Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

Az országgyűlés képviselőházának 2 korlásában, míg a bírságot le nem fizeted. Ha tehát az illetőnek nincs annyi pénze, lassan gyüjtheti. Ellenben a következő mondatban a szakasz lefejezi ezt a rendelkezést, — és itt a harag a legmagasabb fokra emelkedik — amikor azt mondja, hogy aki a bírságot nyolc nap alatt le nem fizeti, elveszti bizottsági tagságát. En ezt nyilvánvaló ellentmondásnak látom, mert ennek az élettel semmiféle összefüggése nincs, minthogy arra nincs eset, hogy a közgyűléstől számított nyolc nap alatt az illető abba a helyzetbe jöjjön. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Folytatólagos közgyűlés is van, másnap!) Hogyan lehet másnap ülés, hiszen ott van a klotűr. Hogy gondolunk itt másnapra. Itt még aznap sem lesz ülés. (Zaj és derültség a bal- és a szélsőbaloldalon: — Peyer Károly: Nem fognak olyan sokat ülésezni! — Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek mindkét oldalon, képviselő urak! Bródy Sándor: Ott majd az előadó urak és a szakszerű urak fognak nyilatkozni, válaszolni, miniszteri allűrökkel és akkor a bizottsági tag bocsánatot kér, hogy él és elmegy. (Elénk derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. ->- Petrovácz Gyula: Arra nincs joga, hogy bocsánatot kérjen! — Csik József: Meg kell hosszabbítani húsz napra!) Ez nyilvánvaló ellenmondás és mondom, ez a szakasz a maga haragjában csak hatványozza és fokozza a büntetéseket és e szakasz szerint méltatlannak mondhatják ki a bizottsági tagot a maga állására is. Ez a gyűlölet szakasza és kodifikálása, amely merész fantáziával nyakon akarja kapni azt a bizottsági tagot, aki egy erősebb szót mond. Engedelmet kérek, más téren tessék a szigorúságot alkalmazni, nem pedig a közgyűlési teremben elmondott esetleg hevesebb nyilatkozatért. Ezért nem kell ilyen szigorúságot alkalmazni, nincs annak semmi értelme. Nem itt kell a nemzet regenerálását keresni, hanem egészen más helyeken. Nem itt azzal, hogy a nyilatkozatok tartalma miatt ilyen statáriális eljárásokat indítanak, hiszen Drákó ma megfordul sírjában. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Nincs senki feljegyezve! Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki nem kíván szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kivan szólni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Azokat, amiket az előadó úr már volt szíves elmondani, egy pár gondolattal bátor vagyok kiegészíteni. Az első kérdés az, hogy van-e szükség ezekre a rendekezósekre, igen vagy sem. Több képviselőtársam előhozta azt, hogy a 28. §-ban ezek a kérdések már rendezve vannak, és így az ezen szakaszlban foglalt rendelkezések teljesen feleslegesek. Ebben az elgondolásban nagy tévedés van, mert hiszen a 28. § csak a tanácskozásról és a határozathozatalról rendelkezik, ellenben a széksié!rtés> kérdésével és általában a közgyűlésen való viselkedéssel egyáltalában nem foglalkozik. Rendet fenntartani egy nagyobbszámú testületben, egy gyűlésen csak akkor lehet, ha megfelelő szabályok állanak rendelkezésre a rend fenntartása szempontjából. Ezeknek hatásosaknak kell lenniöik, mert ha nem hatásosak, hanem példának okáért olyanok, amilyeneket Gál Jenő képviselőtársam óhajtott volna proponálni, — amelyeket, azt hiszem, Györki Imre t. képviselőtársam is helyeselt — akkor ezekkel rendet fenntartani nem lehet. Ezek papiroson igen szépen hangozhatnak, de ha tényleg rákerül a sor, akkor azt hiszem, ilyen í. ülése 1929 április 23-án, kedden. 