Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-282

328 Az országgyűlés képviselőházának jelentésében sem ez a különbségtétel, de ez a kü­lönbségtétel mint tény jelentkezik. Nincs semmi­féle indokolása, nincs semmiféle magyarázata, csak egy magyarázata van, az, hogy ez a kor­mányzat a városi polgárság ellen gyűlölettel vi­seltetik. (Udvardy János: Hogyan lehet ezt mondani? — Zaj a jobboldalon^) Igenis ez van lefektetve a törvényjavaslatban. (Udvardy Já­nos: A községi polgárságnak mivel van ked­vezve?) örülök annak, amikor a vármegye kivívta a raaga jogát ebben a törvényjavaslatban, és a vármegye teljesebb autonómiával rendelkezik. A vármegyének kisgyűlése csak választott ta­gokból áll. Örülök ennek, ÍScitovszky Béla bel­ügyminiszter: Köszönöm az elismerést!) de en­nek mintájára, ennek analógiájára kérem, hogy a városi törvényhatóság kisgyűlése szintén ugyanilyen elemekből alakuljon. Nincs semmi­féle oka, semmiféle magyarázata, semmiféle mentsége annak, hogy itt a városokra nézve kü­lönbségtétel történik. Mivel szolgált rá Debre­cen városa, Szeged városa, Pécs városa, mivel szolgáltak rá azok a törvényhatósági városok, amelyekről itt szó van, erre a különbségtételre? Nem eléggé megbízhatók? Nem eléggé teszik meg a kormány iránt kötelezettségüket? (Hegy­megi Kiss Pál: A miniszterelnököt, Klebelsber­get választották meg!) Semmiféle címen nem találom meg e kü­lönbségtétel magyarázatát. Hol vannak a váro­soknak képviselői ebben a harcban, amelyet nekik is folytatniok kellene a városok autonó­miájának érdekében? Hiszen a városi polgár­ságnak lebecsülése van ebben a szakaszban ko­difikálva, és fel kellene támadnia a vidéki vá­rosi törvényhatóságok polgárságának e durva egyenlőtlenségének törvénybe iktatása ellen. Akkor, amikor a kötelezettségekről van szó, a vidéki városok előlhaladnak, de akkor, amikor a jogokat osztják, akkor a városoknak kevesebb jogot adnak. (Ügy van! a baloldalon.) T. Képviselőház! Ezt nem lehet megindo­kolni, ennek semmiféle magyarázata, semmiféle mentsége nincs. Azt hiszem, ha ezt a durva egyenlőtlenséget el akarjuk tüntetni, legelemibb kötelessége ennek a Képviselőháznak, hogy visszaállítsa a jogegyenlőséget, és mondja ki, hogy a városokban éppúgy mint a vármegyék­ben a kisgyűlés szervezete teljesen egyforma. (Kuna P. András: Ezt nem lehet gorombaság­gal elérni. — Zaj és ellenmondás a baloldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérünk! Bródy Ernő: Mondom, keresem ennek ma­gyarázatát, de sem a közigazgatási bizottságnak jelentésében nem találom meg, sem a törvény­javaslat előzményeiben, sehol nem találom meg ennek a dolognak magyarázatát és nem tudom megérteni, miért történik ez. Itt szó került a közigazgatási bizottság ösz­szetételéről, és a közigazgatási bizottságnak viszonyáról a kisgyűléshez. Azt hiszem, a köz­igazgatási bizottság bevált intézmény. A köz­igazgatási bizottság azokat az elemeket foglalta magában, amelyek a vármegyei, a városi és az állami ügyek továbbvitelére alkalmasak voltak. De így megint egy torz van előttünk; úgy ahogy jelenleg a kisgyülést törvénybeiktatják és meghagyják a közigazgatási bizottságot, megint egy torz kerül ki ebből a dologból, mert az egyik intézmény a másiknak hatáskörét sú­rolja és érinti. A kisgyűlésben kellene az Összes funkciókat teljesíteni, a közigazgatási bizott­ság megszüntetésével, de így ahogy jelenleg van, hogy megmarad a közigazgatási bizottság, viszont a kisgyűlés új