Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

Az országgyűlés képviselőházának 2\ egyedül és kizárólag a szociáldemokráciának használ, annak egyengeti útját. Minden halogatása a székesfővárosi reformnak, minden kitolása a fővárosi választásoknak, minden halasztgatása ott egy új helyzet megteremtésének elsősorban a szociáldemokráciának használ, amely már a mostani törvényhatósági bizottságban is 51 fővel van képviselve és amelyről el kell ismerni, hogy az elmúlt esztendők munkálkodása után eredményekre tud rámutatni. Van még egy tényező, amelynek ez használ: ez pedig a székesfőváros tanácsa, amely a mai áldatlan, zür-zavarcs helyzetben, ül a maga portáján háborítatlanul, békében és intézi a maga dolgát majdnem diktatórikusán, sokszor fittyet hányva a kormánynak, sokszor fittyet hányva a pártoknak, fittyet hányva mindenkinek, aki az ő ellenőrzésére hívatott. Hangsúlyozom tehát, a mai helyzet és annak fenntartása használ a tanácsnak, amely így békével intézheti a maga dolgát és használ a szociáldemokráciának, amely tudatosan dolgozik a székesfőváros területén a további előretörésre. A kormányt, mi a székesfővárossal való vonatkozásban, őszinte sajnálatunkra, többnyire csak úgy látjuk, mint aki a gazdálkodást ellenőrzi. Helyes, dicsérendő a kormány minden belenyúlása az önkormányzati gazdálkodásba, de amikor azt látjuk, hogy hónapokon keresztül csak itt jelentkezik a felügyelő, ellenőrző és irányító hatalom, mint a gazdálkodás ellenőrzője, akkor mi a polgári pártokhoz tartozók, vagy polgári társadalomhoz tartozók, de pártonkívüliek azt mondjuk, hogy ez nem elég, az igen t. kormánytól mást várunk. Ügy látszik, mintha más tekintetben, különösen a nagy, országos politika tekintetében, — nem pártpolitikát értek, hanem a nemzetmentő, vagy országmentő nagy politika tekintetében — a kormány odadobta volna ' a gyeplőt és mintha kizárólag arra szorítkoznék, hogy a székesfőváros gazdálkodásába szól bele. Pedig ez nagy hiba volna; ha ez így van, akkor ez elhibázott volna. Nemcsak, hogy nem veszett oda semmi a székesfővárost illetőleg a nemzet vagy az ország számára, hanem éppen ellenkezőleg soha még olyan kedvező alkalom nem állt rendelkezésre, mint most, amikor egy közigazgatási reform készül, utána pedig közvetlenül fővárosi községi választások fognak elrendeltetni. Az igen t. belügyminiszter úr részéről, amint mondottam, főleg a gazdálkodást ellenőrző befolyást látunk. Helyes, örömmel üdvözöljük, de engedje meg az igen t. belügyminiszter úr. amikor a székesfővárosnál azt látjuk, hogy a belügyminiszter úrnak a székesfőváros költségvetésére leküldött leirata tizenhat nyomtatotthasábot tartalmaz, akkor — bocsánatot kérek — tisztelet a kormánynak, tisztelet a tanácsnak, tisztelet a közgyűlésnek, szóval senkit sem akarok megbántani, de itt valami nagy baj van. Mert ha a

1 kormány és a székesfőváros közt ilyen a helyzet, hogy egy költségvetésbe ily módon kell belenyúlnia a kormánynak, akkor itt egészségtelen állapotok vannak és itt sürgősen segíteni kell. (Farkas István: Az a kérdés, hogy hol ? Hátha a belügyminisztériumban ?) Érdekes, megállapítottam, hogy fontos, nagyjelentőségű törlést az egyes tételekben hat helyen eszközölt az igen t. belügyminiszter úr. Megállapítottam, hogy függőben tartja a székesfőváros költekezését más hat nagyjelentőségű kérdésben, leszállítja a költségvetési tételeket két helyen, de egyébként jóváhagyja, feltételesen hagyja helyben hét különböző nagy elvi jelentőségű kérdésben a határozatot, huszonhárom kérdésben pedig részletes jelentést kér az igen t. belügyminiszter úr. Engedelmet kérek, méltóztassék csak saját anyavármegyéjére gondolni az igen t, belügyminiszter KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XIX. '8. