Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-278

Az országgyűlés képviselőházának 2\ Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nemi (Igen! Nem!) Akik tudomásul veszik a miniszter úr válaszát méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. Hegymegi Kise Pál képviselő úr a házszabályokhoz kívánt szólni. A szót neki megadtam. Hegymegi Kiss Pál: Mélyen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök úrnak az imént a kérdés feltevésénél szerintem tévedni méltóztatott. Voltaképpen mi a nők választójoga kérdésében határozatot nem hoztunk. Mert amikor a harmadik bekezdést az elnök úr szembeállítva Fáy István és társainak indítványával, szavazásra feltette, akkor a Ház a harmadik bekezdést, tehát az előadó xír bizottsági javaslatát nem fogadta el. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azután nem fogadta el a Ház Petrovácz Gyula képviselőtársam indítványát sem, ennélfogva ezidőszerint a Háznak a harmadik bekezdést illetőleg törvényes határozata nincsen. Egyáltalában nem is enunciált az elnök úr mást. Ez így van. Nagyon sajnálom, hogy Örf fy képviselő urat ebből az alkalomból nem tudom itt üdvözölni, de ez megint a házszabályok bonyolult és erőszakos voltának diadala. (Jánossy Gábor: Nem Örffy csinálta. A Ház csinálta, mégpedig pártkülönbség nélkül! — Rassay Károly: Talán én csináltam? — Zaj.) Ezidőszerint tehát a nők választójogát illetőleg a Háznak határozata egyáltalán nincs és ez a bizonyos 7. § csonka paragrafus, amelyben van egy «vagy» és «és» szó, de nincsen más. Fáy képviselő úr indítványa egy negatívum. Itt határozat nincsen, mert az előadói javaslat elvettetett, Petrovácz képviselőtársam indítványa pedig leszavaztatott. Nem is lehetett azt szembeállítani. Ez -a kérdés tehát teljesen megoldatlan. Ez az egyedüli helyes és házszabályszerű álláspont. Ennélfogva itt a törvényjavaslat tekintetében feltétlenül zavar van. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A másik dolog, amit bátor leszek az elnök úr megállapításaival szemben leszögezni, a következő. Teljes lojalitással mondom, mert a magam részéről elismerem, hogy az elnök úrnak elnöki működése alatt a házszabályokat mindig lojálisán méltóztatott kezelni, (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Ügy van! Ügy van! Éljenzés jobb felől.) de meg kell állapítanom azt, hogy az a megállapítás, hogyha itt a benyújtott indítványok előadói, amikor felhivatnak, nincsenek jelen, akkor az indítvány töröltetik és elesik, nem simul a Puky Endre alelnök úr előterjesztései során bejelentett általános gyakorlathoz, amelyet az elnökség követni szándékozik, mert ezzel az általános gyakorlattal szemben már akkor kifejeztem kétségemet, mégpedig abban a tekintetben, hogy az indítványok megtétele voltaképpen itt a Házban történik és az illető indítványozótól függ, hogy mikor terjeszti elő . indítványát. Az a Ház elnökségétől csak előzékenység lehet, hogy bizonyos sorrend szerint felszólítja őket. de az indítványozónak joga van az időpontot megválasztani, hogv az indítványt mikor kívánja megindokolni. Ugy emlékszem, hogy az elnök úr idevonatkozólag egy helyes magyarázatot is adott, amelyben mi belenyugodtunk. Az a körülmény, hogy az örffy-féle házszabályok szerint kötelességünk az általános vita megkezdése előtt előre bejelenteni, hogy minő indítványokat kívánunk előterjeszteni, csak azt jelenti és ezt csak azért állították be a '. ülése 1929 április 17-én, szerdán. 185 házszabályokba, hogy az illetékes miniszter úr és az előadó úr kellően tájékozva legyenek az anyagról. Maga ez a cselekmény azonban nem az indítvány előterjesztése; az indítvány előterjesztése magában az ülésben az illető szakasz tárgyalása rendjén történik, ennélfogva ebben a tekintetben az indítványok előterjesztésére nézve az elnökségnek a sorrendet megállapítania nem lehet, mert az illető kénviselőtől függ az, hogy mikor kívánja indítványát előterjeszteni és megindokolni. Elnök: Turi Béla képviselő úr kíván szólani. Turi Béla: T. Képviselőház! A házszabályok értelmében legyen szabad nekem is a feltett kérdéshez szólanom. Ha megállna előttem szólott képviselőtársam okfejtése, akkor az egész harmadik bekezdés nem volna megszavazva, hanem üres mondatok volnának megszavazva alany, állítmány, fej és lábak nélkül. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig ez nem áll. Mert én elismerem, hogy az elnök úr kijelentésében talán e^v szó nem volt precíz, amikor a kérdést feltette, de mindenki megértette, hogyan teszi fel a kérdést. Amikor tudniillik én az ellen tiltakoztam, hogy az összes indítványokat egymással szembeállítsa, mert ez nem áll meg, ugyanakkor nem tiltakozott a Házban senki az ellen, hogy az eredeti szöveggel szemben csak a módosításokat fogja az elnök szavazásra feltenni. (Hegymegi Kiss Pál: Nem engedtek szóhoz!) Ebből következik, hogy az eredeti szövegnek mindazok a mondatai és részei, amelyek indítványokkal nem támadtattak meg, elfogadtattak. Ezért a végén, amikor az összes indítványok felett megtörtént a szavazás, az elnök úr talán mint nem egészen, de részben feleslegest hozzátehette volna, hogy «a Ház az eredeti szöveget a következő módosításokkal fogadta el.» Miután ezt mindenki megértette, s miután a kérdés világosan volt feltéve, a másik eset pedig egészen értelmetlen lett volna, azt hiszem kár itt skrupulussal élni, hogy talán nem volna éppen a Petrovácz-féle indítvány jól, vagy valamennyi jól, vagy valamennyi rosszul megszavazva. Azt hiszem, a Ház egészen világosan kifejezhette akaratát a kérdés elnöki feltevése után, úgyhogy ebben megnyugodhatunk. Elnök: T. Ház! A házszabályhoz szólott Hegymegi Kiss Pál képviselő úr felszólalásának második részére válaszomat megadtam Neubauer képviselő úr iménti felszólalásával kapcsolatban. Puky elnök úr majd lesz szíves részletesebben megmagyarázni, különösen Hegymegyi Kiss Pál képviselő úrnak, aki az ő enunciációjával szemben kifogást emelt, hogyan és mint értelmezi és miért értelmezi így az elnökség a most gyakorlatul választott eljárási módszert. Az első résszel szemben annyira nyilvánvaló, hogy sem az elnök, — legfeljebb talán csak kifejezéseiben — sem pedig a Ház szavazásában nem tévedhetett, hogy ennek a Háznak méltóságáról és komolyságáról fel sem lehet tenni, hogy vad szavakat foglalt volna egy paragrafusba, illetőleg annak egy bekezdésébe, nyilvánvaló dolog tehát, hogy a 3. bekezdést a t. Ház az eredeti szövegnek avval a módosításával fogadta el, amely módosítást Fáy képviselő úr indítványozott. Altalános szokás ugyanis, hogy előbb az eredeti szöveget teszi fel az elnök szavazásra és ha ezt elvetette a Ház, akkor következik a módosító indítvány, amelynél, ha törlésről van szó, természetes, hogy a végső szövegezés az eredeti szövegezés marad, leszámítva belőle az indítványozott törlést s ezt rö27*