Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-280
'254 Az országgyűlés képviselőházának elemi követelés, olyan méltányos és szerény kívánság, hogy ez elől elzárkózni nem volna szabad. Nem tudom megérteni, micsoda veszedelem, micsoda aggály szól a mellett, hogy vasár- vagy ünnepnapon legyen a választás? Az elmondottaknál fogva kérem a t. Házat, hogy Farkas István és társai módosítását' fogadja el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki feliratkozva nincs. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kiván-e valaki a képviselő urak közül felszólalni? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kivan nyilatkozni! Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Ha méltóztatnak összevetni a 15. §-szal a 12. § rendelkezéseit, meg méltóztatnak látni, hogy egy kerületben — vidéki kerületekben is — hány szavazó lehetséges. Amennyiben vidéki kerületekben községenként szavazókörökben történik a választás, az az időtartam, amely a 15. §-ban foglaltatik — reggeltől délután négy óráig — teljesen elegendőnek látszik. Ugyancsak elegendőnek látszik az időtartam a törvényhatósági városokban, ahol maximálisan csak kétezer választó lehet egy szavazókörben. Itten éppen a helybeli munkásság érdekében, amelynek munkája hat órakor végződik még két óra áll rendelkezésre nyolc óráig, hogy szavazataikat leadhassák. Éppen erre az érdekre tekintettel hosszabbítottuk meg a szavazatok leadásának lehetőségét és toltuk ki a határidőt. Ezeket a rendelkezéseket minden tekintetben az élettel párhuzamosaknak látjuk, éppen ezért kérem, méltóztassék Farkas István és társai módosító indítványát elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el). Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom; következik a határozathozatal. A 15. § eredeti szövegét szembeállítom Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 15. §-t eredeti szövegében fogadni el, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával, igen vagy nem? (Igen!) Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a szakaszt az eredeti szövegezésben fogadta el. Következik a 16. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a 16. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Csák Károly előadó: T. Képviselőház! A 16. § 3. bekezdéséhez egy kiegészítő indítványt vagyok bátor előterjeszteni, amely tulajdonképpen nem más, mint a bizottsági helyes szöveg helyreállítása. Három helyen fordul elő a javaslatban, — úgy látszik szedési hibából — hogy kimaradtak olyan rendelkezések, amelyeket a bizottság elfogadott. Nevezetesen a bizottság akként határozott, hogy a szavazatszedő küldöttségek akként alakíttassanak meg, hogy azok egy elnökből, egy helyettes elnökből, egy rendes tagból és egy póttagból álljanak. Tisztelettel kérem, méltóztassék tehát az «egy rendes tagból és egy póttagból» szavakat a 16. § 3. bekezdésébe beiktatni. 280. ülése 1929 április 19-én, pénteken. A 16. § 1. bekezdése az a generális szabály, amely megállapítja, hogy a törvény alapján minden választáson titkosan kell szavazni. A 2. bekezdéstől a 14. bekezdésig felvett rendelkezések azonban csak az összes választók közül történő választásra vonatkozó szabályokat tartalmazzák. Félreértések elkerülése végett indítványozom, méltóztassék egy új 15. bekezdést felvenni ezzel a szöveggel (olvassa): «E szakasz 2—14. bekezdéseinek rendelkezései csak az öszszes választhatók közül történő választásra érvényesek.» Ertelemszerűleg sem vonatkoztathatók másra, nehogy azonban félreértés történjék, célszerű, hogy ez a szöveg beiktattassék. Tisztelettel kérem, méltóztassék indítványomat elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Buday Dezső! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőiház! Tiltakozom az ellen, hogy a törvényhatósági városokban az összes választók közül csak azokat lehessen a 16. § szerint városatyáknak megválasztani, akiket külön-külön a választókerületekből a választóknak 5%-a előzetesen írásban ajánlott és ezt az ajánlást nyolc nappal a választás előtt kelljen a választási elnöknek benyújtani és az aláírásokat közjegyző, polgármester vagy pedig a bíróság előtt kelljen hitelesíteni. Az ellen is tiltakozom, hogy a bizalmiférfiakat az eddigi rendszerrel ellentétben csak úgy lehessen ajánlani, hogy ötven választónak személyesen, íegyütteaen, egy csoportban meg kell jelennie — így van a törvényjavaslatban — a választási elnöknél, és így lehet bizalmiférfiakat ajánlani. Kérdezem t. Képviselőház, hogy mi ez megint, miféle drótsövény-akadály ez — hogy úgy nevezzem — a választók szabad a'karatának nyilvánításával szemben? Hát kinek a tekervényes agyában született meg ez a tekervényes gondolat t. belügyminiszter úr % a városatyák ajánlására, miképpen fundálták ezt ki újra a választók molesztálására? Mert hiszen így tűnik fel az egész tervezet. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Képviselőtársam, Hegymegi Kiss Pál képviselő úrhoz tessék a kérdést adresszálni!) Micsodát? (Scitovszky Béla belügyminiszter: A kérfdést adresszálni, hogy milyen agyban született ez meg!) Hegymegi Kiss Pál képviselői úr ellene van — hiszen indítványa is van bennt erre vonatkozólag — (Scitovszky Béla belügyminiszter: Pedig ezt ő proponálta a bizottságban!), hogy a megválasztandó bizottsági tagokat ajánlani kelljen nyolc nappal előbb a választóik ötödének. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Bocsánatot kérek, nem erre vonatkozik!), Hegymeki Kiss Pál ellene van ennek, hiszen ez az eddigi joggyakorlattal ellenkezik; ez visszafejlődést jelent. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Bocsánatot kérek, tévedtem, mert ez a ibizalmiférfiakra vonatkozik!) Nagyon örülöik, hogy egyszer elismeri a t. belügyminiszter úr, hogy tévedett. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Mindig elismerem, ha tévedek.) Bárcsak elismerné, hogy az egész törvényjavaslat nagy tévedés részéről a demokrácia és a népjogok ellen és visszaadná az egészet a bizottságnak, hogy dolgozzák át, azután újra tárgyaljuk és olyan formában dönthessünk felette, amely csakugyan megfelel a nemzeti hagyományok tisztelete mellett a haladó kor követelményeinők is.
