Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-259

Az országgyűlés képviselőházának 2 akiknek képzettsége hiányzik, de három esztendőt meghaladó idő óta ugyanazon gazdaságban munkálkodtak, nemcsak óhajképpen kellene kimondani, ahogyan a törvényjavaslat teszi, azonos elbírálás alá vonhatók, a földmívelési iskolát végzettekkel jogviszonyaik tekintetében, hanem imperative el kellene rendelni, hogy ezek igenis ugyanazon elbánás alá esnek. Nem egyes közigazgatási vagy bírósági hatóságokra kellene bízni annak elbírálását, hogy alkalmazzák-e velük szemben azokat a jogszabályokat, vagy ne alkalmazzák, hanem kifejezetten el kellene ezt a törvényben rendelni. Azok az intézkedések, amelyek ezzel kapcsolatosan az 57. §-ban szankcióképpen jelentkeznek, azok sem kielégítők. Mert hiszen azzal a pár száz pengő bírsággal nem lehet elérni semmit. A törvény szakasza azt sem mondja meg, hogy milyen időközökben alkalmazandók ezek az intézkedések, azzal szemben, aki a törvényes rendelkezéseket nem teljesíti, éppen úgy, mint a gazdatiszti törvényben. Ha ez így marad, akkor ez a rendelkezés csupán egyike lesz azoknak a sok-sok törvényes rendelkezéseknek, amelyek sohasem hajtattak végre és gyakorlatilag semmiféle célt el nem értek. Helyesnek találnám, ha maga a törvény kimondaná azt, hogy ezek a rendbírságok alkalmazandók, mondjuk három hónap után a közigazgatási bíróság felhívására, amennyiben elég nem tétetett a rendelkezéseknek, alkalmazandók pedig esetleg havonként, esetleg^ legalább 50%-kai fokozhatok, mindaddig, amíg a törvényes rendelkezéseknek elég nem tétetett. Ebben a helyzetben, a törvényjavaslat részletes tárgyalásánál, a házszabályok szerint nekem már nincs módom, alkalmam arra, hogy ilyen értelmű módosítást terjesszek elő, — egyenesen tiltja ezt a házszabály, — de a földmívelésügyi miniszter úrnak, az előadó úrnak megvan a házszabály adta joga ahhoz, hogy ennek a szakasznak precíz, szabatosabb szövegezése esetleg^ rendelkezéseinek ilyen értelemben való kiegészítése tárgyában a bizottsághoz való visszautalást javasolja a Háznak. Tisztelettel kérem a földmívelésügyi miniszter urat és az előadó urat, amennyiben úgy gondolnák, hogy az általam előadottak csakugyan az ügy érdekében állanak, ezek megfontolásra alkalmas módosítások, méltóztassék talán a házszabályoknak ezzel a szövegével, rendelkezésével élni és rövidesen ilyen alakban, vagy amennyiben esetleg ezt még módosítani kívánnák, megfelelő módon a Ház elé hozni. Ezeket voltam bátor kérni és előadni. Elnök: T. Ház! Kíván valaki a képviselő urak közül a 18. %-hoz hozzászólni? Ha senki nem kíván szólni, akkor a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni. Mayer János földmívelésügyi miniszter: T, Ház! A 18. §. első bekezdése világosan rendelkezik a tekintetben, hogy a 200 katasztrális hold vagy ennél nagyobb beültetett területtel rendelkező szőlőbirtokos, ha maga m. kir. felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot nem végzett, köteles ilyen képzettségű alkalmazottat alkalmazni és a második bekezdés világosan rendelkezik a tekintetben, hogy az 50 katasztrális holdas, vagy ennél nagyobb területű szőlőbirtokos szőlőkezelőül legalább magyar kir. szőlészeti és borászati szakiskolát végzett egyént köteles alkalmazni. Ugyancsak ez a bekezdés rendelkezik a tekintetben is, hogy ezek az alkalmazottak milyen elbírálás alá esnek, hogy tudniillik a felsőbb szőlő- és borgazdasági tanfolyamot végzettek a birtokos és a gazdatiszt K ülésé 1929 február 27-én, szerdán. 