Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-261

184 Az országgyűlés képviselőházának azt hiszik és úgy vélik, hogy ez a helyi csoport csak azért alakult meg, mert néhány ambiciózus fiatalember ezt akarta, akkor is egészen helytelenül értelmezik a dolgot, mert a munkást és a munkásosztályt életösztöne kényszeríti arra, hogy szervezkedjék. Az életösztön mely kény-. szeri ti őt arra, hogy a szakszervezetbe belépjen, mert hiszen ha a szakszervezeti életet nem tartaná szükségesnek és fontosnak, akkor ebből következnének azok az állapotok, amelyek megvoltak 30—40 esztendővel ezelőtt, amikor 15, 16. meg 18 órás munkaidő mellett voltak kénytelenek a munkások dolgozni. Erre a színvonalra a munkások lesüllyedni nem akarnak, és nem tudom megérteni, hogy a hatóságok miért akarják, hogy a munkás erre a színvonalra süllyedjen le, mert a amikor a szakszervezeti mozgalmat megakadályozzák, amikor lehetetlenné teszik, hogy a munkások a szakszervezetekbe belépjenek, amikor lehetetlenné teszik azt, hogy ilyen egyesületeket alakítsanak, akkor tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy a munkás visszasüllyedjen a 30—40 esztendővel ezelőtti állapotokba. Tisztelettel kérem a belügyminiszter urat, szíveskedjék intézkedni aziránt, hogy a szolnoki helyicsoport megalakítását az elsőfokú hatóság tudomásul vegye. Elnök : A belügyminiszter úr kivan nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter : T. Ház ! Én már igen gyakran kértem t. képviselőtársaimat, hogy konkrét ügyekben lehetőleg ne méltóztassanak az interpellates! igénybe venni, mert az a látszat támadhat, hogy az interpellációk elhangzása következtében történik azután a miniszter részéről a döntés. Nehogy a jelen esetben is ez a látszat támadjon, azért eleve is elutasító m magamtól- annak a feltevésnek még csak lehetőségét is, hogy ez a kérdés azért^ intéződik úgy el, ahogy elintéződik, mert a t. képviselő úr interpellál ebben az ügyben. Ebben az ügyben Szolnok vármegye alispánjának elutasító véghatározatát az érdekelt felek megfellebbezték- Ez a fellebbezés februári 28-án került fel a minisztériumomba, és ma március 6-ika van, már foglalkozhattam evvel az üggyel és foglalkoztam volna akkor is, ha az interpelláció nem hangzik el. Tényleg úgy látom, hogy az alispán említett véghatározatában a fennálló rendelkezéseket nem helyesen értelmezte. Én ezt a véghatározatot meg fogom változtatni és a szolnoki helyi csoport alakulását meg fogom engedni. Ellenben kikötöm és ki fogom kötni, gondoskodjanak arról, hogy Czibolka Mátyás helyére — akit tényleg öt évi fegyházra és tíz évi hivatalvesztésrei teltek, de aki bár amnesztiát kapott, a mi értelmezésünk és felfogásunk szerint büntetett előéletűnek tekintendő ebből a szempontból, s így vezetőszerepet szervezetben és egyesületben nem vihet — a szabályzatoknak megfelelő egyén áüíttassék. Evvel a kikötéssel, mint mondom, a hozott véghátározatot meg fogom változtatni és a helyi csoport megalakulását engedélyezni fogom. Ami az interpelláló képviselő úr második és harmadik kérdését illeti, a másodikra vonatkozólag röviden az a válaszom, hogy amennyiben már ebben a tekintetben igen sok rendelet adódott ki, mint legutóbb is 1923-ban és 1925-ben, feleslegesnek tartom, hogy a hatóságokat ezeknek az ügyeknek miként való intézésére felhívjam. Amennyiben az ügyek panasz folytán felügyeleti hatáskörömbe kerülnek, úgyis ezeknek a rendeleteknek vagyok köteles érvényt szerezni, amint ezeknek — méltóztatnak látni — a jelen esetben is érvényt szerzek, 261. ülése 1929 március 6-án, szerdán. A harmadik kérdésre pedig csak annyit jegyzek meg, hogy az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvényjavaslat munkában van. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr kíván szólni. Bárdos Ferenc : T. Ház ! Minthogy a belügyminiszter úr kijelentette, hogy a vasmunkások szolnoki helyi csoportjának megalakítását tudomásul veszi, a magam részéről a választ szintén tudomásul veszem. Elnök : Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem ? (Igen !) A Ház a választ tudomásul vette ! Következnék Kray István báró képviselő úr interpellációja. A képviselő úr bejelentést kíván tenni. A szót a képviselő úrnak megadom. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Báró Kray István : T. Képviselőház ! Mivel arról értesültem, hogy a honvédelmi miniszter úr a képviselőház mai ülésére nem jöhet el, elmondandó interpellációmra azonban személyesen óhajt választ adni,kérem tisztelettel, méltóztassék hozzájárulni, hogy interpellációmat a Képviselőház legközelebbi interpellációs napjára halaszthassam. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a képviselő úr halasztási kérelméhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik Bródy Ernő képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Petrovits György jegyző (olvassa) : «Kérdem a pénzügyminiszter urat: 1. Miért késik a házadómentességről szóló törvényjavaslat? 2. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a bürokrácia melyik útvesztőjében rekedt meg ez a javaslat, mely törvénnyé válása esetén szintén hivatott volna arra, hogy a lakásínségen és a munkanélküliségen részben enyhítsen? 3. Mit szándékozik a miniszter úr. a házadómentességről szóló törvényjavaslat sürgős beterjesztésén kívül tenni abban az irányban, hogy az építőipar tavasszal meginduljon?» Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő : T. Képviselőház! Amikor a Képviselőház a házadó kivetési kulcsának leszállításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta, akkor • én felszólaltam a képviselőházban és megkérdeztem, hogy mi történik a házadómentesség kérdésével, mert rendszerint a házadó kivetési kulcsával együtt a házadómentesség kérdését is el szokták intézni, mint ez legutóbb történt az 1927: V. te. megalkotása alkalmával. Akkor a pénzügyminiszter úr azt felelte nekem felszólalásomra, hogy külön törvényjavaslatban szándékozik a házadómentesség kérdését megoldani. (Fábián Béla: A jövedéki rendelet visszavonásával egyidejűleg!) Én belenyugodtam ebbe az elintézésbe.,. (Malasits Géza: Visszavonják a jövedéki rendeletet? — Fábián Béla: A miniszter megígérte! — Rothenstein Mór: ígérte! — Pakots József: Már a fagyhullám is el fog múlni, és még mindig nem vonják vissza!) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! Bródy Ernő : Mondom, belenyugodtam a kérdésnek ebbe az elintézésébe, mert nálam nem a forma, hanem a lényeg a fontos ; a lényeg pedig az, hogy a házadómentesség kérdésében a tavasz beállta előtt történjék valami. Vártuk ezt a törvényjavaslatot. A főváros el is készítette erre vonatkozó tervezetét, s a főváros közgyűlése maga kifejezte azt az óhaját, hogy a