Képviselőházi napló, 1927. XIX. kötet • 1929. április 09. - 1929. április 26.

Ülésnapok - 1927-276

Az országgyűlés képviselőházának 276. ülése 1929 április Í2-én, pénteken. 111 Azok a szempontok, amelyeket a miniszterelnök úr említett, a funkcióknak közrehatása a kormányzat, a társadalom önkormányzatának életében, ezek a funkciók voltaképpen az értékek, a szakszerű értékek kialakulásával akarják egy olyan közélet szintjét megteremteni, amely a társadalom minden rétegének gondolatát és eszméjét összesűrítve, valamely olyan eredményt hozhatna, amely a legtökéletesebb, tehát nem a népakarat kifejezése és nem pártpolitikai szempontok érvényesülése volna, hanem retortája mindannak a gazdasági és szakszerű érdekképviseletnek, amely az országban van. Ez voltaképpen mezbe öltöztetett diktatórikus törekvés, hogy ezeken a kategóriákon keresztül maga a kormányzati hatalom éreztesse a maga kormányzati erejét és centralisztikus törekvéseit. Jól mondta Bródy t. képviselőtársam, hogy ez a szellem és rendszer, mely le van fektetve a 4. §-ban, a kormánypárti szavazatok biztosítását célozza. Erre pedig ne vállalkozzék a kormány azért sem, mert a mai átmeneti időben, amelyben az uralom még a kezében van, a maga számára biztosíthat jobb lehetőséget, de gondoljon a jövendőre. Nincs joga egyetlen kormánynak sem ahhoz, hogy az országot olyan helyzetek elé állítsa, amiker esetleg egy szerinte és mi szerintünk is sokkal kevesebb bizalmat élvező kormány játékszere lehet az ország maga. A nemzeti érdekek szempontjából, amelyeket annyiszor méltóztattak hangoztatni, ennek a szakasznak végzetességét vagyok bátor kimutatni. Lehetetlenség tehát, hogy a t. miniszter úr e szakasz rendelkezésein keresztül hozzá nyúljon magához a legnagyobb elvhez, a parlameiitarizmushoz, és minthogy az a beállítás, ahogy a miniszterelnök úr incidentalisan jónak látía megvilágítani az intenciókat, végzetesen rámutat azokra a reakciós sötét törekvésekre, amelyek a miniszterelnök úr lelkében élnek, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetem e tervezet-koncepció ellen. Azok a t. kodifikátor urak, akik jószándékkal és meglehetős nehéz, és szövevényes munka árán ezeket a rendelkezéseket kialakították, politikailag nem is tudták megérteni — úgy látszik — azokat a szándékokat, amelyek a t. kormányt vezették. (Propper Sándor: A parancsot végre kell hajtani!) A t. miniszterelnök úr állandóan és minden egyes alkalommal elárulja magát. A t. minisztereinők úr egész lelki berendezése már annyira retrográd, hogy teljesen ellentmond az ő függetlenségi múltjának, (Propper Sándor: Es októberi múltjának!) és a reakció ösvényére térve, .z aktuális és adott helyzetek kihasználásával akarja a nemzetet keresztülvezetni a maga kis hajójára. Ehhez a játékhoz a parlament ne:n járulhat hozzá és mi ismetelten figyelmeztetjük a miniszterelnök urat, méltóztassék végre a diktatúrák mai .