Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

200 Az országgyűlés képviselőházának ben, hogy ekkor és ekkor választatni szándékozik, ez mégsem rajta múlik, hiszen láthatjuk a jelenleg napirenden levő törvényjavaslat tárgyalásánál is, hogy nemcsak rajta múlik az, hogy a tárgyalás mennyire elhúzódik. Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy beszédideje lejárt. Szilágyi Lajos : Hefejezem. Ilyen körülmények között a kormány részéről az lett volna a helyes eljárás, ha választott volna decemberben, és akkor nyugodtan várt volna a törvényhatósági bizottság addig amíg az új törvényjavaslat letárgyaltatik és a választások ki lesznek írva. így azonban meghosszabbított mandátummal nagyon kellemetlenül érzi magát a törvényhatósági bizottság egyrésze, zavartan működik az egész törvényhatósági bizottság s ehhez hozzájárul mindaz, amit mondottam általában a székesfővárosi helyzetről és életről. Ez nem használ senkinek. Éppen azért én is arra kérem az igen t. kormányt, méltóztassék a székesfővárossal más vonatkozásban is kegyesen foglalkozni, nemcsak a gazdálkodás ellenőrzésében. Méltóztassék a törvényjavaslatot, természetszerűleg ami kor kívánalmainak megfelelőleg és természetszerűleg főleg a közgyűlés hatáskörének megváltoztatásával, mielőbb a törvényhozás elé terjeszteni, hogy a székesfőváros közönségének alkalma legyen ítélni az elmúlt esztendők felett ás keresztüleshessünk mielőbb a választáson és a városházán is új élet kezdődhessék meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök : A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni ! Scitovszky Béla belügyminiszter : Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Előzően hozzájárulni méltóztatott ahhoz, hogy a két előterjesztett interpellációra együttesen ad hassa m meg válaszomat. Egészen rövid leszek magánál a tárgynál és az adható válaszomnál fogva, már az előrehaladott időre való tekintettel is. Pakots József igen t. képviselőtársam igen kedves kíváncsisággal érdeklődik egy benyújtandó törvényjavaslat tartalma iránt, amelyre, azt hiszem, ő "tőlem nem várhat olyan választ, amely őt a feltett kérdésekre kielégíthetné, mert politikai gyakorlat és alkotmányunk is úgy írja elő, hogy olyan törvényjavaslatról, amely előkészítés stádiumában van, a nyilvánosságnak nem szokás felelős miniszterek részéről részleteket előadni. (Ellenmondások a baloldalon.) Éppen ezért a feltett kérdésekre — ne méltóztassék rossznéven venni — sem azt nem mondom, hogy igen, sem azt nem mondom, hogy nem. Arra a kérdésre azonban adhatok választ, amely Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársamat is érdekli és amely tulajdonképpen súlypontja a Pakots József kép viselőtársam által feltett kérdéseknek is. Az első kérdés az, hogy mikor szándékozom a fővárosra vonatkozó törvényjavaslatomat beterjeszteni ? A többi kérdések, amelyeket, Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam felvetett, s amelyek a költségvetésre vonatkoznak és arra, hogy milyen nek ítélem ma a főváros helyzetét, ezzel a kérdéssel nem kapcsolatosak. Azt hiszem, a költségvetés tárgyalása során ezek a kérdések úgyis elő fognak kerülni s akkor módomban lesz ezekre a kérdésekre bővebben is kiterjeszkedni. Ami a törvényjavaslatot illeti, magát a konstrukciót illetőleg egy-két szóval annyit kijelenthetek, hogy magam is azon az állásponton vagyok, hogy Budapest székesfőváros nemcsak a fővárosé, hanem az egész megcsonkított Magyarországé. Ez az az elv és álláspont, amelyből én a törvényjavaslat egész konstrukciója tekintetében kiindulok. Ennek természetesen megvannak