Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

• 196 Az országgyűlés képviselőházának ház kormánypártja részéről sürgetni fogják ennek a törvényjavaslatnak beterjesztését. (Jánossy Gábor: Sürgetjük is állandóan!) Azóta, amint már erre utaltam is, G aal Gaston t. barátom itt a Házban és Hadik János gróf a Felsőházban ugyanezeket a kérdéseket tették szóvá, a t. minisztérium és a t. kormánypárt azonban erre abszolúte nem reagált. De ki mondja azt, hogy én vagyok arra hivatva, hogy ezeket a dolgokat idehozzam ? (Úgy van ! Ügy van ! a baloldalon.) Hát nem az önök kötelessége, akik kormányoznak, hogy ilyen visszaéléseket figyelemmel kisérjenekf Nekem kell itt állanom, mint figyelmeztetőnek, nekem kell a kellemetlen dolgokat kitálalnom a Ház előtt? (Zaj.) Nekem kell nagy nehézségekkel, utánjárással, munkával ezeket az adatokat megszereznem és mint bizonyítékokat idetennem a Ház asztalára, hogy önök megmozduljanak 1 (Viczián István : Mi is idehoznók, ha belelátnánk a dolgokba! — Rassay Károly : Arra való a kormány, hogy belelásson !) Nem hiszem, hogy egyetlenegy képviselőtársam is rossznéven venné tőlem, amit tettem (Viczián István : Sőt ellenkezőleg !) ; azt hiszem, hogy szolgálatot tettem önöknek, amikor felvilágosítottam önöket ebben a kérdésben. Azt hiszem, hogy szolgálatot tettem a nélkül, hogy a politikának csak r egy kis apró részletét is belevittem volna a kérdésbe, Ez tisztán közgazdasági kérdés, amely az országnak és a népességnek javát szolgálja, éppen ezért tisztán erre szorítkoztam. Ha tehát az ilyen kérdéseket idehozom, figyelmeztetnem kell a kereskedelemügyi miniszter urat, hogy ha a kormánypárt nem tenné — pedig az ő kötelessége lenne, — mi figyelemmel fogjuk kísérni, hogy ennek a mi lépésünknek lesz-e eredménye, vagy pedig nem. Amennyiben pedig még több ilyen dolog van, amelyekkel foglalkoznom kell, természetesen fenntartom magamnak azt a jogot, hogy megkezdett akciómat tovább is folytassam. (Helyeslés.) Kernelem, hogy t. barátaim nekem ebben segédkezet nyújtanak. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a miniszter úr válaszát tudomásul venni 1 (Felkiáltások a baloldalon : Még nincs válasz ! — Gaal Gaston : Ha ez a válasz, nem vesszük tudomásul !) Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy a kérdést feltettem és ha ideiglenes is a válasz, azért tudomásul vehető. Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani ! (Megtörténik.) Többség, A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Szilágyi Lajos képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni ! Szabó Zoltán jegyző (olvassa) : «Interpelláció a m. kir. összkormányhoz. Tekintettel, hogy az ország művelés alatt álló területeinek nagy részén oly nagy fagykár mutatkozik, hogy állami beavatkozás vált szükségessé, viszont a kár ellensúlyozására vonatkozó törekvésekben igen sokan tanácstalanul állanak, kérem az igen t. kormányt, hogy az eddig tett és a még teendő kormányintézkedésekről, nemkülönben a fagy károsultak által követendő magatartásról a Házat és rajta keresztül a nagy nyilvánosságot tájékoztatni méltóztassék.» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó ! Szilágyi Lajos : T. Ház ! Az a fagykár, amelyről az újságok irtak és amellyel már az egységespárt is foglalkozott a maga értekezletén, nem kizárólag a gazdákat érintő kár, nem speciális mezőgazdasági szerencsétlenség, hanem országos jelentőségű nagy baj, amelyet feltétlenül ide kellett hoznom. Azokban a községekben, amelyekben az elmúlt 278. ülése 1929 április 17-én, szerdán. hetekben megfordultam, már tavaly is baj volt. Már tavaly is azt konstatáltuk, hogy a helyzet oda rosszabbodott, hogy ezekben a falvakban az adót senki sem a jövedelméből fizette, hanem ha valaki adót akart fizetni, akkor kölcsönt vett fel, vagy eladóvá tett valamely értéket és abból fizette az adót- Már tavaly oda rosszabbodott a helyzet, hogy a kenyérrevaló, — ahogyan a magyar ember magát kifejezi — már januárban olyan kevés volt, mint annyi más esztendőkben május havában volt. Már tavaly heti vásáraink elnéptelenedtek, hetivásárainkon az eladók száma is csökkent, a vásárlók száma pedig tetemesen csökkent. Már tavaly falvainkban a községek is váltókkal operáltak, jegyzők és bírók által aláírt váltókra vették fel azt a pénzt, amellyel pótolták azokat a be nem folyt bevételeket, amelyeket nem fizettek be, mert nem voltak képesek befizetni a mi községeink lakói. Már tavaly lelkiismeretlen ügynökök prédájává váltak községeink, amennyiben nyomorukban sikerrel kereshették fel őket olyan ügynökök, akik még a lábon álló zöld vetést is potom olcsó áron vásárolták meg tőlük. Most mindehhez hozzájött a fagykár. Fagykár jelentkezett a tiszántúli vármegyékben, a mi vármegyénkben : Bihar megyében óriási nagy mértékben. A megyében a bevetett területeknek körülbelül egyharmada olyan állapotban van, hogy a fagykár 100%-osnak mondható, a többiekben pedig megoszlik : 25%-os kártól váltakozik egészen 75%-ig, a mi megyénkben pedig átlagosan körülbelül 50%-os a fagykár. De hasonló szomorú híreket hallunk a szomszéd Hajdúból, a szomszéd Békésből, továbbá feljebb Szabolcsból, Szatmárból, Borsodból és Gömörből szintén. A fagykár okozta szomorú helyzetet még inkább fokozza az, hogy olyan későn jöttünk tudatára annak, hogy minő fagykáraink vannak, hogy jóformán alig lehet rajta segíteni. Az idő előrehaladott volta súlyosbítja a helyzetet. így tehát a parlament elé kell hozni ezt a kérdést. Nem elég, hogy az egységespárt foglalkozott vele és ott a miniszterelnök úr, a hírlapok tudósításai szerint, saját párthíveihez felhívást intézett a követendő eljárásra vonatkozólag. Tanácstalanul állanak az országban a legtöbb helyen és nem tudják, hogy mitévők legyenek. Minden vármegyében a hónap első hetében szoktak a közigazgatási bizottságok üléseket tartani. Az e havi közigazgatási bizottsági üléseknek majdnem minden vármegyében a fagykár volt a tárgya a Tiszántúl és a fagykár miatt bekövetkezett helyzeten való segítésről tanácskoztak. A mi vidékünkön amúgyis megnehezedett az idők járása a gazdák felett. (Felkiáltások jobbfelől: Mindenütt !) Ott joggal panaszkodnak. Ami vidékünkön a földreform, hogy úgy fejezzem ki magamat, nem sikerült, a mi vidékünkön a földreform félmunka volt, az új birtokos számára félsiker volt, a régi birtokos számára pedig, akitől elvették a földet, egészen káros volt. A mi vidékünkön panaszkodnak a gazdák azért, hogy a közterhek ingatlanaikat, amelyek könnyen megfoghatók, erősen sújtják, megsokasodtak a közterhek a könnyen megfogható ingatlanok tulajdonosai felett, viszont a könnyen megfogható ingatlanok könnyen megfoghatósága ellenére sem nyíltak meg a hitelforrások a gazdák számára. (Jánossy Gábor : Általános panasz !) Mindehhez hozzájött ez a szó szoros értelmében bolond időjárás. Kezdetben árvíztől féltünk, különösen a trianoni béke folytán fennálló határok miatt. Az árvízveszélyt szerencsésen megúsztuk, de itt van helyette a fagykár. A tényleges helyzet az, hogy a mi vidékünkön a gazdák ezidőszerint egymásután eladósodnak. Méltóztassék tudomásul venni, igen t. földmívelésügyi