Képviselőházi napló, 1927. XVIII. kötet • 1929. február 20. - 1929. március 22.

Ülésnapok - 1927-258

Àz országgyűlés képviselőházának 258. ülése 1929 február 26-á,n, kedden. 101 keink déligyümölcsöt, citromot, banánt vagy narancsot ne fogyasszanak, de azt állítom, hogy nem szabad általános fogyasztási cikké tenni a déligyümölcsöt, mert ez külkereskedelmi mérlegünkre igen hátrányosan hat és amit nyerünk a vámon, azt elveszítjük a réven. Amit elérünk a gyümölcskivitel fejlesztésével nagy állami áldozattal és munkával, azt elveszítjük a déli- és a többi külföldi gyümölcs behozatalával. Magának a közönségnek kell tehát sokkal fegyelmezettebbnek lennie és megérteni azt, hogy ebben a tekintetben miképpen viselkedjék. ( Jánossy Gábor : De a kereskedők is hibásak, miért hozzák bel Telerakják vele a kirakataikat 1) Horváth Mihály képviselőtársam a telepítéseknél a csemegeszőlőre hívta fel a figyelmet Ami ezt a kérdést illeti, ez a hegyközségi rendszerben fog kifejezésre jutni; a hegyközségek saját autonóm hatáskörükben fognak ebben a kérdésben javaslatot tenni a földmívelésügyi minisztériumnak, hogy az ottani talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően mely szőlőfajok alkalmasabbak a telepítésre (Helyeslés a jobboldalon.) és abban az esetben, ha a hegyközségi elöljáróság a csemegeszőlők telepítését hozza javaslatba, arra a földmívelésügyi minisztérium a kérvény elbírálásánál mindenesetre a legmesszebbmenöleg súlyt fog helyezni. (Helyeslés,) Ami a rézgálic kiosztását illeti, mint ahogy már bátor voltam a múlt vitánál jelezni, elrendeltem száz vágón állami rézgálic kiosztását. Ennek a rézgálicnak a kiosztását elsősorban az árszabályozás tekintetében tartottam szükségesnek, hogy az mint állami rézgálic kerüljön forgalomba; másrészt pedig azért, hogy elsősorban azok a területek jussanak kedvezményes rézgálichoz, amelyeket nagyobb fagykár, aszály vagy más elemi csapás sújtott A rézgálic kiosztásánál elsősorban ezt vesszük alapul és más szőlőterületek és birtokosok csak akkor kapnak majd ebből a hatóságilag kiosztandó rézgálicból, amikor az elsődlegesen figyelembe kerülő igények ki lesznek elégítve. Több t. képviselőtársam, közöttük Horváth Mihály képviselő úr is, szóvá tette a faiskolák elhanyagoltságát és azt kéri, hogy fajgyümölcscsemetefákat termeljünk a faiskolákban. Az 1894 : . XII. te. 43. és 49. Í-a rendelkezik a faiskolákról és kötelességévé teszi a községeknek, hogy faiskolaterületről gondoskodjanak és a községi talaj- és éghajlati viszonyoknak megfelelően nemes gyümölcsfákat termeljenek. Több képviselőtársam, ezek között Reischl Richárd képviselőtársam is, azt mondta, hogy nagy mulasztás terheli a kormányt abban a tekintetben, hogy a faiskolák nincsenek rendesen karban tartva. A törvény ebben a kérdésben expressis verbis rendelkezik. A községi képviselőtestületnek és a vármegyéknek feladata, hogy ezt a törvényt a gyakorlatba tényleg átvigyék, már a saját jól felfogott érdekükben is. Ott kell tehát keresni a mulasztást első sorban, hogy a községi képviselőtestület nem tesz eleget a törvényes rendelkezéseknek. Rendszerint azok a képviselőtársaink, akik ezt kritizálják, maguk is tagjai valamelyik képviselőtestületnek és ha lemegyünk oda, azokba a képviselőtestületekbe, ahol érdekelve vannak, nem hiszem, hogy azt hallanók, hogy szorgalmazták volna az 1894 : XII. te. végrehajtását és nem hiszem, hogy törekedtek volna kötelességüket teljesíteni, azt a kötelességüket, amelyet ezen a téren a törvény tulajdonképpen rájuk ró. A képviselőtestületben kell tehát elsősorban szorgalmazni a törvény végrehajtását és a község saját jól felfogott érdekében törekedjék mindent elkövetni, hogy