Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-281
Az országgyűlés képviselőházának 2 Gubicza Ferenc jegyző (olvassa a 29. §-t). — Hegymegi Kiss Pál! Hegymegi Kiss Pál: T. Képviselőház! Miután már benne vagyunk, a 28. § letárgyalása után megállapíthatjuk azt, ami, azt hiszem, országosan elfogadott álláspont is lesz rövid idő múlva, hogy ennek a törvényjavaslatnak legfőbb hibája az, hogy a plutokrácia rendjén épül fel. Maga a törvényjavaslat plutokratikus törvényjavaslat és éppen akkor, amikor a t. egységese árt miniszterelnöke nyolc évi kormányzását ünnepelte, akkor tárgyaltunk mi itt ilyen plutokratikus törvényjavaslatot. Megérthető tehát a lakosságnak, különösen a mai rettenetes időjárási viszonyok miatt — minden foglalkozási ágat belevéve — elkeseredése és keserűsége, hogy mi egy plutokratikus javaslatot tárgyalunk itt a törvényhozásban a helyett, hogy mindnyájan egyetemlegesen annak t néznénk utána, hogy azokon a súlyos gazdasági bajokon, amelyek tapasztalhatók, miképpen lehetne segíteni. Mi e helyett itt a plutokrácia szükségeségét vagy alkalmatlan voltát tárgyaljuk. Irtózatos az elkeseredés és ez alatt a két hét alatt, amióta ennek a javaslatnak tárgyalását folytatjuk, a gazdasági viszonyok és az időjárási viszonyok az emberek lelkületében olyan kétségbeesést keltettek, (Ügy van! balfelől.) amely kívánatossá teszi ennek a javaslatnak mielőbbi letárgyalását is. Ennek a javaslatnak másik hibája, ha a miniszter úr nem segít itt, az lesz, hogy a klikkszerűséget és a nepotizmust fenntartja. Ebben a tekintetben ígéreteket és kijelentéseket r kaptunk. Sajnálatos, hoey az Összeférhetlenségi és kizáró okok még nincsenek letárgyalva. Itt most az érdekeltség eseteit tárgyaljuk. Mondom Ígéreteket és kijelentéseket kaptunk arranézve, hogy a magyar törvényhatóságokból a klikkszerűségnek és a nepotizmusnak erkölcstelen felburjánzását ki fogjuk küszöbölni. En érre nézve — így volt a bizottsági tárgyaláson is — a legszigorúbb intézkedéseket óhajtottam és ez pártkülönbség nélkül visszhangra talált minden párt oldalán és remélem, visszhangra talál a miniszter úrnál is. Ez az új törvény oly módon szabályozza az érdekeltséget, hogy «senki sem- vehet részt tárgyalásban és határozathozatalban, ha olyan ügyről van szó, amelyben anyagilag érdekelve van». Csakis a személyes érdekeltség esete van tehát beállítva. Ha személyemben anyagilag érdekelve nem vagyok, akkor annak az ügynek tárgyalásában részt vehetek. Ha ezzel szemben nézzük azokat a törvényhatóságokat, amelyeknek vagyonuk van, akkor ott látjuk a törzsfőnökök és egyes vezetők rokonainak elhelyezkedését a törvényhatóság gazdálkodásában, háztartásában, különböző' vállalkozásaiban vagy a bérletekben. Erre szomorú, tipikus példákat tudnék felsorolni, de nem tartom szükségesnek, hogy ezzel a tárgyalás idejét hoszszabbítsam, mert végül ezeket úgyis ide kell majd egyszer hozni a parlament elé egészen őszintén és teljes meztelenségükben. Mondom, ha látjuk ezeket a dolgokat, meg kell állapi tanunk, hogy ennek a javaslatnak ezek a rendelkezései nem sikerültek s a nepotizmust, az élősködést továbbra is biztosítják. Ennélfogva én szeretném ide bevenni — amire vonatkozólag javaslatot is tettem s ami a régi törvényben, az 1886 : XXI. tcikk 78. §-ában bizonyosképpen fel is volt véve a zárszámadást kezelőknél 1 , az ellenőröknél és a piénztárn okoknál — a rokonsági összeférhetlenség esetét. Ugyanazt a nomenklatúrát, amely ott fel van véve, kikívánKÉPVISELŐHAZI NAPLÓ. XIX.' í. ülésé 1929 április 23-án, kedden. 