Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

412 Àz országgyűlés képviselőházának 283. ülése 1929 április 25-én, csütörtökön. szüksége fennforog, az áthelyezést eszközöljék, akkor megtörténhetik — amint már meg is tör­tént — ez az áthelyezés olyan esetben is, amikor arra tulajidonképen nincs szükség, hanem csak vexálás az ilyen áthelyezés. Amikor valamely szolgabíró vagy jegyző nem épipien a főispán vagy az alispán szájaize szerint munkálkodott akkor ' ilyen áthelyezésekkel kívántak ezekre az egyénekre befolyással lenni, hogy a jövőben job­ban viselkedjenek és ne az ellentétet kívánják a főispánnal vagy az alispánnal szemben, ha­nean. ellenkezőleg — ahogy ezt már ma az. ülés folyamán egyszer Jánossy Gábor t. képviselő­társam mondotta — gutgesinntek legyenek. (Já­nossy Gábor: Ügy van!) És ha ilyen gutgesinn­tek, ha mindig megnyerik a főispán vagy az al­ispán tetszését, akkor sohasem fog megtörténni az, hogy valamilyen áthelyezésre szükség lesz. Ezekből a szempontokból elfogadásra aján­lom az igen t. Háznak Farkas István és társai javaslatát. (Helyeslés a szélsőbalolckilon.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Patay Tibor. Patay Tibor: T. Ház! A 73. § 2. bekezdése a főszolgabírók áthelyezéséről szól. Megadja a lehetőséget a törvényhatósági közgyűlésnek arra, hogy a főszolgabírókat a leadott szavaza­tok kétharmad többségével áthelyezze. Továbbá intézkedik ez a pont arról,(hogy az áthelyezésre vonatkozó kérelmet, illetőleg indítványt csak a főszo Iga bíró, a főispán, vagy az alispán terjeszt­hetik a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé. Szerintem ez a pont nem eléggé részletezi azokat az eshetőségeket, amelyek ebben a kérdés" ben, a főszolgabíró áthelyezésének kérdésében előállhatnak. Méltóztassanak ugyanis a kérdést a maga gyakorlati valóságában szemügyre venni. Abban az esetben, ha szükségesnek látszik a főszolgabíró áthelyezése, az indítványt erre vo­natkozólag a főispán, alispán, illetőleg a kérel­met a fsőzolgabíró terjeszti elő. Ha az alispán, vagy a főispán terjeszti elő ezt az indítványt, akkor nemcsak az érdekelt főszolgabíróról van szó, hanem kettőről, mert az egyik főszolgabíró áthelyezése egy másik főszolgabíró áthelyezését teszi szükségessé. Az így áthelyezésre kerülő fő • szolgabírónak érdéke, hogy megtegye a maga védelmére a szükséges lépéseket, amikor esetleg sérelmesnek érzi magára nézve az áthelyezést, gondoskodnia kell tehát érdekeinek megvédésé­ről. Én tehát azt tartanám szükségesnek, hogy ezt a főszolgabírót ne érje teljtesen váratlanul az ilyen indítvány benyújtása, neki is legyen tudomása előzetesen arról, nogy át akarják he­lyezni, viszont a másik főszolgabíróinak is, aki­nek a helyébe akarják tenni, szintén legyen tu­domása arról, higy itt áthelyezésről lesz szó. Indítványomnak első része tehát arra vo­natkozik, hogy az érdekelt főszolgabíróknak — esieitleg másoknak is, mert lehet áthelyezésről akikor is szó, amikor üresedésben van egy állás, de amikor nem üresedésről, harieim kölcsönös áthelyezésről van szó, — az érdekelt főszolgabí­róknak tudomásuk legyen bizonyos határidőn belül erről az áthelyezésről, amelynek határide­3ét indítványomban egy hónapiban szabtam meg. Indítványom második része arra vonatkozik, hogy az áthelyezés kérdése a rendes tárgysoro­zatba vétessék fel. Erre azért helyezek súlyt, mlert van póttárgysoroaat is, amelyről senkinek tudomása nincsen, pedig fontos tudíni, hogy az illető főszolgabíró áthelyezése napirendien van-e, vagy sem. Indítványom második része tehát arra vonatkozik, hogy az indítvány a rendes tárgysorozatba vétessék fel, ne pedig a pót­tárgysorozatba. Indítványom