Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-281
Az országgyűlés képviselőházának 2 laki teljesen aláírja nevét, lakcímét, hanem még hitelesíttetni is kell aláírását, mennyivel inkább kifogásolni lehet azt, hogy a bizottsági tagoknak is, akiket megválasztottak, aláírásukat hitelesíttetniük kell, ha szükségesnek látják egy rendkívüli közgyűlés összehívását. A 23. § 3. bekezdésében arról van szó, hogy a törvényhatóság első tisztviselője köteles a közgyűlés idejét és tárgysorozatát a vármegyében legalább nyolc nappal, törvényhatósági jogú városban legalább 24 órával a közgyűlés megkezdése előtt szabályszerűen közhírré tenni. E helyett javasoljuk, hogy a 24 óra 48 órára emeltessék fel. Ez a 24 óra az adott esetben sokkal kevesebb idő, semhogy elegendő lehetne arra, hogy mindazok, akiket ez a kérdés érint és érdekel, ennek a meghívásnak eleget tudjanak tenni. Én tehát ismételten ajánlom Farkas István és társai indítványát elfogadásra. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Helyeslem a 23. §-nak azt az intézkedését, amely módot nyújt rendkívüli közgyűlés összehívására s megállapítja, 'hogy ki jogosult rendkívüli közgyűlést összehívni, a főispán, illetve annak törvényes helyettese, megállapítja az összehívás módját is, azonban a szövegben olyan kitételt használnak, amely szerintem könnyen félreértésre adhat alkalmat. A szöveg ugyanis azt mondja: «A főispán, illetőleg a törvényhatóság első tisztviselője köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni...» Ez a «haladéktalanul» szó körülírásra szorul, mert az a körülmény, amely az, utolsó passzusban foglaltatik, hogy a tárgysorozatot tartoznak a megyénél 8 nappal előbb, a városoknál 24 órával előbb kihirdetni, nem foglalja magában azt a terminust, amelyen belül a közgyűlést össze kell hívni. Nagyon örülök annak, hogy az előadó úr módiosítványt adott be és ezzel a kérdés tisztázva van, minthogy a módosítás szerint vármegyéknél 15, a városoknál 8 napon belül tartoznak összehívni a rendkívüli közgyűlést. Ezzel ez a kérdés el volna intézve. A tárgysorozat tekintetében szintén helyeslem, hogy ne annyira rövid terminushoz kössük a tárgysorozat publikálását. Még a városokban is szükséges legalább is 48 óra. Azon a napon, amelyen kifüggesztik, alig veszi valaki tudomásul. Nagyon kérem az előadó urat, hogy méltóztassék a tárgysorozat publikálása tekintetében is javaslatát kibővíteni. Nekünk, törvényhozóknak nincs jogunk most már indítványt tenni ebben a kérdésben, de kétségtelenül szükséges reparálni a dolgot. Bátor vagyok még egy észrevételt tenni az aláírások hitelesítése tekintetében. Helyeslem, hogy bizonyos megkötött számhoz legyen kötve, hogy kik hivathatnak össze rendkívüli közgyűlést. Lehetetlenség, hogy 10—15 bizottsági tag a törvényhatósági bizottságnak ilyen rendkívüli közgyűlését összehivathassa. Városokban ugyan ez az összehívás nem okoz nagyobb nehézséget, de már megyei vonatkozásban tényleg komoly nehézségeket okozhat. Az ilyen rendkívüli közgyűlések néptelensége biztosítva van azzal, hogy a javaslat könnyelműen történhetik meg annak összehívása. Helyeslem, hogy a javaslat 50 tagban állapította meg azok számát, akik rendkívüli közgyűlést hivathatnak össze. Helyeslem aztis, hogy sajátkezű aláírással történjék az összehívó-ív aláírása. Nagyon szomorú tapasztalataim vannak azon a téren, ahol a törvény értelmében sajátkezű aláírásokat kell megkövetelni. Gondolok az 1. ülése 1929 április 23-án, kedden. 285 ajánlásokra, ahol kitűnt, hogy az ajánló aláírások százai nem valódiak. Egyébként is igen labilis dolog megbízások alapján aláírni az ilyen ívet, telefonon vagy egyébként összegyűjteni az aláírásokat. Megítélésem szerint a törvényjavaslatnak ez a része egészen helyesen intézkedik, amikor hitelesített aláírásokat kíván meg. A hitelesítés módja a lehető legjobban le van egyszerűsítve, mert ha az elöljáróság előtt is megtörténhetik az aláírás, igazán nem lehet azt mondani, hogy az komplikált és meg van nehezítve, mert nem kell a közjegyzőhöz menni, nem kell a járási székhelyre menni, hanem maga a községi elöljáróság is elintézheti, amivel elejét vehetjük annak, hogy misztifikált aláírásokkal lehessen rendezni egy ilyen közgyűlést. Kérem a miniszter urat, legyen szíves a javaslatot még a tárgysorozat közzétételének a terminusára nézve módosítani az imént előadott értelemben. Elnök: Gróf Szapáry Lajos képviselő úr indítványát kívánja visszavonni. Gr. Szanáry Lajos: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy az előadó úr indítványomat csekély módosítással a magáévá tette, azt visszavonom. Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Minthogy szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Csak röviden teszem meg az elhangzott felszólalásokra észrevételeimet. Gr. Szapáry Lajos képviselőtársam indítványához, amelyet az előadó úr magáévá tett és benyújtott, a magam részéről hozzájárulok. Ami már most a kifogásokat illeti, elsősorban kifogásoltatott az, hogy túlmagas azoknak a megyei bizottsági tagoknak a száma, akik jogosultak rendkívüli közgyűlést összehívni. Az eddigi rendelkezésekkel szemben, amikor is a vármegyei bizottsági tagoknak nem volt módjuk és joguk rendkívüli közgyűlést összehívni, a magam részéről ezt a rég óhajtott kívánságot jogosnak és méltányosnak ítélvén, jelen törvényjavaslatomba belefoglaltam, hogy a vármegyei bizottsági tagoknak módjukban legyen rendkívüli közgyűlést összehívni. De az összeírás komolvságát meg kellett őrizni, éppen azért bizonyos százalékokhoz, illetőleg bizonyos számhoz kellett az összehívás törvényes lehetőségét kötni. Hogy ez a szám túlmagas ne legyen, 50 tagban állapítottuk meg^ az Összehívásra jogosultak számát, amely szám a mai körülményeknek meg is felel. Erre a számra azért van szükség, hogy ebből a kérdésből játék űzhető^ ne legyen, mert egy autonóm testület összehívásáról van szó, amely testületről feltételezhető és fel is kell tételezni, hogy csak komoly ügyben kívánja az összehívást és csak komoly ügyben tudja a szükséges aláírásokat megszerezni. De ezeknek az aláírásoknak biztosaknak kell lenniök és éppen azért kellett gondoskodni arról, hogy az aláírások a lehető legegyszerűbb formában hitelesítessenek, úgy a vármegyéknél a községi elöljáróságoknál, — a községi elöljáróság mindig megtalálható — mint városoknál mindazon hivatalos tényezőknél, akik szintén minden időben rendelkezésre állnak. Ebből a szempontból tehát nem tudnám kifogásolni az itteni rendelkezéseket, sőt ép az előbb említett magasabb szempontokból nemcsak helyesnek, hanem szükségesnek is tartom azt az intézkedést. Ugyancsak kifogásoltatott az, hogy a rendkívüli közgyűlés tárgysorozatának közlése t a közgyűlést megelőző mennyi idő előtt történjék. Az eddigi rendelkezések 24 órát írnak elő. 41*