Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-282
Az országgyűlés képviselőházának '2'< megünnepelhették május elsejét, amíg itt Magyarországon, az óhazában nem ünnepelhették meg. (Graeffl Jenő: Megpróbáltuk 1919-ben május elsejét. Köszönjük! — Zaj a jobboldalon. — Elnök csenget.) Még a Bratianu-, rendszer is többet adott Romániában a munkásoknak, mint önök adtak! (Rothenstein Mór: Hiába, ezek tények!) Űgy van! Ez tény, ez valóság, ezt nem lehet jelszavakkal, meg kiabálásokkal elintézni. (Zaj. — Györki Imre: Utánozzák a panamában, a korrupcióban, az elnyomásban, sok mindenben utánozzák!) Elnök: Csendet kérek. Györki képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Farkas István: Francia, belga, svájci városok, községek sokhelyütt maguk avatták törvényes munkaszüneti nappá május elsejét. Amikor tehát azt látjuk, hogy államok, városok, községek törvénnyel tették munkaszüneti, nappá május elsejét, amikor azt látjuk, hogy vannak szocialista kormányok, amelyekkel a magyar kormány összeköttetést keresett, tehát ugyanazon elvi felfogáson álló külföldi politikusokkal, mint mi vagyunk keres összeköttetést, (Gulácsy Dezső: Mind nemzetiek! — Jánossy Gábor: Nacionalista alapon!), akkor ez: a magyar kormány még odáig se megy el, hogy ezt a kivételes rendelkezést visszavonja és ne tartsa fenn május elsejére vonatkozóan azt. amit eddig fenntartott. Két szempontot hoznak fel arra nézve, hogy miért nem engedi a kormány május elsejének megünneplését. Az egyik szempont az, hogy nemzetközi ünnep, nemzetközi a szocializmus és ezért nem engedi meg a kormány ennek az ünnepnek, május elsejének, mint munkásünnepnek megünneplését. Bocsánatot kérek, nézzünk szemébe ennek a «nemzetközi» fogalomnak és nézzük meg, hogyan áll a dolog. A tőke nemzetközi. A munkásosztály igenis a tőke kizsákmányolása ellen tüntet május elsején, szociálpolitikai követeléseit hangoztatja. De a tőke nem nemzetközi? Az előbb elhangzott egy interpelláció, amelynek során nyilvánvalóan megállapíttatott, hogy a külföldi tőke idetelepszik, a magyar kormány védi és a miniszter úr kénytelen kijelenteni, hogy a magyar munkást nem tudja megvédeni, mert a magyar törve-, nyék nem adnak reá módot. Hát nem látják, uraim, itt az ellentétet 1 ? Az állam nem nyomhat el egy társadalmi osztályt, nem nyomhatja el a munkásosztályt, nem tarthatja alantasabb helyzetben, mint a kapitalistákat, mint más társadalmi rétegeket. (Jánossy Gábor: Nem is teszi!) Nem látják, hogy ez rettenetes nagy igazságtalanság? De a tőke; nemzetközi! Biró Pál egységespárti képviselő úr nemzetközibb, mint akármelyik szocialista, akármelyik bolsevista (Jánossy Gábor: Na, na!), mert ő élvezi a nemzetközi trösztöknek és ringeknek a hasznát és előnyeit. (Zaj jobb felöl.) Elnök: A képviselő urat egyik képviselőtársát mélyen sértő ^kifejezéséért rendreutasítom.' Farkas István: Bocsánatot kérek, itt nemzetközi fogalomról, nemzetközi meghatározásról van szó. A munkásság csak érzésben az, ellenben Biró Pál és a hasonló szervek, a kapitalisták benne vannak a nemzetközi trösztök-; ben, kartellekben és szervezetekben, ők szabják meg az árakat és ezekkel gyakorlatilag hajtják végre és élvezik a nemzetköziség előnyeit. Vagy a kormány nem megy további Hát a kormány miért adta bérbe a gyufa termelését a svéd-amerikai trösztnek? Ez nem nemzetközi társaság? Miért hozta a nyakunkra és miért KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. L ülése 1929 április 24-én, szerdán. 