intézménye szerveztetik, 282. ülése 1929 április 24-én, szerdán. ez szerintem nem felel meg a helyes közigazga­tás elveinek. T. Képviselőház, még egyszer visszatérek arra és nagyon kérem a t. Képviselőházat és nagyon kérem a miniszter urat, hogyha a vá­rosi polgársággal szemben nem akarnak atro­citást elkövetni, ha a városi polgárságot nem akarják lebecsülni, ha a yárosi polgárság jogait teljesen egyenlővé akarják tenni a kötelezettsé­gekkel, akkor méltóztassék olyan irányban in­tézkedni, hogy a városi kisgyűlés szervezete teljesen hasonló legyen a vármegyei kisgyűlés szervezetéhez. Ne tessék Örökké differenciálni, örökké kü­lönbségeket tenni, másképpen klasszifikálni a vármegyét és másképpen klasszifikálni a váro­sokat. Értsék meg végre a jogegyenlőség gon­dolatát. Ne igyekezzenek a polgárokban mindig olyan érzést kelteni, hogy őket másképpen ke­zelik akkor, ha a vármegyékben élnek és más­képpen kezelik akkor, ha a városokban élnek. Ez régen megtörténhetett; ma, a XX, század­ban, ilyen különbséget tenni nem lehet, nem le­het különösen akkor, amikor a városi polgársá­got olyan rettenetes terhek sújtják s amikor a városi polgárság első az állami terhek, viselésé­ben. A kötelességekkel szemben jogok járnak. Adják meg a városi polgárnak ugyanazokat a . jogokat, mint amelyek a megyei polgárságnak járnak. (Helyeslés a balközépen.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Az előadó úr! Csák Károly előadó: T % Képviselőház! Györki Imre igen t. képviselőtársam azt sze­retné, ha a kisgyűlésben a pártok képviselete biztosítva volna, vagyis hogy legalább is a pár­tok számaránya szerint legyen összetéve a kis­I gyűlés. (Rothenstein Mór: Nagyon helyes!) A törvényjavaslatba azonban nem vitték be a pártok szerinti tagozódás gondolatát, nem is kívánták belevinni és szerény felfogásom és tapasztalataim szerint is ezt a gondolatot nem is lehet belevinni. Mert különösen a vármegyék életében országos politikai pártok szerinti tago­zódás nincs, országos politikai pártok szerinti szavazás van akkor, amikor esetleg egy bizalmi vagy bizalmatlansági indítvány feletti szava­zásról van szó. (Ügy van! jobbfelől.) Ez azonban nem állandósul a vármegyék közéletében, külö­nösen adminisztratív kérdésekben. Helyi pártok kétségtelenül vannak, azonban ezek az országos politikai nártok minden irányzatából vannak összetéve. Ennélfogva a párt gondolatát magát a törvénybe belevinni nem lehet. (Baracs Mar­cell: Benne van! A pártok megsértése miatt széksértésnek van helye! Beleiktatták a tör­vényjavaslatba! — Sçitovszky Béla belügymi­niszter: Az lehet országos párt! — Baracs Mar­cell: Tehát be van iktatva a törvényjavaslatba! — Zaj. — Elnök csenget.) En azt hiszem, hogy előbb-utóbb ugyan a vármegyei törvényhatóságok életébe is bele fog költözni a pártpolitika. (Jánossy Gábor: Na, na!) Ez idő szerint azonban ez nincs meg; egyes alkalmi esetekben, mondom, van pártok sze­rinti szavazás, de pártok szerinti tagozódás nincs. De hogy a kisgyűlés összetétele mégis vala­hogyan visszatükrözze azokat a tagozatokat, amelyek a törvényhatóságban képviselve van­nak, igenis indokolt volna annak megállapítása és a törvényben való kimondása, hogy a leg­több adótfizetők, az összes választók által vá­lasztottak, valamint az érdekképviseleti törvény­hatósági bizottsági tagok is helyet kapjanak a kisgyűlésben. En tehát tisztelettel vagyok bátor a következő kiegészítést indítványozni a 34. §

Next

/
Thumbnails
Contents