Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-261

166 Az országgyűlés képviselőházának jövedelmű kategóriákra, amelyek között azonban van szociális megértés is. A bizottságnak egyik igen t. tagja, gróf Károlyi József a maga részéről kijelentette, hogy progresszív alapon a legfelsőbb kategóriákat fogván meg, ő igen szívesen hajlandó olyan megyei pótadóba belemenni, amelynek rendeltetése és célja a tisztviselők fizetésének javítása, és egy nagyon érdekes konkrét adatot hozott fel, hogy tudniillik az ő egyébként nagy, több ezerholdas fejérmegyei birtokát ebből 760 pengő évi teher érné. Aránylag kicsiny összeg, amelyet nagyon szívesen vállal. Egyáltalában úgy tapasztalom, hogy amikor a megadóztatás kérdéséről van szó, radikális progresszióval sehol sem találkozunk, az olyan szelíd és gyenge létra, amely a kisembert valamiképpen mindig eléri és a nagyokat soha sem éri el. Ne tessék azt hinni, hogy ebben a dologban a földbirtokosra gondolok. Gondolok a bankárokra, a nagyvállalkozókra és azokra, akiknek jövedelme ma túltesz a földbirtokos jövedelmén. En igenis tudok olyan kategóriákat, amelyeknek teherbíró képessége nincs egyforma arányban igénybe véve a kisemberekéhez képest, így tehát nem lehetek szerencsés,^ hogy a pénzügyminiszter úrnak ezt az okfejtését magamévá tegyem. Az imént bátor voltam említeni, hogy a törvényhatóságok igazgatása és kormányzása rendkívül nagy feladat. Rendkívül nagy feladat egy olyan közületnél, mint például Pest megye. (Meskó Zoltán: Azért kell kettéosztani ezt a megyét!) Tessék csak várni. Minden ok megvan arra, hogy Pest vármegye tekintetében valami történjék. Az a gondolat a legolcsóbb, hogy nekimenjünk a mappának, a megye derekán húzzunk egy vízszintes vonalat és ketté van osztva. (Zaj a jobboldalon.) En a realitásoknak vagyok az embere és nem szoktam ilyen dolgokkal jönni. En más gondolattal jövök. (Meskó Zoltán: így ma nem lehet jól adminisztrálni! — Zaj. — Ellenmondás ok jobbfelől.) Elnök: Kérem, Meskó képviselő úr, tessék csendben maradni. (Folytonos zaj.) Csendet kérek! (Rothenstein Mór: Egységespártiak maguk között! — Várnai Dániel: Egységespárti reviziós politika! Felnégyelni a megyét és meg lesz a hatvanhárom vármegye ! — Meskó Zoltán: Tessék megnézni azt a vidéket! El van maradva, mint Ázsia!) Kérem, képviselő úr, méltóztassék csendben maradni, ne méltóztassék párbeszédet folytatni, most Buday képviselő urat illeti a szó, nem pedig a képviselő urat! (Várnai Dániel: Ázsia lesz ezután is! Ez után a javaslat után.) Buday Dezső: Abban a meggyőződésben vagyok, hogy Pest vármegye helyzetén is tudunk könnyíteni és bizonyos ma még megyei városok név alatt szereplő városok fejlődését is elő tudjuk mozdítani egy új törvényhatóság megalakításával. Az új törvényhatóságot úgy képzelem, hogy itt közvetlenül Budapest mellett Újpestből, Kispestből, Rákospalotából és Erzsébetfalvából egy külön, önálló pestkörnyéki törvényhatóságot alakítunk. A gondolat nem egészen új, mert hiszen a választójogi törvény, illetőleg a kerületi beosztás már egy ilyen csoportosítást végrehajtott. Akkor a következőképpen alakulnak a számok: Újpest, Kispestnek, Erzsébetfalvának és Rákospalotának együtt 184.106 lakosa van. Ha ennek a négy megyei városnak 184.106 lakosát összehasonlítjuk a törvényhatósági jogú városok közül négyei, alulról kezdve a sorrendet: — Baja, Sopron, Székesfehérvár és Pécs, — ennek a négynek lakossága együttvéve csak 141,284-et