107 közötti jogviszony szabályozásáról szóló törvény rendelkezései alá esnek, míg ellenben a vincellér-iskolát végzettek a í'öidmívesiskolát végzett gazdasági alkalmazottakkal esnek egyenlő elbírálás alá. A szakasz harmadik bekezdése pedig szociális szempontból egy átmeneti intézkedést állapít meg, amely szerint azok, akik három év óta ilyen gazdaságokban vanank és szakszerűen és •megelégedésre viezették ezeket a szőlőbirtokokat, egyenlő elbírálás alá esnek a fenn megállapított képzettségű egyénekkel. (Kálmán Jenő: Vonhatók!) Igen, egyenlő elbírálás alá vonhatók. Annyira világosan van megszövegezve a szakasz, hogy akarva sem lehet mást belemagyarázni. Olyan világosan és érthetően van megkonstruálva a szakasz, hogy nem tudom, hogy a képviselő úr miért emel kifogást a szakasz fogalmazása miatt, mert én semmi néven nevezendő pongyolaságot nem látok ebben a szakaszban. Egészen érthetően, világosan és precízen van megszövegezve a szakasznak mind a három bekezdése, amely más és más rendelkezést tartalmaz. Ami pedig a büntető szankciókat illeti, az 57. §-ban szigorú szankciók vannak a tekintetben, hogyha nem teljesítik ezeket a kikötéseket és pedig ismételten, akkor lehet alkalmazni ezeket a büntetéseket. (Kálmán Jenő: Milyen időközökben?) Amikor a hegyközségi tanács jelentést tesz a földmívelésügyi minisztériumnak, akkor ezeket a szankciókat, büntetéseiket alkalmazni lehet. Olyan szigorú rendelkezések vannak és maga a szakasz olyan világosan van megszövegezve, hogy nem látom szükségét annak, hogy bármilyen módosítást, vagy változtatást eszközöljünk a szakaszon. Éppen azért kérem a t. Házat, méltóztassék a szakaszt ebben a szövegezésben elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a 18. §-t eredeti szövegében elfogadni? (Igen!) A Ház a 18. §-t eredeti szövegében fogadta el. Következik a 19. §. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 19—27. §okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 28. §-t.) Elnök: Az előadó úr (kíván szólani. Marschall Ferenc előadó: T. Ház! A 28. § a hegyközségi szervezetben a szavazat jog kérdésében rendelkezik és pedig olyképpen, hogy a 600 négyszögöltől egy katasztrális holdig terjedő birtok tulajdonosa egy szavazattal, az ennél nagyobb terület tulajdonosa pedig annyi szavazattal bír, ahányszor egy teljes katasztrális hold területe van. Az általános vita során több oldalról szóvá tették, h!ogy a szavazatjog kérdésének ilyen rendezése mellett a szőlőbirtokosok jelentékeny kategórija, amely hegyközségi járulékot ugyan fizet, de 600 négyszögöl területtel nem rendelkezik, kimaradna a hegyközségi közéletből. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ma valóban az a helyzet, hogy különösen az Alföldön, de a Dunántúl is nagyon sok ilyen kis parcellájú szőlőbirtokos van, 300, 200 és 150 négyszögöllel rendelkező SBŐlőbirtokosoik, akikre nézve meglehetős hátrányt jelent az, hogy hegyközségi járulékot kell fizetniök, azonban a hegyközségi szervezet iközéletében nem vehetnek részt. (Ügy van! jobbfelől) Bár ez a szakasz eredeti szövegezésében is meglehetősen demokratikus szellemről tanúskodik, mégis kívánatosnak látszik, hogyha már bizonyos adózást kívánunk ezektől az alsó kategó16*