Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-261

166 Az országgyűlés képviselőházának jövedelmű kategóriákra, amelyek között azon­ban van szociális megértés is. A bizottságnak egyik igen t. tagja, gróf Károlyi József a maga részéről kijelentette, hogy progresszív alapon a legfelsőbb kategóriákat fogván meg, ő igen szí­vesen hajlandó olyan megyei pótadóba bele­menni, amelynek rendeltetése és célja a tiszt­viselők fizetésének javítása, és egy nagyon ér­dekes konkrét adatot hozott fel, hogy tudni­illik az ő egyébként nagy, több ezerholdas fe­jérmegyei birtokát ebből 760 pengő évi teher érné. Aránylag kicsiny összeg, amelyet nagyon szívesen vállal. Egyáltalában úgy tapaszta­lom, hogy amikor a megadóztatás kérdéséről van szó, radikális progresszióval sehol sem ta­lálkozunk, az olyan szelíd és gyenge létra, amely a kisembert valamiképpen mindig eléri és a nagyokat soha sem éri el. Ne tessék azt hinni, hogy ebben a dologban a földbirtokosra gondolok. Gondolok a banká­rokra, a nagyvállalkozókra és azokra, akiknek jövedelme ma túltesz a földbirtokos jövedel­mén. En igenis tudok olyan kategóriákat, ame­lyeknek teherbíró képessége nincs egyforma arányban igénybe véve a kisemberekéhez ké­pest, így tehát nem lehetek szerencsés,^ hogy a pénzügyminiszter úrnak ezt az okfejtését ma­gamévá tegyem. Az imént bátor voltam említeni, hogy a tör­vényhatóságok igazgatása és kormányzása rend­kívül nagy feladat. Rendkívül nagy feladat egy olyan közületnél, mint például Pest megye. (Meskó Zoltán: Azért kell kettéosztani ezt a megyét!) Tessék csak várni. Minden ok meg­van arra, hogy Pest vármegye tekintetében valami történjék. Az a gondolat a legolcsóbb, hogy nekimenjünk a mappának, a megye dere­kán húzzunk egy vízszintes vonalat és ketté van osztva. (Zaj a jobboldalon.) En a realitá­soknak vagyok az embere és nem szoktam ilyen dolgokkal jönni. En más gondolattal jövök. (Meskó Zoltán: így ma nem lehet jól admi­nisztrálni! — Zaj. — Ellenmondás ok jobbfelől.) Elnök: Kérem, Meskó képviselő úr, tessék csendben maradni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek! (Rothenstein Mór: Egységespártiak ma­guk között! — Várnai Dániel: Egységespárti reviziós politika! Felnégyelni a megyét és meg lesz a hatvanhárom vármegye ! — Meskó Zol­tán: Tessék megnézni azt a vidéket! El van maradva, mint Ázsia!) Kérem, képviselő úr, méltóztassék csendben maradni, ne méltóztassék párbeszédet folytatni, most Buday képviselő urat illeti a szó, nem pedig a képviselő urat! (Várnai Dániel: Ázsia lesz ezután is! Ez után a javaslat után.) Buday Dezső: Abban a meggyőződésben vagyok, hogy Pest vármegye helyzetén is tu­dunk könnyíteni és bizonyos ma még megyei városok név alatt szereplő városok fejlődését is elő tudjuk mozdítani egy új törvényhatóság megalakításával. Az új törvényhatóságot úgy képzelem, hogy itt közvetlenül Budapest mellett Újpestből, Kispestből, Rákospalotából és Erzsébetfalvából egy külön, önálló pestkörnyéki törvényhatóságot alakítunk. A gondolat nem egészen új, mert hiszen a választójogi törvény, illetőleg a kerületi beosztás már egy ilyen cso­portosítást végrehajtott. Akkor a következő­képpen alakulnak a számok: Újpest, Kispest­nek, Erzsébetfalvának és Rákospalotának együtt 184.106 lakosa van. Ha ennek a négy megyei városnak 184.106 lakosát összehasonlítjuk a tör­vényhatósági jogú városok közül négyei, alulról kezdve a sorrendet: — Baja, Sopron, Székesfehérvár és Pécs, — ennek a négynek lakossága együttvéve csak 141,284-et