311 intézkedésekkel nagyobb testületben, közgyűlésben a rendet aligha lehetséges fenntartani. Igen csodálkozom Baracs Marcell t. képviselőtársaimnak azon a kijelentésén, hogy ő a vármegyékben darazsaknak csak a főispánokat látja. Igen t. képviselőtársam, én azt hiszem, hogy máshol kell a darazsakat keresni, a megybizottsági tagok között esetleg egyet kettőt. Nem tudom, hogy miért pont a főispán legyen darázs, aki ráül az egész testületre, a közgyűlésre, holott éppen másfajták szoktak lenni ezek a darazsak, — esetleg lódarazsak is — akik azután ráülnek magára az egiélsz testületre, és olyan szituációkat teremtenek, amelyekben tényleg nem marad más hátra, mint az, hogy igenis, a főispán a maga hatáskörévei élve kihessegesse a közgyűlési terméből ezeket a veszélyes darazsakat. Ezekre gondolunk mi és nem a főispánokra ezeknél a kérdéseknél. Én remlálem, hogy nem lesznek darazsak sem, de ha lesznek, kell módot és eszközt adni az autonómiának, a közgyűlésnek, hogy a saját presztizsét, tekintélyét meg tudja óvni és meg tudja védeni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ez közérdek, nem pedig az egyeseknek érdeke és ezt a közérdeket feltétlenül meg kell óvni olyan intézkedésekkel, amelyeket erre célravezetőknek látunk. Limonádéval, igen t. képviselőtársaim, nem lehet uralkodni, kormányozni és rendet fenntartani. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Zaj. — Hegymegi Kiss Pál: De korbáccsal sem!) Korbács nem kell, de darázs sem kell. Nem kell más, mint az, hogy aki tagja annak a közületnek, az tisztelje és becsülje meg azt a testületet. (Helyeslés.) De tisztelje meg mindazokat is, akik ebben a testületben résztvesznek. Kritikát lehet gyakorolni, de a nélkül, hogy sértegetni kellene, a nélkül, hogy durva kifejezéseket kellene használni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Pártok elvi harca folyik!) Ez az a nívó, amelyre törekednünk kellene. (Helyeslés a jobboldalon.) Nagy tévédében van Csik József t. képviselőtársam, amikor kifogásolja, hogy a főispánoknak nincs kvalifikációjuk, bár elismeri, hogy úgy sem lesz olyan főispán, akinek nincs megfelelő műveltsége. Akkor azonban csak olyanoknak volna szabad ezekhez a kérdésekhez hozzászólniuk, akik értenek hozzá, akik jogászok. A képviselőtársam tudtommal nem jogász. (Csik József: A jogi fakultást egészen elvégeztem!) Megengedem, de még sem gyakorlati jogász. A képviselő úr mégis hozzászól e kérdésekhez, — éppen azért is bicsaklik meg igen t. képviselőtársam a maga argumentációjában. (Zaj.) Azt mondja, hogy a testület a felett ítélkezik, hogy vájjon elkövetett-e valaki valami vétséget vagy kihágást, vagy bűncselekményt s hogy becsületsértést vagy rágalmazást követett-e el. Nem arról van szó itt, igen t. képviselőtársam. A közszempontokat véldük. Sértő kifejezést nem szabad használni. Nem arról van szó, hogy az illető igazat mond-e a sértő kifejezéssel, igen vagy sem; a bíróság megállapíthatja, hogy rágalmazást vagy becsületsértést követett-e el az illető. Ez azonban abszolúte független attól a ténykedéstől, amelyet az ilyen testület kebelében elkövetett, mert ha egyszer ' sértő kifejezést használ, akkor ez, tekintet nélkül arra, hogy igaz-e vagy nem, sérti annak a testületnek presztízsét és tanácskozási rendjét. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezért kell a megtorlás, minden tekintet nélkül arra, hogy a bírói judicium hogyan intézi el a kérdést. (Zaj.) A Ház szabályaiban is így van; sértő kifejezést nem szabad használni. A Ház és elnöke