekeltsége tényleg nagyon is előtérbe van tolva. Azt hiszem, hogy ezeket a kérdéseket sokkal jobban lehet ezen a téren megoldani. Nekünk arra is törekednünk kell, hogy a célt a legcélszerűbben, a legpraktikusabban és a legolcsóbban tudjuk elérni, és hogy olyan férfiakat állítsunk be itt ezen feladatok elvégzésére, akik ezt a hivatást a köz szempontjából is képesek teljesíteni. (Rothenstein Mór : Olyanok is vannak ! — Jánossy Gábor : A nagy többség olyan.) , T. képviselőtársam, sohasem a kivételekből lehet az általánosra következtetni, hanem mindig a többségből, az átlagból lehet az általánosra következtetni. A kivételek minden téren és mindenütt előfordulnak és azt hiszem, t. képviselőtársamnak a körében is vannak mindenesetre olyan kivételek, amelyek t. képviselőtársamnak nem tetszenek ; de azért most nem fogja agyonütni a többséget a kivétel kedvéért, hanem a kivételtől fogja megszabadítani a többséget és erre kell törekednie. Ugyanez a mi célunk is. Ami kiküszöbölendő, azt kiküszöbölni kívánjuk, de amit jónak ítélünk, azt feltétlenül megtartandónak valljuk. (Helyeslés jobbfelől.) Ezek alapján kérném, méltóztassanak az eredeti szöveget elfogadni és az összes indítványokat elutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök : Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Ház ! A budapesti, a szegedi és az egri ügyvédi kamarák kérvényt adtak be a Ház elnökségéhez a jegyzői magánmunkálatok megszüntetése tárgyában. A -Ház elnöksége ezeket a kérvényeket az igazságügyi bizottságnak adta ki. Miután a belügyminiszter úr nyilatkozatával és a törvényjavaslat most tárgyalás alatt levő szakaszának elfogadásával ezek a kérvények is elintézetteknek tekinthetők, tisztelettel kérem, méltóztassanak e három ügyvédi kamarának erre vonatkozó kérvényét ezzel elintézettnek tekinteni. (Helyeslés.) Elnök : Minthogy szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Ehhez a szakaszhoz is többrendbeli módosító indítvány adatott be, a szakaszt tehát bekezdésenként fogom szavazásra feltenni. Az 1. és 2. bekezdéssel szemben áll Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, Farkas István és társai képviselő urak indítványát elvetettnek jelentem ki ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. 411 Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak az 1, és 2. bekezdést eredeti szövegezéseben elfogadna szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az 1. és 2. bekezdést eredeti szövegezésében fogadta el (Szilágyi Lajos : Egyhangúlag !), és így Farkas István és társai képviselő urak indítványát elvetette. Következik a 3. bekezdés feletti határozathozatal. Itt az eredeti szövegezéssel szintén szembenáll Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak e ezt a bekezdést eredeti szövegezésében elfogadni, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem ? (Igen !) A Ház az eredeti szőve de t fogadta el, és így Farkas István és társai képviselő urak indítványát elvetette. A 4. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki; éppúgy az 5. bekezdést is, miután Szabó Iván képviselő úr indítványa töröltetett. Ehhez a bekezdéshez Oberhammer Antal képviselő úr egy pótlást indítványozott. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen, vagy nem ? (Nem !) A Ház Oberhammer Antal képviselő úr pótlást tartalmazó indítványát elvetette. A 6. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 7. bekezdéshez Petrovácz Gyula képviselő úr terjesztett be indítványt, amelyet az eredeti szöveggel szembeállítok. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, szemben Petrovácz Gyula képviselő úr indítványával, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el és így Petrovácz Gyula képviselő úr indítványát elvetette. Ugyancsak ezen bekezdés után Farkas István és társai képviselő urak új, 8. bekezdést indítványoztuk. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Farkas István és társai képviselő uraknak ezt az indítványát elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház Farkas István és társai képviselő uraknak új, 8. bekezdés felvételét célzó indítványát elvetette. Ezzel a 72. § letárgyaltatván, kérem a 73. § szövegének felolvasását. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 73. §-t). — Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Ház! A 73. §-nál Farkas István és társai olyan módosítást javasoltak, amellyel ki akarják mutálni azt, hogy az általuk nem éppen nagyon kedvelt szolgabírákkal szemben is igazságosabb eljárás alkalmazását kívánják. (Zaj a jobboldalon.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak. Rothenstein Mór : Miért háborodnak fel anynyira 1 Én ellenkezőleg azt akarom kimutatni, hogy mi még a szolgabírákkdl szemben is ugyanúgy mérjük az igazságot, mint másokkal szemben. (Jánossy Gábor: Igen helyes! — Zaj. — Elnök csenget.) Éppen azért ennek a szakasznak 3. és 4. bekezdésénél mi azt javasoljuk, hogy (olvassa) : «A szoJgabírákat, a vármegyei aljegyzőket az alispán javaslatára a kisgyűlés és ennek határozatára a közgyűlés járásokba beoszthatja^ kölcsönösen áthelyezheti, szükség esetén egyik járásból a másikba áthelyezheti.» Ezekben az eredeti bekezdésekben arról van szó, hogy amennyiben ilyen szükségesség fennáll, akkor a főispán, egyetértve az alispánnal intézkedhetik, mi pedig azt kívánjuk, hogy a kisgyűlés javaslata alapján a közgyűlés intézkedjék. Bocsánatot kérek, sohasem lehet tudni, hogy ki áll a vármegye élén, ki a főispán és ki az alispán. Ha ezekre van bízva az, hogy amennyiben annak