tesz ki. 261. ülése 1929 március 6-án, szerdán. Pedig ez a négy külön törvényhatóságot jelent, és ha ezeket összehasonlítom a várme­gyékkel, akkor a vármegyék egyik legtekinté­lyesebb törvényhatóságát lehet ilyen módon konstruálni, mert például Abaúj vármegyének csak 85.817, Bácsbodrog vármegyének 91.253, Szatmár, Ugocsa, Bereg vármegyének 134.684, Zemplénnek 136.195 lakosa van és fel lehet menni egészen a tizennegyedik helyen felsorolt Nógrád és Hont megyéig, ahol 204.232 a lakosok száma. Az én általam elgondolt és proponált Budapestkörnyéki törvényhatóság úgy ala­kulna, hogy az imént említett négy megyei város egy külön törvényhatóságba foglaltatnék. Egyébként pedig azoknak a városoknak egészen különleges ipari és munká.snegyedi természe­tével biró jeliege egészen más eljárást, egészen más elbánást indokol. Nagyon nehéz ennek a négy ipari empó­riumnak városi életét a vármegye szervezetében kiélnie. Ha én ezt a négy várost külön alakíta­nám, akkor a vármegye rendkívüli nagy lakos­számát is alászállítanám az egymillió alá. Eb­ben az értelemben voltam bátor egy indítványt előterjeszteni, amelyet majd a megfelelő helyen meg is fogok okolni. Méltóztassanak megengedni, hogy én a tör­vényhatósági jogú városok tekintetében Buda­pesttel egy összehasonlítást tegyek, amely ösz­szehasonlításból azt deriválom, hogy az egyes törvényhatósági városok szempontjából a szé­kesfőváros kerületei nem olyan elhelyezkedés­ben, nem olyan viszonylatban vannak egymás­hoz, mint amilyen kívánatos volna. Budapest kerületei így alakulnak: Debrecen városa csak­nem egyenlő Budapest I. kerületével, a várral; Debrecen városának 103.186 lakosa van, Buda­pest I. kerületének 101.553, mégis Debrecen városában 30.597 a választó, Budapest I. kerületében 36.968. Debrecenben tehát 29% a választó, Budapesten, a teljesen és töké­letesen egyforma kerületben 36%. Koncedálom, hogy Budapesten a^ vár, az I. kerület az egyik legintelligensebb városnegyed és ilyen módon ez a differencia részben meg is van indokolva. Érdekes adat még a budapesti VIII. kerület és Szeged összehasonlítása. A VIII. kerület, a Józsefváros sokkal nagyobb, mint Szeged, mert Szegednek 119.100 lakosa van, a Józsefvárosnak — csak ezrekben beszélve — 146.000 lakosa van, de bámulatos, hogy a két empóriumban teljesen és tökéletesen vág a választók száma: Szegeden is 30%, a Józsefvárosban is éppen 30%. Kecske­mét egészen kvadrál a Linótvárossal. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Kvadrál!) Kecskemét­nek 73.109 lakosa van, a Lipótvárosnak 73.095. Most méltóztassanak megnézni, a színmagyar Kecskeméten 25% a választók száma, a Lipót­városban pedig, amelyről igazán nem lehet el­mondani, hogy színmagyar, 37%. Méltóztatnak látni, ho^v ugyanazon választói jogosultság mellett áll ez fenn. (Egy hang a baloldalon: Hogyan magyarázzák ezt az első kerületben?) A végrehajtási utasításban, a miniszteri rende­letben látom a hibát. Itt tehát egy nagy hiba van, amelyet reparálni lehet, miniszteri rende­lettel; nem szükséges a törvényt e tekintetben megváltoztatni. Nagyon érdekes még az, hogy Miskolc Buda III. kerületével egyezik teljesen. 56.982 és 55.422 a lakosok száma, a választói jogosultság azonban már Miskolc javára tolódik el, ameny­nyiben Miskolcon 35% a választók száma, ellen­ben az óbudai kerületben 29%. Hódmezővásár­hely is teljesen egyezik Kőbányával. Hódmező­vásárhely lakossága 61.000, Kőbányáé 64.000. Itt a választók számaránya egészen közel van

Next

/
Thumbnails
Contents