Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

338 Az országgyűlés képviselőházának nak ezek a megkülönböztetések és a feloszlatási kautélák is így felállítva. Ez nem lekicsinylés, vagy megbecsülés hiánya, nem ilyen etikai szempontok figyelembevétele, hanem praktikussági szempontokból vannak ezek a kritériumok így felállítva. De azért is különbséget kellett tenni, mert a vármegyéknél semmi nehézséget sem okozhat, ha a birtokonkívüli felebbezés lehetősége megvan adva, mert hiszen egy közgyűléstől a másik közgyűlésig meglehetősen hosszú idő telik el, a városoknál azonban, különösen gazdasági kérdéseknél, igen gyakran vannak közgyűlések és ezen idő alatt ha birtokon belül lehetne felebbezni, ezzel kontrakarírozhatnák a felsőbb hatóságok intézkedéseit, amelyek így teljesen elveszítenék a maguk hatályosságát. A magam felfogása szerint tehát intézkedéseket törvényben lefektetni csak úgy lehet és csak úgy érdemes, ha azok hatályosak és a maguk hatályosságával a cél szolgálatában állanak. Ezzel a különbséggel meg tudtuk oldani a vármegyékre nézve is a kérdést, de meg tudtuk oldani magukra — természetüknek megfelelőleg — a városokra is. Nem azok a szempontok voltak tehát ezeknél a kérdések; nél irányadók, amelyeket úgy Buday Dezső t. képviselőtársam, mint pedig Bródy Ernő képviselőtársam felhoztak. A mi vezető motívumaink, vezető gondolataink azok voltak, amelyeket az imént voltam bátor röviden, pár szóval előadni. A szociáldemokratapárt részéről különös hangsúllyal és nyomatékkal kifogásoltatott, hogy a törvényhatósági bizottság feloszlatható, ha nyiltan ellenkezik a törvénnyel és nemzetellenes, hazafiatlan, vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartást tanúsít. Ez igen lényeges és fontos kautéla. Hogy mikor oszlatható fel és ki fogja ezt megállapítani, erre

1 megvan a törvényes rendelkezés: a belügyminiszter tesz errevonatkozólag a minisztertanácsnak előterjesztést, a belügyminiszter a feloszlatást bejelenti az országgyűlésnek, a Budapesti Közlönyben pedig haladéktalanul közzéteszi. Ez ellen appel látának, panaszjognak van helye és a janaszjog érdemleges elbírálása a közigazgatási bíróságnál, tehát bírósági kézben van. . De fennáll a kormányzat teljes politikai felelőssége is a parlamenttel szemben, tekintet nélkül arra, hogy a közigazgatási bíróság ebben a kérdésben hogyan döntött. A parlament ebben a tekintetben szuverén bírói ítélkezést gyakorol, mert a konkrétumra vonatkqzólag

/

a közigazgatási bíróság döntését magára nézve kötelezőnek nem kell elismernie, hanem a maga felfogása szerint vonhatja felelősségre a parlamentáris kormányt azokban a törvényes keretekben, amelyeket alkotmányunk errevonatkozólag a parlament részére biztosít. Kettős ellenőrzés és kettős felelősségrevonás lehetősége áll tehát fenn, egyik a bírósági megállapítás, a másik pedig a parlamenti felelősségrevonás. En nem hiszem, — és ebben nagyon téved Bródy Ernő t. képviselőtársam — hogy lesz ezen a helyen valamely időben miniszter, aki kéjjel, kedvvel fog hozzányúlni ehhez a kérdéshez. A miniszternek aki itt van, aki esküt tett, lelkiismeretének is kell lennie és ezekhez a kérdésekhez csak a legritkább esetben lehet hozzányúlnia éssoha más szempontból: csak az ország érdekének szempontjából. (Igaz! Ügy van! Helyeslés jobbfelől.) De ha meg kell tenni, az illető miniszternek kell annyi bátorságának és szívének lenni, hogy meg is fogja tenni, mert azért van és azért áll ezen a helyen, hogy ezek282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. kel a jogokkal adott esetben, amikor az állam érdekéről van szó, vas-y városoknál, amikor nagyobb gazdasági érdekről, a közérdek megóvásáról, a polgárság érdekéről van szó, ezzel a joggal éljen is. Mert azért adja a törvényhozás ezt a jogot, hogy adott esetben a legnagyobb körültekintéssel, megfontolással és meggondoltsággal cselekedhessek és ha kell cselekednie, akkor cselekedjék is, mert ez a kötelessége az állam magasabb szempontja érdekében. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek alapján kérem méltóztassanak ezt a szakaszt az eredeti szövegezésben elfogadni és a módosító indítványokat elvetni. Még egy megnyugtató kijelentést akarok tenni Jánossy Gábor t. képviselőtársamnak, aki Kőszeg és Esztergom szabad királyi városok címével kapcsolatosan az-iránt érdeklődik, hogy ezt a címet e városok, miután megyei városok lesznek, a jövőben megtarthatják-e. Ezek privilégiumok, királyok által adományozott privilégiumok voltak, amelyeket nem érintettünk a múltban sem, most sem érintjük őket. (Helyeslés.) Mindazok a városok, amelyeknek ez a privilégiumuk megvan, címükben ezt a jövőben is használhatják. Ezek után még egyszer kérem, méltóztassék a szakaszt eredeti szövegében elfogadni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 36. § 1. bekezdésének eredeti szövegével szembenáll Buday Dezső képviselő úr I. számú indítványa, aki a vármegyék megkülönböztetésének elejtését kívánja a törvényhatósági bizottság feloszlatása esetén és a «vármegyei» szó kihagyását javasolja, valamint Farkas István és társai képviselő urak indítványa, akik a feloszlatási jogcímek közül törölni kívánják a «nemzetellenes, hazafiatlan, vagy az állam biztonságát veszélyeztető magatartás» szavakat Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni szemben az ismertetett indítványokkal, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Az 1. bekezdéshez két pótlást indítványoztak. Az első Buday Dezső képviselő úr II. számú indítványa, aki az 1. bekezdéshez annak hozzáfűzését kéri, hogy «vagy ha a törvényhatósági bizottság működése olyan irányt vesz fel, hogy annak következtében a törvényhatóság gazdasági helyzete válságossá válhatik.» Kérdem, méltóztatik-e az ismertetett pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a pótlást nem fogadta el. A másik pótlás Buday Dezső képviselő úr III. számú indítványa, amely megállapítani kéri azt, hogy a törvénnyel való szembehelyezkedésnek nem tekinthető a felírási jognak és a törvényben biztosított panaszjognak gyakorlása. Kérdem, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a pótlást nem fogadta el. A 2. bekezdés meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A 3. bekezdés eredeti szövegével szembenáll Buday Dezső képviselő úr indítványa, aki a «törvényhatósági» szó előtt a «vármegyei» megkülönböztetést törölni kívánja. Kérdem méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. A 4. bekezdés eredeti szövegével szembenáll Buday Dezső képviselő úr indítványa, aki a panaszjog emelésének jogát városokban a bizottsági tagok egyharmadrészének, vagy 50 bizottsági tagnak javasolja megadni, és Farkas