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 199 úrnak: megtörténhet-e ott ilyesmi ? Ha a kormány bizalmát élvező férfi valóban posztján áll és közvetít a törvényhatósági bizottság és a kormány közt, ki van zárva, hogy heteken keresztül tárgyaltassanak és egyhangúlag vagy nagy többséggel elfogadjanak egy olyan költségvetést, amely azután felülről a kormány részéről ilyen hatalmas pörölycsapásokkal láttatik el. Ma már nem vagyok tagja a Községi Polgári Pártnak, nem tudom, hogy ez a párt is, amely hivalkodik a nagy nyilvánosság előtt avval, hogy a kormányhoz közel áll, hogyan bírja el ezeknek a pörölycsapásoknak súlyát, amikor a hozzá legközelebb álló kormány részéről az általa megszavazott és elfogadott költségvetésen ilyen óriási hibák konstatáltatnak. Ismétlem; helyes, hogy a belügyminiszter úr így belenyúl ezekbe a kérdésekbe; higyje meg, hogy a székesfőváros közönsége ebben a tekintetben a belügyminiszter úr mellett áll s nagyon örül, hogy a belügyminiszter úr ennyire belenyúl a részletekbe. Ennyire hiábavaló munkát végeztetni a közgyűléssel, heteken keresztül tárgy altatni a költségvetést s végül így kiforgatni a költségvetést eredeti valójából : itt valami hiba van, itt sürgősen segíteni kell. Pakots József képviselőtársam elmondta interpellációjában, hogy minő híreket hallott, mik azok, amik őt nyugtalanítják, s hogy a készülő közigazgatási reformban minő csodabogarak vannak. Kérem, igen t. belügyminiszter úr, nem rémlátás Pakots József képviselőtársam ilyen aggodalma, mert nem kisebb ember, mint maga a főpolgármester úr okozza a nyugtalanságot. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Kezemben van a fővárosi törvény reformja, a főpolgármester úr elnöklete alatt álló Budai Társaskörben lejátszódott ankét összefoglaló eredménye, amelyet a véletlen folytán a főpolgármester úr veje, dr. Krivoss Árpád ellenjegyzett. Ezekben a kormánypárti körökben letárgyalt fővárosi törvényjavaslat azzal kezdődik, hogy az önkormányzat keretei szükítendők, a törvényhatósági bizottság az érdekképviseleti rendszer szerint választás útján, de a lajstromos rendszer elvetésével alakítandó, tagjainak száma leszállítandó, testületek, intézmények képviselőinek részvétele biztosítandó, a főpolgármester hatásköre kiterjesztendő, a főpolgármester számára utasítási jog adandó a tanácshoz az intézkedések megtételére, a főpolgármester egyes kiadási tételek jóváhagyását megtagadhatja. Azután ilyen hír kerül ki kormánypárti körökből, hogy a törvényhatósági bizottság azon tagjai, akik szavazatukkal nem a helyes irányt támogatják, bizonyos számú ülések tartamára az ülésekről ki zarándok (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kun Béla : Mi az a helyes irány ? Mindig a kormánypárt mellett lenni, ez a helyes irány?), sőt bizottsági tagságuktól is megfoszthatok legyenek, súlyosabb esetekben velük szemben az erkölcsi felelősségen kívül az anyagi felelősség is megállapítandó. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, ha a főpolgármester elnöklete alatt álló társaskör ilyent küld meg az összes bizottsági tagoknak s a főpolgármester veje, dr. Krivoss Árpád jegyzi ellen mint közreadó, akkor ne méltóztassanak csodálkozni azon, hogy Pakots József igen t. képviselőtársam, aki az országos politikában a kormánnyal amúgy Is élesen szemben áll, itt fenyegető rémeket lát és azokat tolmácsolja. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház ! Én az igen t. belügyminiszter úr helyében azt csináltam volna, hogy tavaly decemberben minden körülmények közt választattam volna. (Farkas István : Még most is okosabb volna, ha azt csinálná.) Hiszen ha a belügyminiszter úr nem tudom, hány ízben megígérte, vagy biztató kijelentéseket tett abban a tekintet29 ^