Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.
Ülésnapok - 1927-278
198 Az országgyűlés képviselőházának a -tengeri, ott nem volt ilyen hátrányos a kísérletezés, mert ott 60—70% csíraképesség maradt meg. A csíra képesség azonban itt is rendkívül meg van támadva a kukoricánál. Én tehát innen is felhívom a gazdaközönséget, hogy még a tengeri elvetése előtt csíráztatásokat eszközöljön és csak csíraképes tengerit vessen el. Ott pedig, ahol teljesen csíraképtelen a tengeri, a főispánoknak leadott rendeletemben megjelöltem azokat a beszerzési forrásokat, ahol csíraképes tengeri kapható ; nevezetesen Mezőhegyesen, az állami ménesbirtokon 95%-os csíraképes tengeri áll rendelkezésünkre, amely tengeri tökéletesen be volt érve, amely silókban és górékban volt, ez a próbacsíráztatásoknál rendkívül jó eredményt mutatott. Mezőhegyesen tehát van teljesen megbízható és csíraképes tengeri vetőmag, amelyet be lehet szerezni. A zabvetőmagra vonatkozólag szintén Mezőhegyesen nagyobb mennyiségű vetőmag céljaira alkalmas zab tárol. Arra is rámutattam a főispánoknak, hogy amennyiben még valahol zabvetőmagra van szükség, juttassanak belőle, amire már csak azért is szükség van. hogy az aratás nélkül maradt aratómunkások ott, ahol a szerződést megkötötték és az őszi vetés kiszántásra kerül, valamilyen kalászosnál még aratáshoz jussanak. A honvédelmi miniszter úr szintén szíyes volt hozzájárulni ahhoz, hogy a hadsereg részére lekötött és bizonyos raktárakban tárolt zabot vetőmag céljaira felhasználhassuk és későbbi időkben a hadsereg részére a zabszükségletet be fogja szerezni. T. Képviselőház ! Tőlünk telhetőleg mindent megteszünk, ami kormányzati hatáskörben elkövethető, hogy kivédjük azokat a messzemenő nagyobb károsodásokat, amelyek ebből a nem várt nagymérvű fagykárból az ország gazdaközönségére és általában az országra haramiának, mert hiszen nemcsak a gazdaközönségre, de az aratómunkásokra nézve is nagy problémává vált a kereset kérdése. Ott, ahol az őszi búza kivetés alá kerül és ahol tengeri vettetik el, természetes, hogy ott a részes kukoricamüvelés nyomán kenyérhez és keresethez jutnak a munkások. Ez azonban nem oldja meg teljesen a kérdést, mert hiányozni fog számukra az a kenyérkereset és az a búza, amelyet aratás útján ők rendszerint beszerezni tudtak. Ismétlem azonban, mindent elkövetünk, amit kormányzati szempontból el lehet követni, hogy kivédjük a messzemenő és nagyobb károsodásokat és reméljük, hogy azokkal az intézkedésekkel, amelyekre voltam bátor itt ráutalni, enyhíteni tudjuk azt a bajt, ami a fagy következtében ránk szakadt. Ezeket voltam bátor a t. képviselő úr interpellációjára válaszul adni, s kérem a t. Házat, hogy az összkormány nevében is adott ezt a válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés !) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos: T. Ház! A választ köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Szilágyi Lajos képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpelláció a m. kir. belügyminiszter úrhoz. Tekintettel arra, hogy a közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat, a költségvetés, az ezzel összefüggő pénzügyi javaslatok és az appropriáció tárgyalása előreláthatólag hónapokat vesz még igénybe, azután pedig a Ház hír szerint hosszabb időre 278. ülése 1929 április 17-én, szerdán. újra elnapolja magát, kérem az igen t. belügyminiszter urat, hogy a székesfővárosi törvényjavaslat beterjesztésének időpontjáról, annak várható tárgyalásáról, különösen pedig a székesfővárosi községi választások előrelátható idejéről, a kormány idevonatkozó minden szándékáról a Házat tájékoztatni méltóztassék.» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szilágyi Lajos : T. Képviselőház ! Nemcsak az a fontos a székesfőváros közönségére nézve, hogy a székesfővárosi közigazgatási javaslat mikor terjesztetik a Ház elé, mikor lesz abból élő törvény ; azt sem. lehet mondani, hogy csak az a fontos, hogy mikor lesz a választás, hanem van-e törvényjavaslat késedelmes beterjesztésének s a választások kitolásának még egy másik következménye is, amelyet Pakots t. képviselőtársam nem tett szóvá. Vagyok bátor tehát én felhívni az igen t. belügyminiszter úr figyelmét arra, hogy a székesfőváros törvényhatósági bizottsága be tud rendezkedni arra, ami vele történt, olyan pártarányok között is, ahogy a pártok a törvényhatósági bizottságba bekerültek, és eredményes munkát tudott és tudna a jövőben is végezni. Akkor azonban, ha minden ok nélkül valakinek indítványára a kormány úgy határozott, hogy a törvényhatósági bizottság mandátumának lejártát megelőzően, amikor csak a bizottsági tagok felének mandátuma jár le, belenyúl a székesfőváros törvényhatósági bizottságának kérdésébe, bizonyos nyugtalanság vesz erőt a közgyűlésen, mert nem tudják, mi készül; nem tudják a kormány terveit, tisztán csak újságközleményekre, egy-egy röpiratra vagy intervjura szorítkozik tájékozódottságuk. Nem akarunk abba a hibába esni, hogy minden egyes megnyilatkozással vitába szálljunk, türelemmel meg tudnánk várni az igen t. kormány javaslatait, ha nem volna a városházán a helyzet az, amelyet az igen t. belügyminiszter úr nagyon jól ismer. A főváros jelentőségét a belügyminiszter úr is bizonyára nagyobbra értékeli, mióta a trianoni béke fennáll, mint azelőtt, mert a székesfőváros jelentősége ma nagyobb, mint azelőtt volt. Ma a főváros nagyobb hányada az országnak, mint azelőtt volt, következésképen a kormánynak és mindenkinek nagyobb figyelemmel és gondossággal kell kísérnie a székesfővárosban történteket. Ha a kereszténységet, ha a polgári társadalmat akarják a hatalmon levők megvédeni — mint ahogy kötelességük is megvédeni, — abban az esetben itt a fővárosban kell ezt kezdeni és elsősorban itt kell azt megvédeni. Ha Dagy nemzeti erőkifejtésről, nagy nemzeti erőgyűjtésről van szó későbbi nagy célok elérése érdekében, akkor ezt itt a fővárosban kell elsősorban megalapozni és ennek az országrésznek kiépítésénél kell szorgalmazni legközelebb minden előttünk álló feladat teljesítését. Meg kell vallania az igen t. kormánynak is, nekünk is, hogy ebben a tekintetben a székesfőváros jelenlegi helyzete nem kielégítő. Ismeri a miniszter úr is, tudjuk mindannyian : paktumokkal, kompromisszumokkal, kikapcsolásokkal, meghátrálásokkal, elodázásokkal, személyi szempontoknak ügyetlen előtérbetolásával, sok-sok balkezes művelettel, ügyetlenséggel, különböző, sokszor gyermekes machinációkkal igyekeznek kormányozni a fővárost. Ez mind-mind éppen azoknak a céloknak a rovására megy, amelyeket a kormány maga előtt mint elérendő célokat tart. Ha a kereszténységről beszélünk, nos hát ez itt a kereszténység rovására megy ; ha a konszolidációról beszélünk, nos hát ez a konszolidáció rovására megy ; ha pedig a polgári társadalom megvédésről beszélünk, nos hát a mai helyzet