379 szolgáltatta ki Magyarország gyufatermelését? (Rothenstein Mór: És a nemzetek szövetsége?) Hát az egyházi hierarchia nem nemzetközi? Egy főpapi stallumot sem lehet a római pápa nélkül betölteni. Az is nemzetközi. Ne hányják tehát a mi szemünkre a nemzetköziséget, keressék önmaguk között az önök táborában, mert ott gyakorlatilag, készpénzre felváltva érvényesül a nemzetköziség. (Fáy István: Ez erőszakos beállítás!) Nem erőszakos beállítás, mert ez a való tény, ez a realitás, ez a megfogható valami. (Jánossy Gábor: Ebben a teremben mindenki magyar nemzeti alapon ül, nem nemzetközi alapon!) A gazdasági és kulturális vonatkozásoknak, a világszemléleti felfogásoknak megvan a nemzetközi kapcsolatuk; megvan minden világfelfogásnak, világszemléletnek és gazdasági érdekeltségnek. Ez nem vitás. Aki még ezzel a minimális társadalmi berendezkedéssel és vonatkozással sincs tisztában, arról igazán csak azt mondhatom, hogy sajnálni kell. De felhozzák itt a bolsevizmust is. Mi szüli, mi teremtette meg a bolsevizmust? Az elégedetlenség tudata, az, ha a kormány olyan ténykedést tesz, amellyel nyilvánvalóvá teszi, hogy nem egyenlően méri a jogokat. Ez teremti meg a bolsevizmust, ez hozza létre. Azzal a ténnyel, hogy a kormány elzárkózik attól, hogy a munkásság május elsejét megünnepelje, mint ahogy az egész világon megünneplik tüntetéssel, gyűléssel, felvonulással, a kormány ezzel az intézkedéssel .kétségtelenül kitermeli ebben az országban a bolsevistákat; mert ez semmi egyéb, mint igazságtalanság. Ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy itt nagy igazságtalanságok történnek és hogy állami berendezkedésünk nem jó. Mi küzdünk a bolsevizmus ellen a legélesebben, jobban, mint a kormány. (Derültség a jobboldalon.) A bolsevizmus ellen lehet küzdeni demokráciával, demokratikus berendezkedéssel, szociálpolitikával, okos közgazdasági politikával, kulturális berendezkedéssel, mint ahogy látjuk, hogy azokban az államokban, amelyek kifejlődtek, demokratikusakká alakultak, amelyekben nagy kapitalizmus van, amelyek kulturállamok lettek, a bolsevizmus nem tudott gyökeret verni, ha talán kísérletezett is. Magyarországon eddig is az volt a baj, hogy a kormányzat elzárta a népet és mint az előbbi interpelláció kapcsán is láttuk, mellékesen kezelte; külön mértek neki s az elnyomás, a rendőr és a csendőr volt az, amellyel ezt a kérdést elintéztetni akarták. (Jánossy Gábor: Nem áll. A törvény egyformán mér mindenkinek. — Györki Imre: A törvény igen, de a miniszter és a főszolgabíró nem!) Az igazságos és demokratikus kormányzati politika a legjobb eszköz a bolsevizmus ellen. Azzal a ténnyel, hogy az egész munkásosztály számára lehetetlenné teszik május elsejének ünnepélyes, nagyobb formában való megünneplését, a kormány kétségtelenül elkeseredésbe hantja a munkásság egy részét. (Zaj a jobboldalon. — Rothenstein Mór közbeszól.) Elnök: Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom. (Peyer Károly közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat is kérem, méltóztassék csendben maradni. Farkas István képviselő úrnak beszédét félbeszakítom, miután a jelző-óra szerint beszédideje egy perc múlva lejár. Farkas István: Befejezem. A munkásosztály ragaszkodik május elsejéhez. A magyar munkásság 1890 óta ünnepli, meg fogja ünnepelni 53
