Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-242

'Az országgyűlés képviselőházának 242. ülése 1929 január 24-én, csütörtökön. 67 Minthogy az új házszabályok megfelelő paragrafusai a könyvtári bizottság hatáskörébe utalták a parlament új intézménye, a parlamenti múzeum felügyeletének a dolgát is, méltóztassék megengedni, hogy ezen a nevezetes napon, éppen a múzeum megnyitása napján erről az új intézményről is megemlékezzem néhány szóval. (Halljuk! Halljuk!) A magyar nemzet a maga létfenntartási harcát két porondon vívta meg ezer esztendő óta. Az egyik porondot a fizikai vérontás színterei, a csataterek, a másik porondot pedig az alkotmányos küzdelmek színhelyei, az országgyűlés tanácskozótermei képviselik. Ennek a második porondnak meg vannak a maga hősei, sőt meg vannak börtönt és halált szenvedett vértanúi is. A másik színtérnek, a fizikai harcok színterének hősei rendszerint névtelen bősök, akik személyes vitézségükkel és véráldozatnkkal folytak be hazájuk sorsának alakulásába. Ellenben az alkotmányos küzdelmek színterének, az országgyűlési tanácskozótermeknek hősei rendszerint nagy egyéniségek, rendszerint nagy nevek viselői, akik a maguk elméjének fényével, a maguk jelleme erejének, a maguk ékesszólásának hatalmával szőttékfonták tovább ezeréves történelmünknek fonalát. Az a nemzet, amelynek történetén aranyfonálként húzódik végig az alkotmányos önkormányzás jogrendszerének gondolata, kell, hogy ennek a történelmi életformának nagy reprezentásait, nasry politikusait, a nagy államférfiakat szintén kellőképpen megbecsülje, kell, hogy az ezeréves magyar parlamentarizmu

s kimagasló hőseit, kimagasló reprezentánsait,, önzetlen vértanúit kegyeletes, szemléletes kultusz piedesztáljára emelje. Így született meg a parlamenti múzeum alapításának gondola+a, amelynek kezdeményezőié Scitovszky Béla volt házelnök úr, aki láneHbnze-alommal fogott hozzá az anyag ö«z^ szes-vüjtésének nagy munkájához» ő az elnöki székből később tudvalevőleg eltávozott, a múzeum ü^ve azonban Scitovszky Béla utódjának, Zsitvay Tibor házelnök szeméivében olvan koncepciózus, olyan erélyes pártfogóra talált, hogy íme ma már abban a helyzetben vagyunk, hogy az országgyűlési múzeumot ünnepélyes keretek között a nagy nyilvánosságnak is átadhatjuk. Amint a megnyitás alkalmával maid személyesen is meg méltóztatnak győződni ró

