Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.
Ülésnapok - 1927-261
Az országgyűlés képviselőházának 261 egy-máshoz: Hódmezővásárhelyen 29%, Kőbányán pedig 31%. Még érdekes, hogy Győr teljesen egyezik Budapest-Ujlakkal. Győrben van 50.036 lakos, Újlakon 50.776, Győrben azonban 30%-a a lakosságnak választó, Budapest-Üjlakon pedig 35%-a. Ezek mind olyan számok, amelyeket figyelembe kell venni akkor, amikor ezeket a differenciákat át kell és át lehet hidalni. Méltóztassanak még megengedni, hogy az érdekképviseletek között felsorolt vallásfelekezeti képviselet tekintetében is elmondjam a magam véleményét. En a vallásfelekezetek képviselete tekintetében azon az állásponton voltam, hogy miután a lelkészek általában a legnagyobb intelligenciát képviselik, főleg vármegyei vonatkozásban, ezt a legnagyobb intelligenciát közérdekből be kell hozni a törvényhatóságba. De az első elgondolásunk az volt, hogy lelkészi képviselet legyen; a javaslat legutóbbi alakjában már vallásfelekezeti képviseletről beszél. En azt hiszem, hogy a dolog már ebben a formában nem felel meg. Az én elgondolásom az első javaslattervezet mellett maradt meg, tudniillik azt tartom, hogy a lelkészi képviseletet kell behoznunk. Ebben az esetben rá kell mutatnom arra, hogy a javaslat értelmében ezidőszerint is a lelkészi képviselet álláspontján vagyok. Ez a javaslat nagyon furcsa különbségeket tesz. Elfogadhatatlan és meg sem érthető a javaslat álláspontja. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében felsorolja a különböző vallásfelekezetek létszámát. Azt mondja a táblázat, hogy katholikus van 824.000, görögkatholikus 4255, református 208.50, evangélikus 76.000, görögkeleti 4300, zsidó 41.000. Ezután pedig lélekszám szerint egészen önkényes számot konstruál. A javaslat azt mondja, hogy minden 77.400 lélekre essék egy lelkészi képviselet, vagy vallásfelekezeti képviselet. Ilyen módon 15 képviseletet nyerne Pest vármegye, s az utána következő, Pest vármegyéhez képest csupán egyharmadnyi Jásznagykun-Szolnok vármegye^ ugyancsak 15 képviseletet nyerne. Itt pedig az átlagosztószám 25.800. Ezt nem tartom elfogadhatónak. Hogyan lehet Jásznagykun-Szolnok megyében 25.800 lélek után egy képviseletet adni, Pest megyében pedig 77.400 után? A részletes vita során előterjesztek majd egy egészen új táblázatot, amelyben nem akarom ugyan a differenciákat teljesen kiegyenlíteni, — akceptálom, hogv itt van differencia — de ha a táblázatban feltűntetett törvényhatóságokat méltóztatnak figyelemmel kisérni, akkor méltóztatnak látni, hogy egy szukcesszíve eső számsort kapunk; Jásznagykun-Szolnok megye 25, Zala megye 23, Szabolcs megye 32, — nagyság szerint egészen lemegy Bácsbodrog megyéig, 19-ig. Miután ebben a számsorban törvényszerűséget, szabályszerűséget látok, nem tartom elfogadhatónak, hogy Pest vármegyénél ez a nagy kiugrás legyen, vagyis 25.800-tól felemelkedjék 77.400-ra. Ezt nem tartom elfogadhatónak. Azt is merném mondani, hogy ez talán sajtóhiba, vagy tévedés, de miután tizenötöt méltóztatott kontemplálni, a magam részéről szükségesnek tartom, hogy a 15 emeltessék 30-ra, amely esetben ez a számsor akként alakul... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem, méltóztassék beszédét befejezni. Buday Dezső: Kérek negyedórai meghoszszabbítást! Elnök: A képviselő úr negyedórai meghosszabbítást kér. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a beszédidő kért meghosszabbítását enKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ. XVIII. . ülése 1929 március 6-án, szerdán. 