Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-280

24:6 Az országgyűlés képviselőházának nyosan állapítják majd meg ezeket a választó­kerületeket. Mit látunk ellenben? Ha például a budai oldalt veszem, és az I. kerületet össze­hasonlítom a III. kerülettel, akkor azt látom, hogy 10.000 választó több bizottsági tagot vá­laszt az I. kerületben, mint 18.000 választó Öbudán. Több joga van az I. kerületi polgár­nak, mert ott 10.000 választó r választ ugyan­annyi törvényhatósági bizottsági tagot, mint a III. kerületben 18.000 választó. De még szembe­ötlőbb a dolog, ha Budapest Belvárosát állítom szemben a X. közigazgatási kerülettel, Kőbá­nyával, vagy a VI. kerülettel, Angyalfölddel, tehát azokkal a városrészekkel, ahol a kispol­gárság és a munkásság tömegekben lakik. Itt megkapjuk azt az eshetőséget, hogy benn a Belvárosban 10.000 választó több bizottsági ta­got választ, mint kinn Kőbányán vagy Angyal­földön 28.000 választó. Ez van gyakorlatilag érvényben eddig is Budapesten. Ez a tág keret, ezer választótól kétezer választóig és az hogy itt a választandó bizottsági tagok számának megállapítását rábízzák a törvényhatóságokra, lehetővé teszik ugyanazt az igazságtalanságot, a választási geometriai beosztás igazságtalan rendszerét, amely Budapesten ma is megvan a törvényhatósági választásoknál. Tisztára le­hetetlen, hogy ez így maradjon és tisztára ért­hetetlen azok után az elfogadott szakaszok után, amelyeket a törvényhozás ennél a terve­zetnél elfogadott, hogy a kormány ragaszkod­jék ehhez az elvhez. Ha én volnék a kormány helyzetében, akkor arra az álláspontra helyez­kedném, hogyha már ennyire megszorították, ha már ennyire elvettem és ennyire semmivé tettem az általános választást, (Jánossy Gá­bor: Nem hiszem, hogy akkor ezt csinálná!) ha már ennyire leredukáltam negyedrészre az ál­talános választás útján megválasztottak szá­mát, akkor ebben a kis számban, — hiszen nagy verekedés lesz ezekért a mandátumokért — a kisebbség is érvényesülhessen az aránylagos választás, a lajstromos képviselet útján. Mert hiszen ez az ideális, a helyes álláspont és ezt fogadják el ma már mindenhol a Nyugaton és e felé haladnak a törvényhozások. Kérem a miniszter urat, méltóztassék meg­gondolni a dolgot. Ha a miniszter úr érdeklő­dik a főváros iránt és ha előveszi a statiszti­kát, meg fogja látni, milyen nagy igazságta­lanságok vannak. Semmi értelme sincs annak, hogy ebben a szűk keretben ezeket a nagy igaz­ságtalanságok érvényesülésére alkalmat adó rendelkezéseket fenntartsuk. Kérem tehát a javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Ház! Elvi kérdésről van szó. Az a kérdés, vájjon a többségi elv merev alkalmazásával vagy pedig a kisebbségnek is megengedett hozzájárulásával történjék-e a választás. A többségi elv általában korrektí­vumra szorul. A korrektívumok egyik módja az aránylagos választási rendszer, amely a ki­sebbségek képviseletét lehetővé teszi. Ez az európai fejlődés útja. (Scitovszky Béla belügy­miniszter: Nagy tévedés, képviselő úr! Majd én meg fogom magyarázni! — Esztergályos Já­nos: De a miniszter úr is tévedhet! —Scitovszky Béla belügyminiszter: Ebben az esetben nem én rólam van szó, hanem a képviselő úrról!) Én azt hiszem, a mélyen t. miniszter úr téved. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Én majd az országokkal jövök! Van Angliában? Van Fran­ciaországban? Van Amerikában? — Felkiáltá­sok jobbfelől: Van vagy nincs?! — Farkas Ist­280, ülése 1929 április 19-én, pénteken. ván: Nincs virilizmus, nincs örökös tagság!) Ebben az esetben Magyarországon maradok. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Hiszen már a Nyugaton méltóztatott lenni!) Méltóztassék megengedni, (hogy Magyarországon maradjak. Ez elvi kérdés. Megengedem, hogy elvileg vi­tatják ezt a kérdést, hogy ez, megfelelő korrek­tívum-e. Magyarország jelenleg teljesen ezen az állásponton áll: a proporcionális választás alapján. A legutóbbi időkben a Behlen-rezsim alatt minden esetben, amikor erre mód és al­kalom volt, a proporcionális választást iktatták törvénybe. Itt vannak a titkosan szavazó kerü­letek, itt van Budapest székesfőváros, itt van a Társadalombiztosítóról szóló törvény. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, engedjék a szónokot is szóhoz jutni! Bródy Ernő: Itt van Társadalombiztosító Intézeti választás. Ezek mind az aránylagos választási rendszer alapján történnek. Nálunk tehát a titkos szavazású kerületekben arányla­gos választási rendszer van. Mondom, lehetsé­ges a vita éhben a kérdésben, amint külföldön is kifejlődött vita abban az irányban, hogy melyik a helyes, de azt mondom, hogy most, a magyar jogfejlőidés ezen az alapon áll és intéz­ményeinkbe a legutóbbi időben mindenütt az aránylagos választási rendszert hoztuk be. Ne méltóztassék mindig Angliába, Fran­ciaországba, Amerikába kirándulni! (Felkiál­tások jobbfelől: önök hivatkoznak rájuk!) Mert ha a miniszter úr Angliába vagy Fran­ciaországba rándul, akkor a nyílt szavazás kö­zépkori rendszerét fogja legelsősorban eltö­rölni. Ha a ministzer úr azt kérdezi tőlem, van-e aránylagos választási rendszer ezekben az országokban, én viszont azt kérdezem tőle, van-e ott nyílt szavazásos rendszer? A nyilt szavazási rendszerről a miniszterelnök úr is beszélt tegnap a pártértekezleten és azt mon­dotta, hogy 1905-ben is lehetett nyilt szavazás mellett alulról megbuktatni a kormányt. De hiszen valamikor céh-rendszer is volt Magyar­országon és volt valamikor karok és rendek or­szággyűlése is. (Jánossy Gábor: Az jó világ volt. becsületes világ volt!) Dehát a háború előtt egészen más viszo­nyok voltak, mint vannak jelenleg és Magyar­ország mégsem zárkózhatik el az elől a fejlődés elől, amelyet az egész világ felmutat. Magyar­ország nem lehet zárt terület, nem maradha­tunk el teljesen elzárkózva, mert ebből ennek az országnak csak szerencsétlensége származha­tik. (Jánossy Gábor: Igaza van, de csak foko­zatosan!) Mindenféle szemponttól eltekintve kérdem, vájjon abban az aránylagos választási rend­szerben, a kisebbségi képviseleti rendszerben nincs-e igazság? Nem lehet vitatni azt, hogy igazságos dolog az, hogyha egy országban min­den rétegnek, csoportnak, amelynek gyökere van, az kifejezésre is juthasson. Ez pedig az aránylagos, a^ kisebbségi képviseleti rendszer mellett lehetséges. Ha van az embereknek egy csoportja, amely összeáll és hangot adhat, váj­jon micsoda baj származhatik ebből? Ebből nem származhatik semmiféle baj. Inkább abból a merev többségi elvből származhatik baj, amelyre Farkas igen t. képviselőtársunk is rá­mutatott, hogy egy szavazat-többség elegendő ahhoz, hogy egész pártokat megsemmisítsen. Méltóztassanak tudomásul venni, hogy las­sankint a régi patriarchális korszakoknak: is vége fog szakadni, akármilyen mesterséges, akármilyen erőszakos magyarázatokkal és tör­vényhozási aktusokkal is próbálják megakadá­lyozni; de le fog járni az az idő, amikor néhány ember diktálhatott sok ember sorsa felett. Ma

Next

/
Thumbnails
Contents