Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

Az országgyűlés képviselőházának 2 az egyes választókerületekben egy napnál tovább nem tarthat. A választást kis- és nagyközségekben reggel 9 órától délután négy óráig, városokban este nyolc óráig megszakítás nélkül kell megtartani». Ez a megszorító rendelkezés megint csak arra alkalmas, hogy azok, akik kenyérkereset céljából nem az illető községben dolgoznak, csak nehezen, munkabér, vagy időveszteséggel juthassanak ahhoz, hogy jogaikat gyakorolják; ez a rendelkezés a szavazás lehetőségét részükre megnehezíti. Én tehát minden hosszabb indokolás nélkül — azért is, mert érveimnek egy részét erre vonatkozólag már egy előző szakasznál elmondottam — javaslom, hogy a 15. § helyett a következő új szakasz vétessék fel. (Olvassa): »A választás a kisebb választókerületekben egy napig, a nagyobb választókerületekben két napig tart. A választás egyik napját munkaszüneti napra kell kitűzni. A választást reggel kilenc órától megszakítás nélkül este 8 óráig kell megtartani. Ezen a határidőn túl szavazatokat elfogadni nem szabad.» Az a négyórás határidő tudniillik, amely a bizottsági szövegezés szerint a 15. §-ban kontempláltatik, (Petrovácz Gyula: Gsak községekben!) a községekben igen kevés. Tessék csak arra gondolni, hogy itt vannak Monor, Vecsés és a többi Budapestet övező községek s az e községekben lakó munkásoknak nagy tömege itt benn Budapesten dolgozik a gyárakban, délután három, vagy négy óráig egyfolytában. A vonatok ezekbe a községekbe csak idélután négy-öt órakor kezdenek indulni és mire ezek a munkások innen hazaérnek, este hét-nyolc óra van, de hat óra előtt senki nem juthat haza. Ha tehát a szavazást négy órakor lezárják, ebben az esetben a munkások csak úgy szavazhatnak, hogy otthon kell maradniuk azon a napon és ezáltal egy munkanapot veszítenek el. Nem arról van szó, hogy a munkaadó nem engedi el őket, mert hiszen, mint mondottam már más esetben, a munkaadó köteles erre engedélyt adni. Nem az engedélyről van tehát szó:; arról'van szó, hogy egynapi munkának elvesztése annál, aki munkában van, az ilyen nyomorúságos gazdasági viszonyok mellett, igen lényeges budgettétel az ő élettartásában, ezt tehát nem akarja elveszteni. Ha pedig ez így van, természetes dolog az, hogy inkább csináljunk olyan rendelkezést, hogy bérveszteség ne sújtsa ezeket az embereket. Kérem tehát azt, hogy méltóztassék indítványomat az eredeti szöveggel szemben elfogadni. Elnök: Szólásra következik? IJrbanics Kálmán jegyző: Neubauer Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Szólásra következiki? Urbanics Kálmán jegyző: Nincs sbnki feliratkozva! Elnök: Nincs senki feliratkozva*, tehát kérdem a t. Képviselőházat, kíván-e még valaki a szakaszhoz szólni? (Rothenstein Mór: Szót kérek!) Rothenstein Mór képviselő úr kivan szólani. Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Ez a 15. § azt bizonyítja, hogy azok, akik ezt a törvényjavaslatot szerkesztették, nagy ravaszsággal szerkesztették, mert hiszen ennek a törvényjavaslatnak . . . (Mozgás, a jobboldalon. —- Kuna P. András: "Ravaszsággal, azt monld'jaö Elnök: Kérem képviselő úr, méltóztassék az ilyen személyes természetű kijelentésektől '. ülése 1929 április 19-én, pénteken. 