167 gedélyezni? (Igen!) A Ház a képviselő úrnak a negyedórai meghosszabbítást megadta. Méltóztassék folytatni beszédét! Buday Dezső: Köszönöm szépen. Mint említettem, ilyen értelmű javaslatot teszek. A törvényjavaslatnak azt a részét azonban, amely a lelkészi képviseletet nem mondja ki, csak vallásfelekezeti képviseletről beszél, azért tartom elhibázottnak, mert nagyon nehéz lesz ezt a kérdést elintézni. A hierarchikus szervezetben lévő katholikus egyházban — azt hiszem — könnyen meg lehet oldani ezt a kérdést, de az autonómikus szervezetben lévő protestáns felekezeteknél megtörténhetik, hogy egyáltalában egy lelkészt sem küldenek be. Hogyan fog az egész dolog festeni, ha katholikus részről csupa lelkészt küldenek be, protestáns részről pedig egyet sem 1 ? En tehát megmaradnék az eredeti elgondolás mellett, hogy ez lelkészi képviselet legyen. Nem tartom azonban szerencsésnek a kiválasztást, mert a javaslatban méltóztatik kontemplálni, hogy a két legnagyobb lélekszámmal bíró egyházközség képviselői küldessenek ki. Ez semmivel sincs megindokolva, de szerintem nincs is rá szükség. Ha méltóztatik elfogadni azt, hogy virilis jogon a saját kúriájukból küldjék be a virilisek a maguk képviselőjét, akkor méltóztassanak elfogadni azt, hogy a lelkészek is saját maguk közül válasszák meg képviselőiket, mert megtörténhetik, hogy éppen a két legnagyobb lélekszámmal bíró községben egy magát kiélt Öregúr van, aki nem érdeklődik a megyei élet iránt, aki egészségügyi okból, vagy egyébként nem jár tájára sem a megyének, ellenben kisebb községben lehet egy kiváló pap. Igv nincs a dolog elintézve, ha imperative kimondjuk, hogy a két legnagyobb község képviselete legyen tagja a törvényhatósági bizottságnak. A magam részéről tisztelettel proponálom és nagyon kérem a belügyminiszter urat — én ebben a kérdésben nem terjesztettem elő jayaslatot, de ha méltóztatik hozzájárulni, az előadó úrnak joga van, hogy ezt utólag is megtegye .— hogy a lelkészek képviselete tekintetében mindenkor arra az álláspontra helyezkedjünk, hogy a saját kúriájukból a lelkészek maguk válaszszák ki azt, akit a törvényhatósági bizottságba delegálni kívánnak. A törvényjavaslat általános kritikája során elmondottam a magam felfogását arról, hogy a törvényjavaslatot olyannak tekintem, amely a múlthoz képest lényeges javulást hoz; a törvényjavaslatot olyannak tekintem, amelynek végrehajtása során én a nemzeti állam megerősítését várom. Azok a szempontok, amelyek az egész javaslatnak felépítésében a kormány előtt lebegtek, valamennyi jó magyar ember szeme előtt lebegnek. Valamennyien úgy kívánjuk megalkotni a törvényt, hogy a nemzeti állam kiépítését lehetővé tegyük. Egészen bizonyos, hogy valamennyi törvényünket ebben a szellemben kívánjuk és akarjuk megalkotni, tehátezt is, amelyet az élet számára, a magyar nép számára alkotunk, és amelynél fontosabb törvényjavaslatot a magyar nép szempontjából tárgyalne nem is lehet. Ez alkalom arra, amikor általános kormányzati szempontból is bírálhatjuk tulajdonképpen a kormány magatartását. En ebben a javaslatban a kormány jószándékát látom olyan irányban, hogy a demokratikus gondolatoknak is tért adjon. Hiszen maga a miniszterelnök úr is, amikor a választói jogosultság tekintetében az általános titkos választójogra helyezte a hangsúlyt, kijelentést tett abban az értelemben, hogy kvázi kísérlet volna a vármegyénél, hogy az általános válasz25