őrült rendszerétől elkábított gondolkodásmódját józanabb útra terelni, me/t azok a diktátorok, akik ma Európaszerte mindenütt igyekeznek a népet a maguk uralma alá hajtani, el fognak múlni és sötét emlékei lesznek egy szerencsétlen és szomorú korszaknak. A szakaszt nem fogadom el. (Helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Feliratkozva nincs senki ! Elnök: Kivan még valaki szólni? (Senkisem.) Ha senkisem kivan szólni, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. J1Z, (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassanak megengedni, hogy a magam részéről visszatérjek a tárgyhoz és foglalkozzam azokkal a felszólalásokkal, amelyek a szőnyegen levő törvényjavaslat 4. §-ának tartalmával foglalkoztak. Csak röviden kívánok reflektálni az egyes felszólalásokra és a magam észrevételeit ezekhez kívánom kapcsolni és csatolni. Az Összes benyújtott indítványok közül a magam részéről hozzá tudok járulni az előadó úr által beterjesztett indítványhoz, amely szerint a tanítóság képviselői a szakszerű képviselet címén kerülnének be, (Helyeslés a jobboldalon.) hozzá tudok járulni Kálmán Jenő t. képviselőtársam indítványához, (Malasits Géza: Azt sejtettük! Megint egy kormánypárti szavazat!) amely az én eredeti javaslatomban foglalt közjegyzői képviselet viszszaállítása iránti kívánságot kívánja honoráltatni. Magam teljes elismeréssel vagyok a közjegyzői kar iránt és mint egyik legrégibb kamarái a az országnak, a Közjegyzői Kamara mindenesetre méltó és érdemes arra, hogy a törvényhatósági bizottságokban képviselethez jusson, azon további elgondolás folytán is, nosry a közigazgatást érdeklő további javaslatok során a közjegyzőket esetleg közelebb kívánjuk hozni az egész közigazgatáshoz (Hegymegi Kiss Pál: Akkor fel kell emelni a közjegyzők számát! — Malasits Géza: Hárman nem választhatnak ötöt!) és így méltányos és illő is, hogy mármost eleve gondoskodjunk jelenlétükről a törvényhatósági bizottságokban. Ugyancsak hozzájárulok Görgey József igen t. képviselőtársamnak a Vitézi Szék tagjaira vonatkozó módosító indítványához. Itt megjegyezni kívánom, hogy a Vitézi Kend intézménye a miniszterelnökségnek 6650/1920. számú rendelete alapján létesült s azután az 1920. évi XXXVI. te. 77. §-a legalizálta, nem áll tehát az, amit közbeszólás alakjában hallottam, hogy ez olyan intézmény, amelynek törvényes létjogosultsága és törvényeinkben megfelelő gyökere nincs. Azért hivatkoztam is az illető törvényhelyre, amely ezt a kormányrendeletet annak idején legalizálta. A módosításhoz azért járulok hozzá, mert a Vitézi Kend alapszabályai a Vitézi Rend tagjainak más módon való bejuttatását a törvényhatósági bizottságba nem engedik meg, csak a javasolt módozat mellett. A magam részéről helyesnek tartom, hogy a világháború lezajlása után, amikor a vármegyéknek módjukban van, hogy ezekkel a vitézekkel szemben a maguk tiszteletét és háláját is leróhassak, büszkeséggel fogadhassák a maguk kebelébe a magyar vitézségnek ezeket a példáit s ezen a réven ők képviselethez jussanak a törvényhatósági bizottságban. (Helyeslés jobbfelől. — Propper Sándor: Az a baj, hogy a rokkantaknak nem adnak járadékot! Az özvegyek, az árvák éheznek, ez a baj!) Strausz István t. képviselőtársam, aki a számvevőségek iránt a legnagyobb szeretettel és tisztelettel viseltetik, amely szeretetben és tiszteletben mi készséggel osztozunk vele, a számvevőségnek éppen presztízsét akarná megóvni azzal, hogy a számvevőség képviseletét a szakszerűség csoportjából kihagyjuk. Azt hiszem, igen t. képviselőtársam ebben téyed s én nem tudok az ő felfogásában osztozni. Ö jobban szeretné, ha ezek a tisztviselők nem mint szakszerű képviselet, hanem mint vármegyei tisztviselők jutnának a törvényhatósági bizottságok tagjai sorába. Itt kénytelen vagyok avval a felvilágosítással szolgálni igen t. képviselőtársamnak, hogy a belügyi, vármegyei és a ma17