tesz ki. 261. ülése 1929 március 6-án, szerdán. Pedig ez a négy külön törvényhatóságot jelent, és ha ezeket összehasonlítom a vármegyékkel, akkor a vármegyék egyik legtekintélyesebb törvényhatóságát lehet ilyen módon konstruálni, mert például Abaúj vármegyének csak 85.817, Bácsbodrog vármegyének 91.253, Szatmár, Ugocsa, Bereg vármegyének 134.684, Zemplénnek 136.195 lakosa van és fel lehet menni egészen a tizennegyedik helyen felsorolt Nógrád és Hont megyéig, ahol 204.232 a lakosok száma. Az én általam elgondolt és proponált Budapestkörnyéki törvényhatóság úgy alakulna, hogy az imént említett négy megyei város egy külön törvényhatóságba foglaltatnék. Egyébként pedig azoknak a városoknak egészen különleges ipari és munká.snegyedi természetével biró jeliege egészen más eljárást, egészen más elbánást indokol. Nagyon nehéz ennek a négy ipari empóriumnak városi életét a vármegye szervezetében kiélnie. Ha én ezt a négy várost külön alakítanám, akkor a vármegye rendkívüli nagy lakosszámát is alászállítanám az egymillió alá. Ebben az értelemben voltam bátor egy indítványt előterjeszteni, amelyet majd a megfelelő helyen meg is fogok okolni. Méltóztassanak megengedni, hogy én a törvényhatósági jogú városok tekintetében Budapesttel egy összehasonlítást tegyek, amely öszszehasonlításból azt deriválom, hogy az egyes törvényhatósági városok szempontjából a székesfőváros kerületei nem olyan elhelyezkedésben, nem olyan viszonylatban vannak egymáshoz, mint amilyen kívánatos volna. Budapest kerületei így alakulnak: Debrecen városa csaknem egyenlő Budapest I. kerületével, a várral; Debrecen városának 103.186 lakosa van, Budapest I. kerületének 101.553, mégis Debrecen városában 30.597 a választó, Budapest I. kerületében 36.968. Debrecenben tehát 29% a választó, Budapesten, a teljesen és tökéletesen egyforma kerületben 36%. Koncedálom, hogy Budapesten a^ vár, az I. kerület az egyik legintelligensebb városnegyed és ilyen módon ez a differencia részben meg is van indokolva. Érdekes adat még a budapesti VIII. kerület és Szeged összehasonlítása. A VIII. kerület, a Józsefváros sokkal nagyobb, mint Szeged, mert Szegednek 119.100 lakosa van, a Józsefvárosnak — csak ezrekben beszélve — 146.000 lakosa van, de bámulatos, hogy a két empóriumban teljesen és tökéletesen vág a választók száma: Szegeden is 30%, a Józsefvárosban is éppen 30%. Kecskemét egészen kvadrál a Linótvárossal. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kvadrál!) Kecskemétnek 73.109 lakosa van, a Lipótvárosnak 73.095. Most méltóztassanak megnézni, a színmagyar Kecskeméten 25% a választók száma, a Lipótvárosban pedig, amelyről igazán nem lehet elmondani, hogy színmagyar, 37%. Méltóztatnak látni, ho^v ugyanazon választói jogosultság mellett áll ez fenn. (Egy hang a baloldalon: Hogyan magyarázzák ezt az első kerületben?) A végrehajtási utasításban, a miniszteri rendeletben látom a hibát. Itt tehát egy nagy hiba van, amelyet reparálni lehet, miniszteri rendelettel; nem szükséges a törvényt e tekintetben megváltoztatni. Nagyon érdekes még az, hogy Miskolc Buda III. kerületével egyezik teljesen. 56.982 és 55.422 a lakosok száma, a választói jogosultság azonban már Miskolc javára tolódik el, amenynyiben Miskolcon 35% a választók száma, ellenben az óbudai kerületben 29%. Hódmezővásárhely is teljesen egyezik Kőbányával. Hódmezővásárhely lakossága 61.000, Kőbányáé 64.000. Itt a választók számaránya egészen közel van