a maga konstrukcionális konzekvenciái is. Hogy mikor lesz módom278. ülése 1929 április 17-én, szerdán. ban és alkalmam a törve u y javaslatot beterjeszteni, ha röviden áttekintem a lehetőségeket, három lehetőség áll rendelkezésemre. Lehet, hogy a képviselőtársaim között nem egy lesz, aki bizonyos tekintetben a belügyminiszter képtelenségének fogja azt tekinteni és tartani, hogy a törvényjavaslatot nem abban az időben tudja előterjeszteni, mint ahogyan azt szándékolta. Mert nagyon helyesen méltóztatott megjegyezni, hogy nem minden viszony és körülmény függ a minisztertől. A törvényjavaslatok letárgyalási módja a kormányelnök úr hatáskörébe tartozik ; az előbb a minisztertanács elé szokott kerülni. Ezekben a kérdésekben mindenesetre prédominai az, hogy a kormányzat a parlament és működése tekintetében elsősorban is a kormányelnök úr a hivatott intéző. Ha tehát veszem ezeket a lehetőségeket, ha meglesz annak a lehetősége, hogy a nyári szünet előtt a fővárosi javaslatot le tudjuk tárgyalni, akkor be fogom terjeszteni a törvényjavaslatot. Ha ez az idő rendelkezésemre nem állana; akkor megfontolás tárgyává teszem azt, hogy ennek ellenére benyujtsam-e a törvényjavaslatot vagy sem. Ha nem nyújtanám be ebben az időpontban, akkor az őszi kampány megindításával feltétlenül be fogom nyújtani a törvényjavaslatot. Ezeket kívántam megjegyezni Pakots t. képviselő úr interpellációjára. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Hûyeslés a jobboldalon.) Elnök : Pakots képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Pakots József: T. Képviselőház ! Interpellációmat azzal vezettem be, hogy nagyon szerettem volna elérni azt az eredményt, amelyet Bródy t. barátom ért el Vass József miniszter úrral szemben, hogy elfogadta a választ. Azonban olyan egészen dodonai nyilatkozatot tett a miniszter úr, hogy abból nem tudok kiokosodni. Azt mondta először, hogyha lehetséges lesz, ha adva lesznek a körülmények, ha kedvezők lesznek a körülmények ... (Scitovszky Béla belügyminiszter : Nem azt mondtam, hogy kedvezők, a lehetőségről volt szó.) ... hogy benyújtsa még a nyári szünet előtt, akkor benyújtja. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ha le lehet tárgyalni.) Ha nem lehet letárgyalni, akkor megfontolás tárgyává teszi, hogy benyujtja-e vagy nem. Ezt nem tudom megérteni, igen t. miniszter úr, mert hiszen még ebben az esetben is — méltóztassék megengedni nekem azt a szerény észrevételt — sokkal célszerűbb és okszerűbb volna benyújtani, ha nem is tudjuk még a nyári szünet előtt letárgyalni. (Scitovszky Béla belügyminiszter

1 Ez a képviselő úr gondolata, az enyém lehet, hogy más lesz.) Megmondom, hogy miért a gondolatom. Az én gondolatom az, hogy sokkal jobban tudunk foglalkozni a javaslattal és azt hiszem, hogy a miniszter úrnak is az a célja, hogy ilyen fontos törvényalkotás minél megfontoltabban és minél tárgyilagosabban történjék, hogy így hozassék meg a törvény, és a főváros pártjainak és az elsősorban érdekelt fővárosi közönségnek módjában legyen azt megismerni és véleményét nyilvánítani, így egészen kész anyagot fog kapni a miniszter úr a parlamenti tárgyalás alkalmára, amelyet meg is szívlelhet, mert egészen bizonyos, hogy ez a törvénytervezete sem lesz olyan tökéletes, hogy abban az állapotában mehessen keresztül, mint ahogy azt tervezte, ha csak a többségi párt elhatározása így nem dönti el a mérleget. A múlt esztendőben különben is azt mondta a miniszter úr a törvényhatósági mandátumok meghosszabbításának tárgyalásakor, hogy készen van a tervezet, akár már decemberben benyújthatta volna. *.