ezek a fontos szükségletek ott a községben kielégíttessenek. Láng János t. képviselőtársunk a védekező szerek kipróbálásának kérdését tette szóvá és azt a kérdést vetette fel, hogy milyen intézkedések fognak tétetni a védekező szerek kipróbálására és azt kívánja, hogy legyen szabályozva az ellenőrző hatóságok joga, hogy mi az. amit kifogásolhatnak, mi az, amit követelhetnek. T. Ház ! Ezeket a védekező szereket kísérletügyi intézményeinkben próbálják ki hatóságilag és csak akkor történik meg a védekező szerek engedélyezése, amikor tudományosan megállapították valamely védekező szer hatását, amikor az állami kísérletügyi intézmény kiadta az igazolást, hogy az a szer használható és a cél elérésére forgalomba hozható. (Helyeslés a jobboldalon.) A kísérletek szintén az állami telepeken történnek, tehát semmiféle olyan körülmény közbe nem jöhet, amely valamely feltalálót sérelmesen érinthetne. (Helyeslés.) Ha jó a védekező szer, akkor jól felfogott érdekünkben mindent elkövetünk, hogy annak forgalombahozatalát engedélyezzük, míg ellenben ha nem jó, akkor meg kell védenünk a gazdaközönséget a mai időkben divatos, mindenféle hatástalan szernek hangzatos jelszavak alatt és reklámmal való forgalombahozatalától, (Élénk helyeslés.) mert a gazdaközönséget ellenkező esetben csak felesleges és hiábavaló költségeknek tennők ki. (Láng János : Csak az a kérdés, hogy lesz-e mindig liszt-harmat a kísérleti telepen ! — Meskó Zoltán : Lesz kérem ! — Malasits Géza : Az álla m majd gondoskodik erről is ! — Derültség.) Gyömörey Sándor t. képviselőtársam a 33. §-hoz szólva, azt kérte, hogy a végrehajtási utasításban történjék gondoskodás arról, hogy a hegyközségi tanácsba való választásnál a választmányba olyan egyéneket is beválasszanak, akik nem a község belterületén laknak. T. Ház! Minden hegyközség ügyrendi szabályt fog alkotni, amelyet a vármegyei hegyközségi tanács fog jóváhagyni, tehát magának a hegyközségnek kell gondoskodnia arról, hogy ebben az ügyviteli szabályzatban legyen olyan rendelkezés, amely megvédi az összes szőlőbirtokosokat és hogy a megfelelő képviseletről a hegyközségi tanácsban gondoskodás történjék. A végrehajtási utasításban fog erre utalás történni, de elsősorban az érdekeltek ott a hegyközségi közgyűlésen az ügyviteli szabályzat megalkotásánál gondoskodjanak arról, hogy az ilyen kérdések ügyrendileg megfelelően szabályozva legyenek. A szüret kezdésének a végrehajtási rendeletben való megállapítását kéri Gyömörey Sándor t. képviselőtársam. Fix határidőt megállapítani a szüret tekintetében, ez lehetetlen kívánság volna, mert hiszen ahány vidék, annyi fajta és ahány fajta, annyi a szüreti terminus (Felkiáltások: Az időjárás !) és az időjárást és más körülményeket is figyelembe kell venni. Ezt tehát mindig a helyi viszonyok szerint, az éghajlatnak és időjárásnak megfelelően kell a hegyközségnek megállapítania és az lesz hivatva saját autonóm hatáskörében ezekben a kérdésekben dönteni. Schandl Károly igen t. képviselőtársunk nagyszabású és érdekes beszédében felhívta figyelmemet a somlói bor kérdésére. Ami a somlói bort illeti, a budafoki pincének egj ik igen kedvelt bortípusa és összes külföldi borházainkba is be van vezetve. Most már csak a somlóiakon a sor, hogy sok és jó bort termeljenek és őrizzék meg annak a bornak karakterét és minőségét. (Gyömörey Sándor : A direkttermő szőlő ellen ezért harcoltam !) Mi miudent elkövetünk, hogy a külföldön igen megkedvelt somlói bort minél nagyobb mennyiségben hozzuk forgalomba. (Zaj. — Elnök csenget.) Ami Schandl Károly t. képviselőtársunk azon kérdését illeti, hogy Veszprém megye ne csatoltassék Sopronhoz, ezt a kívánságát —•• több t. kép-