Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

Az országgyűlés képviselőházának 2 miniszter úr, aki személyesen járt 1926-ban Bihar megyében (Jánossy Gábor : Tudja azt a minisz­ter úr !), ha most visszajönne oda, egészen más hangokat hallana. Az utóbbi nyolc esztendő megint visszavetette a mi gazdáinkat, mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat. Egymásután eladósodnak, egymásután tönkremennek és a szó szoros értel­mében megbuknak. Ilyen körülmények között ké­rem én az igen t. földmivelésügyi miniszter urat, méltóztassék nyilatkozni itt és nem a párthelyi­ségben és a pártkörben, az iránt, hogy mitévők legyünk, mit tegyenek a községek, mit tegyenek az egyes gazdálkodó polgárok, hova forduljanak, mit reméljenek ? Méltóztassék tájékoztatni a nagy nyilvánosságot, hogy mit tett eddig az igen t. kormány a fagykár következtében és mi a szán­déka a fagykár ellensúlyozására ? Elnök : A földmivelésügyi miniszter úr kíván nyilatkozni. Mayer János földmivelésügyi miniszter : T. Ház ! Azok a súlyos fagykárok, amelyeknek tárgyában a t. képviselő úr interpellál, szeren­csére nem az egész országra, csak az ország egyes vidékeire terjednek ki. A dunántúli vidéken ugyanis vastag hótakaró födte és védte a vetést, ott fagykár abszolúte nincsen, míg ellenben a Tiszántúl és az ország keleti részében gyenge hótakaró fedte a földet és így az őszi vetések nagy mérvben károsodtak. Amikor a hóolvadás után, március 15-én az első vetésjelentésem meg­jelent, abban még jeleztem azt, hogy a fagy­károk abban az időben megállapíthatók nem vol­tak. Az ezután következő vetés jelentésem, amely március 30~án jelent meg, még szintén nem volt olyan, amely aggodalomra adott volna okot. Köz­vetlenül a március 30-án megjeleut vetésjelentés után következtek be azonban a kései 6—8—10 fokos száraz fagyok, (Felkiáltások a jobboldalon és a középen : Éjjeli fagyok !) amelyek teljesen tönkretették az ellenálló képességében egyébként is megtámadott gyenge búzapalántát. Az előző vetésjelentés idején ugyanis annak ellenére, hogy a szokatlan hideg a búzavetés sását, levelét le­perzselte, a búzapalántának gyökere és szíve még zöld és ép volt, s a vetésjelentés utalt arra, hogy egész bizonyosra vehető, hogyha jól fordul az idő és kitavaszodik, bekövetkeznek a meleg, napos idők, bár a levél leperzselődött a vetésről, ezeket a károkat a vetés még nagy mérvben kihever­heti. A kései fagyok azonban ezt a feltevést tel­jesen halomra döntötték. Innen van az, hogy az előző nem éppen hátrányos vetés jelentés ellenére ezek a súlyos károsodások bekövetkeztek. Folyó hó 13-án távirati utasítást adtam összes gazdasági felügyelőimnek, vármegyei és járási gazdasági felügyelőimnek, hogy távirati úton tegyenek jelentést a vetések állásáról a működé­sük körébe tartozó körzetekről. Ezek a távirati jelentések ma déli 12 órára érkeztek be és ezek­nek a távirati jelentéseknek alapján fogom ma kiadui rendkívüli vetés jelentésemet, amely már azután egy kissé tisztább képet nyújt azokról a nagymérvű károkról, amelyek megállapíthatók a szokatlan fagy következtében. A távirati jelentésekből a következők tűnnek ki : Abauj-Torna megyében búzában 35%, rozsban 5% a fagykár. Borsod, Gömör, Kishont vár­megyékben búzában 25%, rozsban 20—25% a fagy­kár. Heves megyében a hevesi és tiszafüredi járá­sokban 40%, Zemplén megyében a bodrogközi, szerencsi, tokaji, sátoraljaújhelyi járásokban búzá­ban 35—60%, rozsban 10% a megállapítható kár. Az alföldi vármegyék közül Békés megyében őszi búzában 20%, rozsban 5%, Bihar megyében búzá­ban 60%, rozsban 40%, Csanád, Arad, Torontál egyesített vármegyékben búzában 15%, rozsban nincs kár. Csongrád vármegyében búzában 20%, 3. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 197 rozsban nincs kár. Jász-Nagykún-Szoinok vár­megyében búzában 20%, rozsban nincs kár. Sza­bolcs vármegyében búzában 66%, rozsban 20% a kár, Szatmár, Bereg, Ugocsa vármegyében búzá­ban 25%, rozsban 10%. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vár­megyében a pomázi, a váci, a kúnszentmiklósi járásban búzában 5%, rozsban pedig abszolúte nincs kár. Hajdú vármegyében mintegy 20.000 katasztrális hold őszi vetés kiszántásra fog ke­rülni. A jelentések azonban egybehangzóan meg­állapítják, hogy a legutóbbi tavaszi napok és eső­zések jótékonyan hatottak és a megmaradt veté­sek igen szép fejlődésnek indultak. Ami a többi vetéseket és károkat illeti, pozi­tív megállapításokat még nem lehet eszközölni, mert hiszen az időjáráson fordul meg azután, hogy a megmaradt búzapalánták, a megmaradt vetések képesek-e fejlődni, és mint fognak fejlődni. Természetes a dolog, hogy repcében és őszi árpában 100°/o a kár. Az nem tudott ellent­állni a fagynak és teljesen kifagyott, azokban a vármegyékben, amelyeket itt bátor voltam felsorolni. Ami azt a kérdést illeti, hogy mi a teendő és mit tett ezután a földmivelésügyi minisztérium erre a kérdésre a következőkben vagyok bátor a t. képviselő urat és a t. Házat tájékoztatni, Amikor az első károsodásról tudomást szereztem, amikor ezt meg tudtam állapítania leggyorsabban intézkedtem, hogy a jelentések naponként jöjje­nek be hozzám. Amikor a károk pozitív meg­állapítást nyertek, akkor a pénzügyminiszter úrhoz, illetőleg a minisztertanácshoz fordultam, és a pénzügyminiszter úr, illetőleg a miniszter­tanács rendelkezésemre bocsátott burgonya vető­mag céljaira 600.000 pengő hitelt, egyéb tavaszi vetőmagvak céljaira pedig 2 millió pengő hitelt. A károsult gazdáknak az volt a kívánságuk, hogy központilag beszerzett vetőmagot utaljanak ki részükre és juttassanak minden károsult gaz­dának. Az előrehaladott idény következtében nem volt fizikai idő ennek az akciónak lebonyo­lítására és nem is tudtam belemenni egy ilyen akcióba, mert hiszen elkéstünk volna és kimarad­tunk volna — hogy így fejezzem ki magamat — a vetési időből, Olyanformán intézkedtem tehát, hogy az em­lített összeget a váimegyék főispánjainak bocsá­tottam rendelkezésére a károsodás mérvéhez ké­pest és olyértelmű rendelkezést adtam ki, hogy a gazdasági felügyelő javaslatára a főispán elnök­lete alatt megalakított bizottság fogja elbírálni egyénenként a károsodás mérvéhez képest a vető­magkölcsönre vonatkozó igényt és rövid úton fogják ezeket a kamatmentes kölcsönöket ki­utalni. A vetőmaghitel ugyanis kamatmentes és október 31-ig kell visszafizetniök a gazdáknak. Megjelöltem továbbá a főispánoknak leadott ren­deletemben azt, hogy hol található, illetve hol szerezhetik be a csiraképes, jó és megbízható vetőmagot. (Helyeslés a jobboldalon.) Utasítottam a főispánokat, hogy rövid úton iparkodjanak be­szerezni ezeket a vetőmagvakat. A miniszter­tanácson történt előterjesztésem alapján a keres­kedelmi miniszter úr volt szíves hozzájárulni, hogy ezek a vetőmagvak soronkívül, gyorsteher­áruként szállíttassanak és juttattassanak rendel­tetési helyükre. (Helyeslés.) T. Ház ! Igen sok aggodalomra ad okot az a körülmény, hogy különösen a góréban telelt tengeri rendkívüli sokat veszített csíraképessé­géből. Az ország különböző részein csíráztató kísérleteket is eszközöltettem. Ezek a kísérletek rendkívül hátrányos eredményt mutatnak fel. Vannak egyes helyek, ahol nem ért be tökéletesen a kukorica, és 90%-ig veszítette el csíraképességét. Ahol zárt területen, vagy padláson volt azonban

Next

/
Thumbnails
Contents