1 a. ebben a múzeumban nem csupán a le^űíabb népképviseleti rendszer korával összefüggő események és egyéniségek emléktárgyai, hanem a sokszázados múltra visszatekintő rendi alkotmány történeti életével kapcsolatos képek és ereklvetárgyak is igen nagy számban találtak iölhelyevésre. Sőt. itt van a parlament falai között Munkácsy Mihály hatalmas alkotása: a Honfoglalás, itt van Benczúr Gyula remekműve: a Millenniumi hódolás, amelyek egyrészt a Szénművészeti Múzeum, másrészt a Magyar Tudományos Akadémia történeti kéwsarnokábál kerülték ide. Ott évenként mindössze e^y-kétszáz ember tekinthette meg ezeket a műveket, ellenben itt a parlament épületében, a parlament falai között, ahol évedként körülbelül húszezer fizető bel- és külföldi vendég fordul weit., igenis itt az embereknek egész légióját fogjak majd ezek a műalkotások a magyar történeti múlt tiszteletére hangolni. Igen t. Ház! Egészen természetes, hogy ebben a múzeumban elsősorban a közelmúlt alkotmányos időkre vonatkozó relikviák fordulnak elő a legnagyobb számban, a leggazdagabban. Külön szobája van itt Kossuthnak, legnagyobbrészt a Kreith-féle múzeumból való tárgyakkal. Külön szobája van Deák Ferencnek, ennek a szobának tárgyai a Nemzeti Múzeum tárlatából kerültek a parlamenti múzeum birtokába. Külön szobája van Erdélynek, Roskovitz Ignác befejezetlen szimbolikus vásznával ékesítve és külön szobái vannak a Ferenc József-i időknek. Úgyhogy egy egész drámai képsorozat filmje vonul el e múzeum szemlélőjének lelki szemei előtt, az 1825-iki reform-országgyűlés korától egészen a világháborúig. Ha pedig már a «film»-szó kiszaladt a számon, van szerencsém bejelenteni a t. Háznak azt is, hogy a bizottságnak az a terve, hogy monumentális parlamenti eseményeket filmen, egyes kimagasló nagy államférfiaknak, egyes nagy szónokoknak — mint például gróf Apponvi Albertnek — szónoklatát pedig majd gramofónlemezen fogja az utókor számára megörökíttetni, mint ahogy ebben a múzeumban voïna tulajdonképpen helye annak a gramofon lemeznek is. amely Kossuth Lajosnak egyetlen gramofonba mondott beszédét tartalmazza. T. Ház! Reményünk van arra. hogy ezt a gyönyörű gyűjteményt, amelyet, mondom, Scitovszky Béla kezdeményezett, és Zsitvay Tibor juttatott Palmer Kálmán főtanácsos űr lelkes asszisztenciája mellett tető alá, a társadalom áldozatkészsége a maga tárgyajándékaival és letétéivel minél teljesebbé fogja majd tenni, úgyhogy e múzeum és ennek tárgyai a mi parlamenti életünkhöz majd igazán méltó és sugallóhatású miliőt fognak alkotni és akkor ez a múzeum eléri a maga rendeltetésének végcélját, amelyet a könyvtári és múzeumi bizottság elnöke, Zsitvay Tibor a következő pregnáns szavakkal fejezett ki és fogalmazott meg, hogy: «A múlt találkozik itt a jelennel, hogy annak hatása alatt dolgozhassunk a jövőnek.» Kérem a t. Házat, hogy a könyvtári és múzeumi bizottság jelentését tudomásul venni és elfogadni méltóztassék! (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki Györgv jegyző: Pékár Gyula! Pékár Gyula: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy pár pillanatra igé^ybevehessem a t. Ház drága idejét. (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Miután a. múzeumi albizottság megtisztelt azzal, hogy elnökévé választott meg, (Éljenzés jobbfelől.) így szükségesnek tartom, hogy pár eszmével rávilágítsak e múzeum lényegére és ennek a múzeumnak esetleg más múzeumokkal szemben fennálló viszonyára. Az én első szavam is leoyen a teljes elismerés szava a volt házelnök, jelenleg belügyminiszter: Scitovszky Béla t. barátom iránt, aki ezt a gondolatot felvetette, aki az első mozdulatokat megtette a múzeum megalkotása • felé és másodszor ugyanígy teljes elismeréssel adózom a jelenlegi házelnök úrnak, aki testet ( adott eiinek a gondolatnak, olyannyira, hogy mostan elkövetkezhetik a múzeumnak megnyitása. * T. Ház! Ez a parlamenti múzeum a maga jelenlegi intencióival, a maga jelenlegi dimenzióiban voltaképpen unikum az egész világon; de ugyanilyen joggal mondhatom, hogy ugyanannyira unikum, mint ahogyan unikum például a mi szent koronánk és amilyen unikum a világon a mi magyar közjogunk. Mert hi-szen ez a múzeum az ezeréves magyar alkot..tnányna-k,. a magyar közjognak ^jg, múzeuma ÍV