Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-282
380 Az országgyűlés képviselőházának ez idén is, mert nem hagyja magát alacsonyabbrendűnek tartani, mint amilyenek azok a magyar munkások, akik Csehszlovákiában és Romániában ünnepelhetik május 1-ét. (Maróthy László: Vannak más magyar munkások is! — Fáy István: Március 15-ét ünnepeltessék meg!) Elnök: A belügyminiszter úr megbízásából a politikai államtitkár úr kíván válaszolni. Sztranyavszky Sándor államtitkár: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A távollevő belügyminiszter úr megbízásából és helyett van szerencsém az elhangzott interpellációra a következőkben válaszolni. Hogy a szociáldemokrata munkásság, amint Farkas István képviselő úr mondotta, megünnepli május 1-ét, az ellen természetesen a kormányzatnak kifogása nem lehet. (Farkas István: Ha tudna, tenne ellene, de nem tud!) Megünnepelheti lélekben (Ügy van! a jobboldalon) és olyan keretek között, amely kereteket erre lehetővé tesz az állam érdeke. (Ügy van! Ügy van a jobboldalon.) Nem múlt még el hosszú idő azóta, amikor május 1-ének ünneplésére kényszeritették azokat is, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon és -a középen), akiknek lelkében nem a május l-e iránti vágy élt, mint ideál, hanem a magyar hazának törhetetlen szeretete. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Ma ott ülnek a főrendiházban! — Györki Imre: Hogy tolakodtak akkor is! Nem nagyon kellett kényszeríteni! — Zaj. — Rothenstein Mór: Nagyon hamar átnyergeltek! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Sztranyavszky Sándor államtitkár: Tekintettel arra, hogy a kormány még nem látja elérkezettnek az időt, (Hodossy Gedeon közbeszól. — Peyer Károly: A Britanniások lopták a táppénzt a maga vezérlete alatt! — Zaj a baloldalon.) intézkedéseinek megmásitására. (Peyer Károly: A téglát ellopták a házból! — Zaj. — Jánossy Gábor: Ne izguljanak! — Peyer Károly: Azért kellett eltávolítani!) Elnök: Peyer Károly képviselő urat ismételten rendreutasítom állandó közbeszólásai miatt. Sztranyavszky Sándor államtitkár:... a kormány a múlt években erre vonatkozóan tett intézkedéseit a folyó, 1929-es esztendőre is fenntartja és kiterjesztette a tilalmat április 28-ára is azért, mert olyan körülmények merültek fel, amelyek ezt az intézkedést indokolttá tették. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon. — Zaj a szélsőbaloldalon. — Rothenstein Mór: Tehát megyünk visszafelé!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a viszonválasz joga megilleti. Farkas István: T. Képviselőház! A belügyminiszter ur lakonikus válasza nem elegit ki. (Jánossy Gábor: Rövid, de velős!) Nem velős, egyáltalában velőtlen. mert... (Jánossy Gábor: Gusztus dolga!) Elnök: Kérem Jánossy képviselő urat, ne méltóztassék unosuntalan közbeszólni. Farkas István:... az állam érdeke olyan szempont, amelyet legalább is illett volna az: államtitkár úrnak megindokolnia. Az, hogy Budapesten vagy Magyarországon 50—60.000 munkás május 1-én ünnepel, és gyűlést tart, még nem ütközik az állam fennállásának rendjébe, nem áll ellentétben az, állam érdekeivel. A belügyi államtitkár úr ellenben adós maradt azzal, hogy mi az az államérdek. (Maróthy László: Azt magyarázni kell?) Már pedig' 282. ülése 1929 április 24-én } szerdán. amikor valaki igy akarja ezt a kérdést elintézni, akkor itt legalább meg kellene mondania, hogy milyen érdeket kivan védeni. (Zaj a baloldalon. — Maróthy László közbeszól.) Bocsánatot kérek, magyarságával ön ne kérkedjék itt, mert nem vonhatja kétségbe egyetlen munkás magyarságát sem. Az önét talán inkább lehetne kétségbe vonni. Jellemző, hogy a belügyi kormányzat még szükitette az eddigi lehetőségeket. Azt sem mondta meg az államtitkár úr, hogy miért kellett a tilalmat 30-ika helyett 28-ikára is áttenni, miért nem maradt ugy, ahogy előző esztendőben volt, hogy április 30-ától május 2-áig nem engedélyeztek gyűléseket. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Mert jobban meg vannak ijedve! — Györki Imre: Rossz a lelkiismeretük!) Most pedig nem engedélyeznek gyűlést április 28-tól május 2-áig. (Zaj. — Egy hang a jobboldalon: 1920-ban miért nem kérték?) Ezzel kapcsolatban rácitálom az államtitkár úrra és a mai belügyi kormányzatra a volt belügyminisztert, Rakovszky Ivánt, aki 1923 április 28-án, amikor én ugyancsak május l-e dolgában interpelláltam, sokkal tovább ment, sokkal liberálisabb volt, mint a mai belügyi kormányzat és messzebbmenő választ adott nekem. Amikor azt mondottam Rakovszky Ivánnak, hogy a miniszter úr azt akarja, hogy mi csak a szakszervezetekben gyűlésezzünk, mert azt mondotta, hogy ott tarthatunk gyűléseket, akkor nekem így felelt, (olvassa): „Ha a képviselő ur ismét abból az alaptételből indult ki, hogy mi megakadályozzuk, hogy a munkásság május 1-ét megünnepelje, azt mi nem akadályozzuk meg és ha a képviselő úr azt állítja, hogy én azt mondottam volna, hogy csak a szakszervezeti helyiségekben gyűlésezhetnek, akkor félre méltóztatott érteni szavaimat, mert én azt mondottam, hogy kisebb gyűléseket tarthatnak.» Akkor is a Tatterzálról volt szó és Rakovszky Iván 1923-ban továbbment, mint a mai belügyminiszter úr és államtitkárja, mert ő legalább kijelentette itt a Házban, hogy a Tatterzálban nem engedek gyűlést, de kisebb gyűléseket annyit tarthatnak az urak, amenynyit akarnak. 1923 óta tehát reakcionáriusabbak lettek, (Peyer Károly: Pedig közelebb volt a bolsevizmus!) pedig közelebb voltunk a bolsevizmushoz, mint most vagyunk. Meg kell tehát állapitanom azt, hogy ez a kormányrendszer a jogok elkobzása terén továbbment, mint 1923-ban voltunk. A választ nem veszem tudomásul. Elnök: Kérdem a t. Házat méltóztatnak-e a politikai államtitkár úrnak a belügyminiszter úr megbízásából és nevében mondott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani! (Megtörtétlik.) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úr második interpellációja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat szíveskedjék azt felolvasni. Hé.ii Imre jegyző (olvassa): «Interpelláció a vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A miniszter úr tudtával és engedélyével történik-e az, hogy Debrecenben az állami elemi iskolában az egységespárt pártgyűléseket tart s az elemi iskolát a tanító párthelyiségként való használat céljából az egységespártnak rendelkezésére bocsátja?