253 tartózkodni. (Kana P. András: Azt hiszi, hogy a szakszervezetben van! — Derültség.) Csendet kérek. Rothenstein Mór: Lehet, hogy én ezt a szakaszt úgy jellemeztem, ahogy ez a parlamentáris formáknak nem teljesen felel meg, de ez a szakasz mégis azt mutatja, hogy az igen t. beügyminiszter úr itt él azzal, amiről eddig összes elődei intézkedtek, amikor választójogi törvény megalkotásáról volt szó. Mindazon korlátozások mellett, amelyeket életbe léptetnek, hogy ezzel a joggal a választók korlátlanul ne élhessenek, még egy egészen felesleges és vexáló akadályt létesítenek abból a célból, hogyha már meg is van ez a jog, vele ne ellhessenek. Mert mit jelent például az, hogy a szavazatokat csak délután 4 óráig lehet leadni, akkor, ha munkanapon és nem munkaszünettei járó napon lehet szavazni? Nem tudom, hogy itt a belügyminiszter úr milyen összeállítást eszközölt, hogy megtapasztalja, hogy e tekintetben külföldön, más országokban mi az eljárás. En úgy tudom, hogy a legtöbb helyen vasárnap vannak a választások. Ha sem vasárnapon, sem más munkaszünettel járó napon nem törtéhnek a választások, hanem munkanapon, ugyebár ez azt jelenti, azt gondolja a kormány is, a miniszter úr is, hogy a nép szélesebb rétegeiben azok, akik nem szervezettek, nem öntudatosak, akik a választójogot nem mint olyan jogot ismerik el, vagy akarják felhasználni, amellyel élni is kell, ezek közül a szavazatok leadása kisebb lesz, nem fogják mindannyian megragadni azt az alkalmat, hogy ezzel a választói joggal éljenek. De függetlenül ettől, a Bethlen-kormány, önök, a többség, mindig azt mondják, hogy nem helyes, különösen ezekben a nehéz, időkben a munka megzavarása, hogy azokat a napokat, amelyek a munkának vannak szentelve, ki kell használni, mert amúgy is nehéz a gazdasági helyzet, miért még ilyen dolgokkal is meg-nehezíteni. Önök nem gondolnak arra, azt önök talán nem bánják, és nem bánja az igen t. kormány sem, hogy a munkás, amikor ezzel a joggal élni akar, munkanapokon anyagi kárt szenved. Gondoljanak arra, hogy a munkanapon történő választáskor a munka meg van zavarva, ami természetes is, hiszen egy olyan városban, ahol nagy gyárak, műhelyek, vállalatok vannak, amelyekben ezer és ezer munkás dolgozik, nem fognak másról beszélni, mint a választásról, nem lehet tehát azt kívánni, hogy a munka úgy folyjék, ahogyan azt a nemzet vagy a vállalat érdeke megkívánja. Miért kell ezt itt így megcsinálni, miért kell ezeknek a vállalatoknak, üzemeknek, gyáraknak kárt okozni azáltal, hogy munkanapon tartják a választásokat, amikor az emberek nem dolgoznak, !bár munkanap van, hiszen természetes, hogy nem dolgoznak. Ha telhát az volna a helyzet, hogy a munkaadó nem engedi el a munkásokat a munkából abhol a célból, hogy szavazhassanak, még akkor is elveszett ez a nap a munkaadó részére. Sérelmes ezenkívül az is, hogy már délután négy órakor lezárni kívánják a szavazást. Ez lehetetlen dolog és éppen ezért, ha már nem bírják magukat elhatározni arra, hogy munkaszüneti napon történjék a szavazás, akkor legalább azt fogadják el, hogy a szavazatok elfogadásának időpontját tolják ki délután négy óráról este nyolc órára annál is inkább, mert a munkások a háború óta egyfolytában reggeltől délután négy, félőt, sőt öt óráig vannak a műhelyekben, úgyhogy nem lehet négy óráig megjelenniök az urna előtt a nélkül, hogy anyagi kárt ne szenvednének. Azt hiszem ez olyan