Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-283

398 Az országgyűlés képviselőházának 2í szó törlendő és helyette a «hat» Írandó. Ennek a javaslatomnak el nem fogadása esetére indítványozom, hogy a 69. § ötödik bekezdéséből ez a szó «másodfőjegyző» és az a két szó «árvaszéki ülnök» törlendő és ehhez a bekezdéshez, mint új mondat felveendő a következő szöveg (olvassa): «másodfőjegyző és árvaszéki ülnök szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba, továbbá a VII. fizetési osztályban eltöltött kilenc évi szolgálat után a VI. fizetési osztályba léptethető elő.» További vagylagos indítványom a következő: A 69. § ötödik bekezdése törlendő és e helyett az alábbi szöveg veendő fel (olvassa): «A másodfőjegyző és árvaszéki ülnök szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi s ebben a fizetési osztályban eltöltött hatévi szolgálat után a VII. fizetési osztályba léptethető elő. A vármegyei főorvos és alügyész szolgálatát a VIII. fizetési osztályban kezdi és ebben a fizetési osztályban eltöltött kilencévi szolgálat után a VII. fizetési osztályba léptethető elő.» Felszólalásom másik részével a szolgálati idő beszámításával kapcsolatban indítványozom, hogy a 69. § negyedik bekezdésének negyedik sorában ezután a szó után «kezdi» az egész hátralévő szöveg törlendő és helyébe folytatólagosan a következő szöveg veendő fel (olvassa): «és kilencévi tényleges össz-szolgálat után a VIII. fizetési osztályba léptethető elő.» Másik vagylagos indítványom: a 69. § hatodik bekezdésének utolsóelőtti sorában a «szolgálat» és «után» szavak közé beszúrandók a következő szavak: «12 évi tényleges össz-szolgálat.» További vagylagos indítványom: A 69. § 3. bekezdésének végére mint új kiegészítő szöveg felveendő: «A közigazgatási gyakornoki, illetőleg a közigazgatási gyakornoki és vármegyei fogalmazói minőségben együttesen eltöltött szolgálati időből az öt éven felül eltöltött szolgálati időt a besorozás és előléptetés szempontjából a IX. fizetési osztályban eltöltöttnek kell tekinteni.» Ez majdnem azonos F. Szabó Géza t. képviselőtársam indítványával. Végül mint utolsó indítványomat javaslom: A 69. § 13. bekezdésének végére, mint új kiegészítő szöveg felveendő: «Ennek a törvénynek életbelépése idejében tényleges alkalmazásban levő tisztviselők besorozása és előléptetése szempontjából a közigazgatási gyakornoki minőségben eltöltött szolgálati időből ötéven felül eltöltött szolgálati időt a IX. fizetési osztályban eltöltöttnek kell tekinteni.» Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Frey Vilmos! (Nincs itt.) Elnök: A képviselő úr nincs itt, töröltetik. Urbanics Kálmán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! Ez a szakasz a vármegyei tisztviselők részére a magyar állam életében eddig egészen ismeretlen illetményrendszert állapít meg, ismeretlent azért, mert a fizetések és lakpénzek mellett állandósítja a pótlékot. Felhívom a t. miniszter úr figyelmét arra, hogy a szanálásról szóló törvény a pótlékok kivételes statuálását egyszer s mindenkorra megszünteti. Igaz, hogy válaszul adhatja a t. miniszter úr azt, hogy új törvénynyel a szanálási törvényt is meg lehet változtatni. A t. miniszter úr e törekvése ellen én nem emelek nehézséget, nem emelek azért, mert a t. miniszter úr az általános vitát bezáró beszédében hangsúlyozta, hogy az illetmény rendszer a 3. ülése 1929 április 25-én. csütörtökön. vármegyei tisztviselőkre nézve csak átmeneti jellegű. (Ügy van! a joboldalon.) De annak ellenére, hogy átmeneti jellegű, jobban meg kellett volna fontolni minden vonatkozásában. Ez állandóan reparációra fog szorulni. Hogy mennyire reparációra szorul a t. miniszter úr által statuált illetményrendszer, mutatja az a négy javaslat, amelyet F. Szabó Géza t. képviselőtársam terjesztett elő, mutatják azok az indítványok, amelyeket az imént előttem szóló Szilágyi Lajos t. barátom részletesen indokolt és előterjesztett. Megállapítom, hogy amennyiben ezek az indítványok el nem fogadtatnának, akkor egyenesen veszélyeztetik a vármegyei tisztviselők részére az anyagi függetlenséget, már pedig, ha valahol, úgy éppen a közigazgatási szolgálatban szükséges biztosítani a tisztviselők részére az anyagi függetlenséget. (Felkiáltások a jobboldalon. Mindenhol! Úgy van!) A i miniszter úr e mellett a rendszer mellett gondoskodott arról, hogy a vármegyei tisztviselő felett mindig Damokles kardjaként függjön a hatalom. Ezt azért emelem ki, mert e mellett az illetményrendszer mellett a vármegyei tisztviselők részére nincs biztosítva a jogigény, sem a pótlékokra, sem az előléptetésre. Ilyen illetményrendszert, nem is tudom, hogyan lehetett előterjeszteni. Nem értem a t. kormányt, a kormány elgondolását, hogy mi vezette abban, amikor a vonatkozó rendelkezésekben az igényt úgy állapította meg az előlépésekre, hogy előléphet, a pótlékokra, hogy pótlékot kaphat. Az időtartamot fixírozza, de az igényt feltétlenül nem biztosítja. Nagyon lekötelezne, nem engem, hanem lekötelezné a vármegyei tisztviselői kart és az egész közigazgatási tisztviselői kart, ha a miniszter úr részletesen megindokolná, mi indította arra, hogy a vonatkozó rendelkezésekben nem biztosítja feltétlenül a jogigényt a pótlékokra és az előlépetésre. Hiszen e mellett a rendelkezések mellett annak ad a kormány és akkor ad a kormány pótlékot, amikor akarja. (Seitovszky Béla belügyminiszter: A vármegye adja!) Annál feltűnőbb, hogy ha a vármegye adja, miért köti a t. miniszter úr a törvényben elasztikus feltételekhez, amikor ma már az utolsó napszámossal kötött bérleti szerződésben is biztosítva van az, hogy milyen bér jár neki és milyen béremeléshez van joga, bizonyos szolgálati idő után. A jogigények fixírozását éppen a vármegyei tisztviselőktől vonjuk meg? (Scitovszky Béla belügyminiszter: A 20. bekezdésben ki van mondva, hogy hivatalból kapják. Az előléptetés, a pótlékokban való részesítés hivatalból történik.) Történhetik. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem «hetik», hanem hivatalból történik!) Ez az intézkedés is kongruens az általam kifogásolttal, mert csak arra az esetre szól, ha már döntés történt az előléptetés illetőleg mielőbb a pótlék folyósítás lehetősége iránt. En főleg azért szólaltam fel, hogy előttem szólott t. képviselőtársaim indítványait támogassam és azért, hogy a feltettek értelmezésére megnyugtató választ adjon a t. miniszter úr. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Bhn Kálmán! Ehn Kálmán: Mélyen t. Ház! A most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz az általános vita alkalmából két módosító indítványt voltam bátor benyújtani, amelyből az egyik a 34. §-hoz beadott módosító indítványom elfogadtatott. Miután ez nagy erkölcsi elégtétel volt az ország orvosikarának, kötelességemnek tartom, hogy ezért a belügyminiszter úrnak az orvosikar és a magam hálás köszönetét nyilI vánítsam. Ez az erkölcsi győzelem könnyű volt