Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-280
24A Az országgyűlés képviselőházának lasztókerületenként tartatja meg- a törvényhatósági választásokat, hanem lajstromos^ szavazás útján, mert a lajstromos* szavazás útján mód adatik a kisebbségi elv érvényesítésére, miáltal kiküszöböljük azt a lehetetlen állapotot, amely az egyéni választás alkalmával állandóan előfordulhat, hogy a szavazatok nagy többség« teljesen elesik, s a szavazók a maguk akaratát érvényesíteni nem tudják. A másik ellenmondást abban látom, hogy amikor a virilisek választásáról volt szó, amikor a t. belügyminiszter úr a yiriliseken belül is három kúriának a felállítását tartotta szükségesnek 'és ezt hangoztatta velünk szemben is, s amikor ezt az álláspontot nem osztottuk, a miniszter úr arra az álláspontra helyezkedett, hogy azért kell a virilisek körén belül is három kategóriát felállítani, mert a miniszter úr az érdekképviseleti rendszert kívánja a közigazgatási reform kapcsán megvalósítani, már pedig az érdekképviseleti rendszert abban az elgondolásban, ahogy a miniszter úr megszerkesztette a törvényjavaslatot, csak úgy tudja megvalósítani, ha a virilisek körén belül is különféle kategóriákat állít fel. Ez felel meg a miniszter úr elgondolásának. Hát, ha a miniszter úr elgondolása komoly és valóban az érdekképviseletet akarja keresztülvinni, akkor ennek egyetlen helyes módszere az* hogy tessék a lajstromos választást bevezetni, mert ennek a bevezetésével mód adatik mindenféle érdekképviselet kielégítésére. Ne azt a rendszert valósítsa meg a t. miniszter úr, Ihogy a rideg többségi elv érvényesüljön és esetleg 3—£ szavazattöbbséggel mandátumhoz jussanak egyesek, a nélkül, hogy a kisebbségi érdekképviselet érvényesülhetne. Hiszen a kisebbségi képviselet rendszere benne van a kormány programmjában és azt külpolitikai szempontból állandóan hangoztatja is. Ha a miniszter úr elgondolását figyelembe veszem, és ha a miniszter úr valóban az érdekképviseletei rendszert kívánja kiépíteni, akkor mindkét szempontból igenis el kell vetni a választó kerületenként történő választás lehetőségét és meg kell valósítani a lajstromos választást, amely egyedül felel meg annak a felfogásnak, amelyet a miniszter úr képvisel. Természetesen csak ott képviseli ezt a felfogást, ahol a kormánynak és a kormánypárt érdekeinek ez a rendszer megfelel. (Jánossy Gábor: Az ország érdekeinek!) Ott azonban, ahol a kormány úgy érzi, hogy az érdekképviseleti rendszer, vagy a kisebbségi elv keresztülvitele bizonyos mértékig megmozgathatná a kormány érdekeit és a lajstromos szavazással helyet lehet juttatni más érdekeltségeknek isi, ott a kormány ridegen elzárkózik előle, eldobja a kisebbségiós az érdekképviseleti elvet és új rendszert épít fel; a választókerületenként való szavazást. Láttuk és megállapítottuk ezt az általános választások alkalmával. A kormány ott is a törvényhatósági városokra vonatkozólag a lajstromos választást léptette életbe, a vidéki választókerületekre vonatkozólag pedig a nyilt szavazást hagyta meg, s az egyéni választókerületek rendszerét léptette életbe. Most itt is kétféle rendszert léptetett életbe a szerint, hogy melyik választási rendszer felel meg a kormány számára a legjobban. (Jánossy Gábor: Ezt a törvényhozás csinálta, nem a kormány!) A többségipárt, t. képviselőtársam, amelynek nincs Önálló akarata, ezt már X-szer beigazoltuk. (Jánossy Gábor: Ugyan kérem!) Az a kormány kész eszköze (Jánossy Gábor: Éppen olyan akarata van, mint az uraknak!) és nem egyszer állapítottuk meg már 80. ülése 1929 április 19-én, pénteken. és nem ezúttal állapítjuk meg, hogy amikor olyan többségi párt van, amelynek tagjai tekintélyes részben nem választás, hanem kinevezés útján kapták meg a mandátumukat; (Jánossy Gábor: Egyet sem neveztek ki!) amikor olyan többség van, amely nyilt választással és terrorral kapta meg a mandátumot; amikor olyan többség van, amelynek több, mint száz tagja állami tisztviselő, tehát függő állásban lévő ember: akkor azt, úgy-e, nem lehet olyannak^tekinteni, hogy a maga szabadakaratát, önálló elhatározását, ha ilyen önálló elhatározása lenne, szabadon érvényesíthesse,' hanem igenis azt kell mondanom, hogy az a kormány kész eszköze és nem egyebe, mint egy egyszerű szavazógépe. Elnök: Kérem, képviselő úr, az ilyen személyi természetű, megállapításoktól, amelyek egy másik pártra nézve sértők, tessék tartózkodni! (Jánossy Gábor: Megszoktuk, úgy sem vesszük komolyan!) Györki Imre: De azért sem tudom, t. Ház, magamévá tenni a 12. §-ban foglalt rendelkezést, mert itt a választókerületek beosztására vonatkozólag is olyan tág rendelkezés van, amely szerint megállapítja, hogy például a törvényhatósági jogú városokban egy-egy választókörzetben, vagy kerületben 1000 választónál kevesebb, és 2000-nél több ne legyen. Ismerjük ezt a választási rendszert és az ilyen választókerületek szerinti választást; láttuk ezt a Budapest székesfővárosi törvény megalkotásánál is, amikor azokban a választókerületekben, ahol a nagy vagyonú, vagy a jobbmódú polgári lakosság él, egyharmaddal kevesebb választó választott törvényhatósági tagot, szemben azokkal a választókerületekkel, r amelyeknek lakossága túlnyomórészt kispolgárból vagy munkásból áll, ahol három annyi választónak kellett egy-egy törvényhatósági bizottságot megválasztani. Ugyanez fog itt is a gyakorlati életben meghonosodni. Ha a miniszter úr intenciója alapján egy-, illetőleg kétezerben állapítja meg a törvény rendelkezése egy-egy választókerület választóinak számát, ez megadja a lehetőséget a törvényhatóságoknak arra, hogy az egyes választókerületeket szahályrendeletileg úgy alkossák meg, hogy azokkal a választókerületekkel megint csak a kormány, illetőleg a töhbségi párt érdekei mozdíttassanak elő; a választókörzetek, az úgynevezett választókerületi geometria megalkotásával lehetőség lesz arra, hogy például munkáskerületeket odaesatöljanak olyan kerületekhez, amelyekről a kormány nagyon jól tudja, hogy esetleg a szavazók jelentékeny része a többségi pártra adja le a maga szavazatát, és ilyen körülmények között még inkább eléri azt, amit el akar érni azzal, hogy nem a lajstromos szavazást kívánja életbeléptetni, hanem választólkerületenként kívánja a törvényhatósági bizottsági tagokat megválasztatni. Én magam részéről, ismétlem, először azért, mert úgy látom, hogy ez a kisebbségi elvbe ütközik, másodszor pedig azért, mert ez az intézkedés annak az érdekképviseleti rendszernek, amelyet pedig a miniszterelnök úr úgy hangoztatott, megváltoztatása és az attól való eltérést jelenti, harmadszor pedig azért, mert tág lehetőséget aid! a választókerületeknek ítélj esen önkényszerű megállapítására és a választókerületi geometria alapján való önkényes beosztására, ehhez a rendelkezéshez nem tudok hozzájárulni és kérem a t. Házat, méltóztassék Farka® István t. képviselőtársam indítványát magáévá tenni és a