harmadik része pedig vonatko­zik arra, hogy az illető főszolgabíró ne legyen örökös zaklatásoknak kitéve, ha tehát elutasító döntést hoz a törvényhatósági közgyűlés, ebben az esetben bizonyos határidőn belül ne lehessen ezt a kérdést újra napirendre kitűzni. Indítványom első részét visszavonom, mely a következőkép van megfogalmazva (olvassa): «Az áthelyezésre vonatkozó kérelmet, illetve in­dítványt csakis a törvényhatósági bizottság ren­des közgyűlése elé lehet terjeszteni.» Ezt vissza­vonom, mert belátom utólagos gondolkodás után, hogv rendkívüli közgyűlés elé is lehessen ter­jeszteni, mert van olyan törvényhatóság, ahol egy esztendőben csak két rendes közgyűlés van. Indítványom többi részét azonban fenntar­tom, amely a következőkép szól (olvassa): «A kérelmet vagy indítványt az érdekelt főszolga­bírákkal legalább egy hónappal a közgyűlés megtartása előtt kell közölni és a közgyűlés ren­des tárgysorozatába felvenni. Ha a közgyűlés az áthelyezést el nem határozza, fél éven belül ez az ügy a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé nem kerülhet.» Tisztelettel kérem a t. Házat, hogy indít­ványomat elfogadni méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gyömörey Sándor! Gyömörey Sándor: T. Ház! En a 73. § 2. be­kezdéséhez kívánok hozzászólni, amelyhez az előttem szólott Patay Tibor t. képviselőtársam is szólt. A 2. bekezdés második mondata a bizott­ság szövegezésében a következőképen szól (ol­vassa): «Az áthelyezésre vonatkozó kérelmet, il­letőleg indítványt csak a főszolgabíró, a főispán, vagy az alispán terjesztheti a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé.» En ezt a szövegezést részemről nem tartom teljesen precíznek, mert esetleg félremagyarázásokra adhat okot. Azért a következő indítványt nyújtottam be (olvassa): «Az áthelyezésre vonatkozó kérelmet csak a fő­szolgabíró, az indítványt pedig a főispán vagy az alispán terjesztheti a törvényhatósági bizott­ság közgyűlése elé.» Egyben megtoldani kívá­nom a 2. bekezdést egy közbeszúrt harmadik mondattal, amelyre vonatkozólag szintén módo­sítást terjesztettem elő, s amely így szólna (ol­vassa): «Ügy a kérelmet, mint az indítványt a törvényhatósági bizottság közgyűlése előtt 30 nappal előbb a kisgyűlés útján kell előterjeszteni» A t. belügyminiszter úr előbbi beszédében ki­terjeszkedett arra, hogy személyi ügyeket nem kíván a kisgyűlés elé hozni. Ennek azonban el­lentmond e törvényjavaslat 35. §-a, amely azt mondja, hogy a kisgyűlés állapít meg minden ügyet, amely rendes közgyűlés elé kerül. Ebből a tekintetből kívántam csak azt, hogy a kisgyű­lés állapítsa meg az illető főszolgabírók áthelye­zésére vonatkozó kérelmet, illetőleg indítványt is. A vármegyei ügyviteli szabályzat 2. §-a a pályázati határidőt 30 napban állapítja meg. En méltányosnak találnám, hogv az áthelyezések­nél is ugyanez a határidő tartatnék be. Elvégre nem lehet kivánni attól a főszolgabírótól, aki nem fegyelmi ügy miatt lesz áthelyezve, hanem a törvényhatóság érdekében történik az áthelye­zése, hogy őt büntetésképpen egy fait accompli elé állítsák és esetleg három napon belül egyik járás éléről a másik járás székhelyére helyezzék át. Ez naivon sérelmes volna már annyiban is. mert lehet, hogy az egyik járás székhelye sokkal megfelelőbb az illető főszolgabírónak, mondjuk például azért, mert ott iskolák vannak, ahova gyermekeit járathatja, (Scitovszky Béla bel­ügyminiszter: Az nem fontos! A közérdek a fontos!) a másik helyen pedig gondoskodni kell a gyermekei elhelyezéséről és iskoláz­tatásáról. Tudom, hogy nagyon fontos a köz­érdek, de a tisztviselők magánérdekét is

Next

/
Thumbnails
Contents