Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-279

Az országgyűlés képviselőházának 279. ülése 1929 április 18-án, csütörtökön. 219 tályban van addig az időig, amíg magyar állampolgárságát ismét vissza nem kapja, vagy vissza nem szerzi. E felvilágosítások után tehát nem látom szükségesnek, hogy ebben a tekintetben az eddig érvényben lévő törvényektől eltérő módosító indítványt adjak be. Más érdemleges kifogás, észrevétel — természetesen a törlési indítványt kivéve, amelyet Farkas István t. képviselőtársam indítványozott — a szakasszal szemben nem tétetett.^ így a magam részéről azt kérném, méltóztassék a t. Háznak elhatározni, hogy míg utána nem tudunk nézni, hogy a bizottság ténylegesen milyen szövegezésben fogadta el ezt a szakaszt, méltóztassék ebben a kérdésben a határozatot függőben tartani, de előre is kijelentem, hogyha nem találnánk nyomára magukban a gyorsírói jegyzetekben annak, hogy erre vonatkozólag megfelelő propozició tétetett, készséggel hajlandó vagyok arra, hogy az előadó úr propoziciót tegyen, hogy egységésíttessék az öszszeférhetlenség az összes törvényhatósági bizottságokra nézve, a kizáró okok pedig külön állapíttassanak meg a vármegyei törvényhatóságokban és külön a törvénvhatósági jogú városokban abban az értelemben, amilyenben azt az 1924 : XXVI. te, a fővárosi törvény megállapította volt. (Helyeslés.) Kérném tehát, méltóztassanak azt az indítványomat, amelyet a házszabályok 150. §-ának utolsó bekezdése alapján teszek, elfogadni, hogy tudniillik ennél a szakasznál a döntést méltóztassék részletes vita befejezéséig függőben tartani és a részletes vitát illetőleg áttérni a 9. §-ra. (Helyeslés.) Elnök: Miután a belügyminiszter úr a házszabályok 150. §-ának 4. bekezdése alapján a törvényjavaslat ezen szakasza feletti döntést a részletes vita befejezéséig függőben tartandónak indítványozza, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Miután a Ház az indítványt elfogadta, áttérünk a 9. § tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 9. § szövegét felolvasni! Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 9. §-át). Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gr. Apponyi Albert! Gr. Apponyi Albert: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én a 9. §-hoz beadott módosítások közül némelyeket magamévá teszek és röviden mes is fogom ezt indokolni. (Halljuk! Halljuk!) Magamévá teszem ugyanis Buday Dezső t. képviselőtársam indítványát, amely szerint (olvassa): «a 9. § 3. bekezdésében a harmadik sorbán foglalt következő szó: «háromszor» helyett «négyszer» szó tétessék». Elfogadóin továbbá Szabó Iván t. képviselőtársam módosítását, amely szerint (olvassa): «a 9. § 3. bekezdésének negyedik sorában a «hatszor» szó helyett «tízszer» szó iktatandó». Mindkét indítvány azt célozza., hogy nagyobb legyen azoknak a száma, akik közül a virilis képviselők megváilasztatnak. Nem szükséges bővebben indokolnom, mi indít ennek a két módosításnak elfogadására: mindkettő enyhíti azt a plutokratikus vonást, amely a virilizmusban benne van. Ha a t. Ház már magáévá tette a virilizmust, ém természetesen hozzájárulok minden indítványhoz, amely azt enyhíti, amely itten tágabb keretet nyújt a választásra. Magamévá teszem továbbá br. Kray István t. képviselőtársam indítványát, amely úgy szól, hogy (olvassa): «a 9. § 2. bekezdésében a második sorban az «a férfit» szavak töröltessenek». (Helyeslés.) Más szóval, hogy tehát a legtöbb adófizetés címén passzív választói jogosultsággal ellátottak nők is lehessenek. (Elénk helyeslés a hátoldalon.) Eendkívül sajnálom, hogy mellőzhetetlen magánügyek elintézése miatt a tegnapi ülésen nem lehettem jelen és ennek folytán nem vehettem részt abban az igen érdekes elvi /vitában, amely itten a nők passzív választójoga mellett lefolyt. Természetesen nem áll módomban, nem volna sem a házszabályoknak, sem az ildomosságnak megfelelő, ha én itt most elmondanám azt a beszédemet, amelyet elmondottam volna, ha az előző szakasz megvitatásában résztvettem volna, ha újból felsorolnám mindazokat az érveket, amelyeket t. képviselőtársaim közül többen a nők egyenlő törvényhatósági passzív választójoga mellett felhoztak, és amelyeknek jórészét elmondtam az általános vita során tartott beszédemben is. En csak annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy a t. Képviselőház, midőn nem nagy többséggel fenntartotta a nőket a passzív választói jogosultságból kizáró paragrafust és intézkedést, nem helyes úton járt el és olyat létesített, ami nem fog sokáig^ tartani. (Ügy van! a baloldalon.) Ennek az egész javaslatnak novelláris természete, amely inkább hézagpótló intézkedéseket tartalmaz, mintsem . organikus, általános felfogását a közigazgatási reformnak, magával hozza, hogy nem hosszú idő múlva vissza fogunk térni e javaslat anyagának tárgyalására. Nem hosszú idő múlva a törvényhozás újból kénytelen lesz a közigazgatás és a^ helyi igazgatás problémájával foglalkozni, már csak azért is, mert lehetetlen, hogy bizonyos inkonzekvenciák, bizonyos Össze nem illeszthetőségek forduljanak elő a most itt tervezett novelláris intézkedések és az érvényben maradt régi organikus törvények között. Ennek folyán én nem nagyon búsulok, hogy ennél az alkalomnál a Képviselőház úgy határozott, amint határozott, mert — ismétlem — én ezt rövidéletű határozatnak tartom, olyannak, amelyre a törvényhozás vissza fog térni, és nincs kétségem, hogy az újabb megfontolás más útra fogja terelni a törvényhozást. (Ügy> van! a szélsőbaloldalon.) Itt csak egyet említek. Aki jelen volt a női egyesületek összességének azon az ülésén, amely Magyarország legműveltebb, leghivatottabb, a szociális tevékenység terén legkipróbáltabb női világát hozta Össze, és aki azt tapasztalta, hogy ott a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének és az Izraelita Nőegyesületnek képviselői ugyanabban az irányban szólaltak fel és a kettőjük között levő közbeeső más világnézeti szempontokat képviselő nőegyesületek képviselete szintén ugyanabban az irányban, annak nem lehetett kétsége, hogy itt a magyar női társadalom legéretebb, legérdemesebb és — ismétlem — a szociális tevékenység terén legkipróbáltabb elemeinek összessége ugyanazt az álláspontot foglalja el, ugyanazt a követelményt formulázza és azt fenntartja a jövőre is. Ismétlem, a kérdéssel nemsokára találkozni fogunk ismét. (Ügy van! a baloldalon.) Időközben termesztésen elfogadok mindent, ami a tegnapi határozat ridegséffét némileg enyhíti. Szívesen hozzájárulok ahhoz, amit mint koncepciót a belügyminiszter úr is kilátásba helyezett, hogy tudniillik a női passzív választói jog ne csak a törvényhatósági, hanem a megyei városokra is kiterjesztessék. Szívesen hozzájárulok tehát báró Kray István t. barátom indítványához is, mert én egyáltalában nem látom