299 nám terjeszteni a törvényhatósági bizottsági tag-okra is. Senki se vélhessen tehát részt tárgyalásban és határozathozatalbán, ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül vagy hozzátartozói útján — megjelölve az 1886. évi XXI. tcikk 78. §-át, amelyet ez a törvény nem fog hatályon kívül helyezni — közvetve érdekelve van. Ezzel a nepotizmus lehetőségét ki tudjuk zárni s az én meggyőződésem az, hogy ebből a törvényhatóságok! háztartására és gazdálkodására határozottan jobb helyzet áll majd elő s a közérdek szempontjait biztosítjuk ezzel. Ha mi itt szónokolunk az összeférhetlenség és az érdektelenség elve és a közérdek szempontjai mellett, akkor nincs semmi akadálya annak, hogy ezeket a tiltó rendelkezéseket a törvényjavaslatba beillesszük. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki hozzászólni? Urbanics Kálmán jegyző: Baracs Marcell! Baracs Marcell: T. Képviselőház! Valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényhatóságok autonomikus működése csak akkor lesz teljes ós eredményes, ha azt nemcsak a törvényhatósági bizottságok tagjainak buzgóságának, hanem a polgárai önzetlenségének szelleime fogja áthatni, ellenkező esetben marad körülbelül, ahogy eddig volt: egyfelől a teljes részvétlenség, másfelől az egyéni érdekeknek sokszor kiütköző érvényesülése a köz rovására. Hiszen elismerem azt, hogy a köztiszteseégnek kérdését ez a törvényjavaslat is elég komolyan veszi, hogy az autonómiában a közerkölcsnek megóvását igyekezik megvalósítani az egyes intézkedéseknek egész láncolatával, csakhogy sokszor azt a benyomást teszi reám ez a törekvés, hogy egy előkelő utazó, aki olyankor kénytelen mégis egy kétes és nem egészen féregmentes szállodában megvonulni, meghálni. Azt hiszem, nem lehetünk eléggé szigorúak és eléggé szabatosak ezeknek az intézkedéseknek megalkotásában, főleg ami az összefénhetlenség kérdéseit illeti, és ez is tulajdonképpen az összeférhetlensléig kérdésének egy kiágazása. Nem a törvényhatósági bizottságnak státusát érinti a maga egészében, mint az összeférhetlenség kérdése, hanem érinti azt a jogot, hogy valamely kérdés tárgyalásában valaki résztvehessen, a maga szavát felemelhesse és az eldöntésben a maga szavazatát érvényesíthesse, Igazán szabatosan kellene ezt a szakaszt megszövegezni, ha ugyan egyáltalán megfogható ez a kérdés úgy, hogy lehetetlenné tegye az életben folyton meg-megújúló igyekezeteket, amelyekkel az egyeseknek anyagi érdekei, a köz szempontjából fontos elhatározásoknál érvényesülni akarnak. Hiszen nagyon jól tudjuk azt, hogy^ nincs ez kizárva akkor, amikor az illető bizottsági tagot elzárjuk attól, hogy maga felszólalhasson és szavazzon; ha megvan a befolyása, az összeköttetése, akkor ennek tud érvényt szerezni leplezetten, és ez a közre annál károsabb. Mármost igen furcsán állunk azzal a kérdéssel, hogyha a törvényhatósági bizottsági tagot anyagi érdekeltségének címén el akarjuk zárni a tanácskozásban való részvételtől és a szavazástól. Felhívom a t. Ház figyelmét arra, hogy vannak oly kérdések, amelyekben minden bizottsági tag anyagilag érdekelve van. (Ügy van! balfelől.) Például ha a lakbérszabályzatot tárgyalják, például ha arról van szó, hogy a lakbérrendelet dolgában valamely elhatározásra jussanak, mindenki érdekelve van, akár mint háztulajdonos, akár mint bérlő, ahogy minden családapa érdekelve van akkor, amikor határozatot hoz a közgyűlés abban a tekintetben, 43
