Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-281

312 Az országgyűlés képviselőházának nem azt kutatja, hogy valaki igazat mondott-e vagy sem. Ha valakire azt mondják, hogy szamár, az sértő kifejezés, tekintet nélkül arra, hogy az illető igazat mondott-e vagy sem. A bíróság megállapíthatja, hogy igazat mondott-e, de sértő kifejezést még sem szabad használni. Ez a lényeg a kérdés eldöntésénél. (Csik József: Szóval az igazság is lehet sértő!) Nein az illetőre, hanem arra a testületre, ahol a sértés elhangzott, mert az a testület nem arra való, hogy ott egymást kölcsönösen sértegessék, hanem hogy a közügyekkel komolyan, objektíve, a maguk képessége és tehetsége szerint legjobban foglalkozzanak. Azt méltóztatnak mondani, hogy ezekben a rendelkezésekben a bosszúállás szelleme van. Tessék megmondani: kivel szembeni A bosszúállás szelleme bent van azokkal a renitensekkel szemben, akik nem viselik magukat méltóan ahhoz a testülethez. Ez azonban még nem osztályszempont; nem lehet azt mondani, hogy itt osztálygyűlölet jelentkezik. Igenis, mi a közérdeket védjük s ezáltal védjük azt osztályt is, amelyet t. képviselőtársam képvisel. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Én nem osztályt képviselek, hanem az összességet, az ország érdekeit képviselem, s ezekben a rendelkezésekben mindenkinek az érdekét meg kell óvni, bármilyen rendhez vagy osztályhoz is tartozzék. Vannak a törvényjavaslatban tagadhatatlanul szigorú rendelkezések is, de — mint kifejtettem — csak szigorú rendelkezésekkel lehet boldogulni. (Baracs Marcell: A jogorvoslat hiánya!) Hegymegi Kiss Pál képviselőtársam különösen felhívta figyelmünket a 9. bekezdésre, amely tényleg olyan rendelkezést tartalmaz, amelyről el lehet mondani, hogy drákói, de semmiesetre sem lehet azt mondani, hogy igazságtalan, vagy hogy nem volna méltó a törvényhatósághoz. Tudom s nem is képzelem másként, hogy csak a legsúlyosabb esetekben kerülhet erre a sor. Kell, hogy a vármegyékben fennálljon a szolidaritás, különösen akkor, amikor a törvény megadja a lehetőséget arra, hogy valaki több megyebizottságnak is lehessen tagja. En kizártnak és lehetetlennek tartom, hogy az a férfi, aki valamely bizottságban képtelenné és lehetetlenné teszi magát ilyen magaviseletével, alkalmasnak minősíttessék arra, hogy részt vegyen egy másik, hasonló szolidaritásban levő megyebizottságban. Ezt a szolidaritást kifejezésre is akartuk juttatni, és nem is képzelhetjük el máskép a dolgot, mint úgy, hogyha ez a rendelkezés alkalmaztatni fog, — remélem, hogy sohasem fog sor kerülni rá — akkor súlyos esetről lehet csak szó, hogy minden törvényhatósági bizottság kell, hogy kitagadja kebeléből ezeket a férfiakat. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezekben kívántam a magam észrevételeit megtenni. Hozzájárulok az előadó úrnak ahhoz a módosításához, hogy az öt percek tíz-tíz percekre változtattassanak át, mert az ötperc tényleg kevés erre. Ezt készséggel koncedálom. Egyébként a felszólalásokra a felvilágosítást megadtam és kérem a t. Házat, méltóztassék az előadó úr módosító javaslatán kívül a többieket elutasítani és a szöveget egyébként eredeti szövegezésben elfogadni. Elnök: Minthogy az előadó úr nem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Szólásjoga többé senkinek sincs, következik a határozathozatal. A 30. § eredeti szövegezésével szemben az előadó úr adott be módosító javaslatot, Farkas István és társai pedig törlési indítványt. A kérdést akként fogom fel281. ülése 1929 április 23-án, kedden. tenni, hogy az eredeti szöveget ^ szembeállítom először az előadó úr módosításával és amenynyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, hanem az előadó úr módosítását, ezt a módosított szöveget fogom szembeállítani Farkas Istvánnak és^ társainak indítványával. Méltóztatnak a kérdés ilyetén való feltevéséhez hozzájárulni? (Baracs Marcell: Mi lesz Hegymegi Kiss Pál indítványával? — Scitovszky Béla belügyminiszter: Az pótlás!) Hegymegi Kiss Pál pótlást tartalmazó indítványát azután bocsátom szavazás alá. Méltóztatnak a kérdés ilyetén módon való föltevéséhez^ hozzájárulni? (Igen!) Amennyiben a Ház hozzájárul, kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben az előadó úr módosításával elfogadni, igen, vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget elvetette, tehát az előadó úr módosítását fogadta el. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr szövegét Farkas István és társai képviselő urak indítványával szemben elfogadni, igén vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr módosítását fogadta el, az eredeti szöveget, továbbá Farkas István és társai indítványát elvetette. Kérdem most már, méltóztatnak-e Hegymegi Kiss Pál képviselő úr pótlását elfogadni, igen vagy nem? (Felkiáltások a baloldalon: Kérjük, tessék felolvastatni!) Méltóztassék a pótlást felolvasni. Szabó Zoltán jegyző: (olvassa Hegymegi Kiss Pál indítványát.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Hegymegi Kiss Pál képviselő úr pótlását elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. (Kabók Lajos: Gyönge többség!) A Ház Hegymegi Kiss Pál képviselő úr pótlását elvetette. Ezzel a 30. | letárgyaltatván, következik a 31. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 31. §-t.) Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a szakaszt, mint meg nem támadottat elfogadottnak jelentem ki. Következik á 32. §. Kérem ennek felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a B2. §-t.) — Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! A törvényjavaslat az ügyrend megállapítását részben a törvényhatósági közgyűlésre bízza. Ebben azonban a tanácskozási rendre vonatkozó rendelkezésről van szó, és nincs szó az időtartamról. Minden hosszabb indokolás nélkül javaslóin, hogy itt a 32. §-ba a «rendjének» szó után «és időtartamának» szavak iktattassanak be. Ha már ez a törvénytervezet annyira szűkíti az önkormányzat jogkörét, legalább azt a lehetőséget hagyják meg, hogy ahol akad egy olyan önkormányzat, amely több jogot akar valamivel biztosítani a szólásszabadságnak, mint amennyit ez a törvénytervezet biztosít, adják meg a módot és nyújtsanak lehetőséget arra, hogy nemcsak a tanácskozás rendjét, hanem időtartamát is megállapíthassa a közgyűlés. Kérem a t. Házat, méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Az előadó! Csák Károly előadó: T. Kéjpviselőház! Kétségtelen az, hogy minden szervezeti szabálynak egyetlen legautentikusabb és legkérlelhetetlenebb bírája maga az élet, a gyakorlat. Nincs olyan emberi koponya és olyan providencia, amely egy szervezeti szabálynak az életre való kihatását miniden vonatkozásában előre el tudná dönteni. Abszolút jó és ab-