Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

24:6 Az országgyűlés képviselőházának nyosan állapítják majd meg ezeket a választókerületeket. Mit látunk ellenben? Ha például a budai oldalt veszem, és az I. kerületet összehasonlítom a III. kerülettel, akkor azt látom, hogy 10.000 választó több bizottsági tagot választ az I. kerületben, mint 18.000 választó Öbudán. Több joga van az I. kerületi polgárnak, mert ott 10.000 választó r választ ugyanannyi törvényhatósági bizottsági tagot, mint a III. kerületben 18.000 választó. De még szembeötlőbb a dolog, ha Budapest Belvárosát állítom szemben a X. közigazgatási kerülettel, Kőbányával, vagy a VI. kerülettel, Angyalfölddel, tehát azokkal a városrészekkel, ahol a kispolgárság és a munkásság tömegekben lakik. Itt megkapjuk azt az eshetőséget, hogy benn a Belvárosban 10.000 választó több bizottsági tagot választ, mint kinn Kőbányán vagy Angyalföldön 28.000 választó. Ez van gyakorlatilag érvényben eddig is Budapesten. Ez a tág keret, ezer választótól kétezer választóig és az hogy itt a választandó bizottsági tagok számának megállapítását rábízzák a törvényhatóságokra, lehetővé teszik ugyanazt az igazságtalanságot, a választási geometriai beosztás igazságtalan rendszerét, amely Budapesten ma is megvan a törvényhatósági választásoknál. Tisztára lehetetlen, hogy ez így maradjon és tisztára érthetetlen azok után az elfogadott szakaszok után, amelyeket a törvényhozás ennél a tervezetnél elfogadott, hogy a kormány ragaszkodjék ehhez az elvhez. Ha én volnék a kormány helyzetében, akkor arra az álláspontra helyezkedném, hogyha már ennyire megszorították, ha már ennyire elvettem és ennyire semmivé tettem az általános választást, (Jánossy Gábor: Nem hiszem, hogy akkor ezt csinálná!) ha már ennyire leredukáltam negyedrészre az általános választás útján megválasztottak számát, akkor ebben a kis számban, — hiszen nagy verekedés lesz ezekért a mandátumokért — a kisebbség is érvényesülhessen az aránylagos választás, a lajstromos képviselet útján. Mert hiszen ez az ideális, a helyes álláspont és ezt fogadják el ma már mindenhol a Nyugaton és e felé haladnak a törvényhozások. Kérem a miniszter urat, méltóztassék meggondolni a dolgot. Ha a miniszter úr érdeklődik a főváros iránt és ha előveszi a statisztikát, meg fogja látni, milyen nagy igazságtalanságok vannak. Semmi értelme sincs annak, hogy ebben a szűk keretben ezeket a nagy igazságtalanságok érvényesülésére alkalmat adó rendelkezéseket fenntartsuk. Kérem tehát a javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Elvi kérdésről van szó. Az a kérdés, vájjon a többségi elv merev alkalmazásával vagy pedig a kisebbségnek is megengedett hozzájárulásával történjék-e a választás. A többségi elv általában korrektívumra szorul. A korrektívumok egyik módja az aránylagos választási rendszer, amely a kisebbségek képviseletét lehetővé teszi. Ez az európai fejlődés útja. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nagy tévedés, képviselő úr! Majd én meg fogom magyarázni! — Esztergályos János: De a miniszter úr is tévedhet! —Scitovszky Béla belügyminiszter: Ebben az esetben nem én rólam van szó, hanem a képviselő úrról!) Én azt hiszem, a mélyen t. miniszter úr téved. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Én majd az országokkal jövök! Van Angliában? Van Franciaországban? Van Amerikában? — Felkiáltások jobbfelől: Van vagy nincs?! — Farkas Ist280, ülése 1929 április 19-én, pénteken. ván: Nincs virilizmus, nincs örökös tagság!) Ebben az esetben Magyarországon maradok. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Hiszen már a Nyugaton méltóztatott lenni!) Méltóztassék megengedni, (hogy Magyarországon maradjak. Ez elvi kérdés. Megengedem, hogy elvileg vitatják ezt a kérdést, hogy ez, megfelelő korrektívum-e. Magyarország jelenleg teljesen ezen az állásponton áll: a proporcionális választás alapján. A legutóbbi időkben a Behlen-rezsim alatt minden esetben, amikor erre mód és alkalom volt, a proporcionális választást iktatták törvénybe. Itt vannak a titkosan szavazó kerületek, itt van Budapest székesfőváros, itt van a Társadalombiztosítóról szóló törvény. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, engedjék a szónokot is szóhoz jutni! Bródy Ernő: Itt van Társadalombiztosító Intézeti választás. Ezek mind az aránylagos választási rendszer alapján történnek. Nálunk tehát a titkos szavazású kerületekben aránylagos választási rendszer van. Mondom, lehetséges a vita éhben a kérdésben, amint külföldön is kifejlődött vita abban az irányban, hogy melyik a helyes, de azt mondom, hogy most, a magyar jogfejlőidés ezen az alapon áll és intézményeinkbe a legutóbbi időben mindenütt az aránylagos választási rendszert hoztuk be. Ne méltóztassék mindig Angliába, Franciaországba, Amerikába kirándulni! (Felkiáltások jobbfelől: önök hivatkoznak rájuk!) Mert ha a miniszter úr Angliába vagy Franciaországba rándul, akkor a nyílt szavazás középkori rendszerét fogja legelsősorban eltörölni. Ha a ministzer úr azt kérdezi tőlem, van-e aránylagos választási rendszer ezekben az országokban, én viszont azt kérdezem tőle, van-e ott nyílt szavazásos rendszer? A nyilt szavazási rendszerről a miniszterelnök úr is beszélt tegnap a pártértekezleten és azt mondotta, hogy 1905-ben is lehetett nyilt szavazás mellett alulról megbuktatni a kormányt. De hiszen valamikor céh-rendszer is volt Magyarországon és volt valamikor karok és rendek országgyűlése is. (Jánossy Gábor: Az jó világ volt. becsületes világ volt!) Dehát a háború előtt egészen más viszonyok voltak, mint vannak jelenleg és Magyarország mégsem zárkózhatik el az elől a fejlődés elől, amelyet az egész világ felmutat. Magyarország nem lehet zárt terület, nem maradhatunk el teljesen elzárkózva, mert ebből ennek az országnak csak szerencsétlensége származhatik. (Jánossy Gábor: Igaza van, de csak fokozatosan!) Mindenféle szemponttól eltekintve kérdem, vájjon abban az aránylagos választási rendszerben, a kisebbségi képviseleti rendszerben nincs-e igazság? Nem lehet vitatni azt, hogy igazságos dolog az, hogyha egy országban minden rétegnek, csoportnak, amelynek gyökere van, az kifejezésre is juthasson. Ez pedig az aránylagos, a^ kisebbségi képviseleti rendszer mellett lehetséges. Ha van az embereknek egy csoportja, amely összeáll és hangot adhat, vájjon micsoda baj származhatik ebből? Ebből nem származhatik semmiféle baj. Inkább abból a merev többségi elvből származhatik baj, amelyre Farkas igen t. képviselőtársunk is rámutatott, hogy egy szavazat-többség elegendő ahhoz, hogy egész pártokat megsemmisítsen. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy lassankint a régi patriarchális korszakoknak: is vége fog szakadni, akármilyen mesterséges, akármilyen erőszakos magyarázatokkal és törvényhozási aktusokkal is próbálják megakadályozni; de le fog járni az az idő, amikor néhány ember diktálhatott sok ember sorsa felett. Ma