Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

220 Az országgyűlés képviselőházának át, hogyha vannak szociális szempontok, gazdasági szempontok, amelyek egyáltalában kívánatossá teszik a legtöbb adót fizetők kategóriájának fenntartását, ezek a szempontok ne álljanak fenn éppen úgy akkor, amikor azokat egy nő képviseli, mint akkor, amikor azokat egy férfi képviseli. Mindezeket előrebocsátván és újból kifejezvén sajnálkozásomat a felett, hogy a tegnapi vitában nem vehettem részt, — s nagyrészt azért is szólalok fel, hogy ne keletkezhessek távollétemből félreértés, mintha én ezt a kérdést félvállról vag^y hidegen fogtam volna fel — én báró Kray István t. képviselőtársam módosítványához hozzájárulok. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház^ A legtöbb adót fizetők névjegyzékének kiállítására és elkészítésére nézve a 9. § foglalja magában a rendelkezéseket. Ezeket minden ötesztendőben összeállítják, amiben megkülönböztetés van: a törvényhatósági városoknál másként, a vármegyéknél másként állítják össze a lajstromot, amely lajstromból a törvényhatóságok virilistáit választani kell. Ez a lajstrom az én megítélésem szerint nagy latitüddel készül, mert, amíg törvényhatósági jogú városoknál a legtöbb adót fizetőknek hatszorosát kumulálja, akikből a bizottsági tagokat választani kell, addig a vármegyéknél háromszorosát. Méltóztassanak megnézni a statisztikai adatokat, amelyeket a miniszter úr rendelkezésünkre bocsátani szíves volt, hogy meggyőződhessenek róla, mennyire illogikus, inkonzekvens ez az eljárás. Mert mi történik? Szeged törvényhatósági jogú város, amelynek lakossága Pestmegye lakosságának kereken egytizede, 119.000. Most a 119.000-ből akként konstruálja a virilisták választását, hogy 72-tőt megszorozza 6-tal. Ha ezt a 72-tőt 6-tal megszorozzuk, az eredmény 432, ennyi azoknak a száma, akik közül Szegeden ki lehet választani a virilis képviselőket. Ezzel szemben Pestvármegyénél, amelynek lakosszáma 10-szer annyi, ha megszorzom a virilisek számát, 180-as 3-mal, kiderül, hogy Pestmegye 540-ből választ, tehát Szegedhez képest aránylag kevéssé eltérő számból kénytelen kiválasztani virilistáit. Ebből magából látszik a kontraszt, amely semmiképpen sem indokolható meg, mert ha az 1.162.000 lakossal bíró közület 540 tagjából választják a viriliseket, akkor lehetetlen, hogy a 119.000 lakost számláló közületnél 432 tagból válasszák. Ezért én, ugyanazon elgondolások miatt, amelyeket gróf Apponyi Albert igen t. képviselő úr szíves volt elmondani, hogy t. i. mentől nagyobb az a grémium, amelyből a kiválasztás történik, annál nagyobb a demokrácia érvényesülését illetőleg a biztosíték, azt hiszem, hogy ebben a kérdésben demokratikusan járok el. Ezért voltam bátor a kiválasztás tekintetében azt a javaslatot tenni, hogv ne a legtöbb adót fizetők háromszoros kategóriájából, hanem négyszeres kategóriájából történjék a kiválasztás. Ezzel a szakasszal kapcsolatban voltam bátor egy másik. indítványt előterjeszteni, amely arra vonatkozik, hogy az ideiglenes adómentesség tekintetében a 10. bekezdésben foglaltakat mellőzzük, mert az ideiglenes adómentesség csupán a házadónál van meg, más adóknál ez ismeretlen. Annyira konzekvens dolog ez, hogy én a magam részéről, minden különösebb észrevétel nélkül elfogadásra ajánlom, egyszerű kihagyást tartalmazó indítványomat, amely abból áll, hogy az «ideiglenes adómentesség, valamint» szavak elhagyassanak. Ebben az esetben '9. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. a szakasz így szólna (olvassa): «Az, hogy az adófizető adójával hátralékban van, a legtöbb adófizetésen alapuló jogot nem érinti». Ebből tehát kimarad az, hogy az ideiglenes adómentesség tekintetében történik itt intézkedés, mert ez az intézkedés nem általános, ez csak a házadóra vonatkozik. Tisztelettel kérem két javaslatom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gyömörey Sándor! Elnök: Nincs itt, töröltetik. Ki a következő? Szabó Zoltán jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Képviselőház! Mivel az előadó úr ebben a tárgyban sokkal tömörebb és világosabb javaslatot fog előterjeszteni, (Györki Imre: Honnan tudja?) amely lényegében ugyanaz, mint az én javaslatom, ezt a javaslatomat tisztelettel visszavonom. (Helyeslés a jobboldalon. — Györki Imre: Jóslással foglalkozik a képviselő úr?) Elnök: Ki a következő? Szabó Zoltán jegyző: Jókai-Ihávsz Miklós! Elnök: Nincs jelen. Töröltetik. A következő? Szabó Zoltán jegyző: Gróf Szapáry Lajos! Gr. Szapáry Lajos: T. Képviselőház! A törvényjavaslat 9. §-ának 2. bekezdése azt célozza, hogy a legtöbb adót fizetők 30 éves életkorukban kaphassanak csak aktív, vagy paszszív választójogot, mint legtöbb adótfizetők. En a magam részéről a belügyminiszter úrnak azt a gondolatmenetét, hogy miután általában a közéleti szerepléshez a 30 éves életkor szükségeltetik, nem volna helyes itt, a törvényhatóságoknál ez alól kivételt adni, elfogadom. Elfogadom annak ellenére, hogy a bizottságokban igen nyomós érveket hallottam, amelyek talán megfontolást érdemeltek volna, hogy bizonyos esetekben ez a korhatár 24 évre szállíttassék le. De ha elfogadom is a belügyminiszter úr intencióját, legalább azt kérem, hogy 30. életévük betöltésekor az illetők ezt az aktív, vagy passzív választójogot valóban meg is kaphassák, mert úgy, ahogy ma a törvényjavaslat 2. §-a meg van szövegezve, tulajdonképpen nem 30, hanem csak 35 éves korában nyerhet a legtöbb adófizető aktív, akár passzív választójogot. Tudniillik a szakasz 2. bekezdése úgy hangzik (olvassa): «A legtöbb adófizetők névjegyzékébe csak azt a férfit lehet felvenni, akinek valamelyik törvényhatóság területén törvényhatósági választójoga van és 30. életévét betöltötte.» Ezt a névjegyzéket egy évvel előbb készítik el, tehát a választás alkalmával már betöltötte a 30. életévét valaki, de mert az előző évben, a névjegyzék készítésekor természetszerűleg még csak 29 éves volt, választójogát nem gyakorolhatja a következő választásig, amely tudvalevőleg csak 5 év múlva lesz. Ezek alapján vagyok bátor azt az indítványt beterjeszteni, hogy az utolsó sorban az «és» szó után &

r következő szöveg vétessék fel «a választás évében a 30. életévet betölti». Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Györki Imre! Györki Imre: T. Képviselőház! A törvényjavaslat tárgyalása során már rámutattunk néhányszor arra, hogy a törvényjavaslat menynyire osztályjelleget visel magán. Az osztályjellegneg egyik legkiválóbb példája a törvényjavaslat 9. §-a, amely a legtöbb adófizető választhatóságát szabályozza. Nemcsak abban látszik és nyilatkozik meg az osztályjelleg kidomborítása, hogy lehetőséget ad a törvényjavaslat arra, hogy megkülönböztesse a törvényhatósági bizottsági tagok közül azokat, akik az ösz-