Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-241

56 Àz országgyűlés képviselőházának , keresés arra illetékes hatóságtól érkezett, hogy végül politikai zaklatás esete fenn nem forog', miért ie javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István és Vanczák János országgyűlési képviselők mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Györki Imre! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Györki Imre: T. Képviselőház! Mindenekelőtt kérem a tanácskozóképesség megállapítását, mert úgy látom, hogy amióta az új házszabályokat elkészítették, az a nagy munkakedv, amelyre nézve kilátásba helyezték, hogy az az új házszabályok után meglesz ebiben ; a Házban, nem nagyon dühöng

1 itt. Elnök: A házszabályok értelmében gondoskodom az épületben levő képviselő urak megjelenéséről, a képviselő urat pedig kérem, méltóztassék a házszabályok értelmében beszédét megkezdeni. Györki Imre: T. Ház! Ezek után pedig arra való hivatkozással, hogy mindazokban az ügyekben, amely ügyek, a mentelmi bizottság javaslata alapján idekerültek a Ház elé, s amely ügyekre — legalább a mentelmi bizottság javaslata és a t. Ház véleménye alapján — vonatkozik a múlt évi március hó 1-én kiadott amnesztia-rendelet, a Háznak az volt a gyakorlata, hogy ezeket az ügyeket visszaküldte a kir. főügyészségnek annak megállapítása végett, hogy az amnesztia-rendelet vonatkozik-e a folyamatban levő ügyre, s csak a főügyészség véleménye után került a Ház elé az újabb javaslat, és akkor foglalkoztunk újólag hasonló természetű kérdésekkel, most is az

: lenne a tiszteletteljes javaslatom, hogy méltóztassék a napirendről levenni ezt a mentelmi bizottsági jelentést és az ügyet visszaküldeni a főügyészségnek. Kérem a visszaküldést azért, mert Farkas István és Vanczák János t. képviselőtársaim kétféle bűncselekménnyel vannak vádolva, és pedig egyrészt a királyság intézménye megtámadásainak bűntettével, másrészt pedig bűntett és íbűnteyői feldícsérésének vétségével. Kétségtelen, hogy a műit évi március hó 1-én kiadott amnesztiarendelet alapján a királyság intézményének megtámadása amnesztia alá esik, ennélfogva ezen a címén senki ellen eljárást indítani és lefolytatni nem lehet. Ha pedig lefolytatják, akkor ez tipikus esete a képviselők zaklatásának. Ha a kir. főügyészség- azt fogja látni, hogy ebben az ügyben a vád idevonatkozólag nem áll meg, mert ez a bűncselekmény amnesztia alá esik, akkor módja van a vádat minősíteni és képviselőtársainkat kikérni bűntett és bűntevő feldícsérésének vétsége miatt, egyébként azonban őket kikérni nem lehet. Azt hiszem, letelt az. öt perc, kérném tehát újólag megállapítani a tanácskozóképességet. Elnök: Kérném a képviselő urat, méltóztassék ezt az elnökre bízni. Méltóztassék csak beszédét folytatni, mert az öt perc még nem telt le. Györki Imre: Az én megítélésem szerint már letelt. [ Elnök: Én a kloturórával mérem az időt, képviselő úr. Györki Imre: Én pedig a Ház óráját néztem. Úgy látszik, különbség van a két óra között. Amennyiben azonban a t. Képviselőház nem helyezkednék arra az álláspontra, hogy ezt az ügyet visszaküldi a főügyészséghez, ak\1. ülése 1929 január 18-án, pénteken. kor érdemben kell foglalkozni evvel a kérdéssel. Az érdemben való foglalkozásnál utalok elsősorban a mentelmi bizottság jelentésére, amelyben többek között a következők foglaltatnak (olvassa): «A vacsora felszólalói egyhangúlag megállapították azt, hogy a demokrácia eszméjének maradandó kútforrása az úgynevezett októberi forradalom s ebben a mostani korszakban hiányzó demokráciáért ebbe a forradalmi időbe kell visszamenni.» Ha valaki a mentelmi bizottság jelentésének ezt a passzusát veszi figyelembe, minthogy ez a passzus a felszólaló képviselők beszédéből van citálva, akkor kétségtelenül megállapíthatja, hogy a beszédnek ez a kitétele a való tényeknek megfelel, mert ma, a mai magyarországi viszonyok között mindenről lehet beszélni, csak demokráciáról nem és való az a megállapítás, hogyha demokráciáról akarunk beszélni, akkor igenis, vissza kell nyiílni 1918 október 31-ére, mert az október 31-ike után létrejött állapot teremtett ebben az országban olyan demokráciát, amelyhez fogható itt még nem volt, amelyre minden demokratikus érzésű és gondolkozású ember vágyik ebben az országban. Elnök: A házszabályok előírta időpontban megállapítom, hogy megítélésem szerint a képviselő urak most sincsenek jelen tanácskozóképes számban, ennek következtében az ülést tíz perere felfüggesztem. Amennyiben az ülés újból való megnyitása után sem lennének tanácskozóképes számban, el fogom rendelni a névsorolvasást. A képviselő úr beszédidejéből még tíz perc hátra van. (Szünet utánElnök: Az ülést újból megnyitom. Györki Imre képviselő urat illeti a szó. minthogy a Ház most már szemmellátható] ag tanácskozóképes. Györki Imre: T. Képviselőház! Minthogy az új házszabály teljes egészéiben kipróbálva még nincsen, így nem tudom, hogy az elnök úr hogyan értelmezi a házszabálynak idevonatkozó rendelkezését. amennyiben azt méltóztatott az imént mondani, hogy az ülést 10 percre függeszti fel, azonban a felfüggesztés jóval tovább tartott, mint tíz percig és most nem tudom, hogy ez az idő az én beszédidőmből levonatik-e, igen vagy nem? Elnök: Megmondottam, hogy a képviselő úrnak a teljes beszédidő rendelkezésére áll. Györki Imre: Köszönettel tudomásul veszem, mert azt hittem, hogy az új házszabályok szerint az én rovásomra történik meg a levonás. Elnök: Ne méltóztassék az elnökről ezt feltételezni, az elnök soha erre okot nem adottGyörki Imre: Nem az elnökkel szemben, hanem a házszabályokkal szemben tételeztem fel. T. Képviselőház! Az érdemre áttérve, a mentelmi bizottság azért javasolja Farkas István és Vanczák János képviselőtársaink mentelmi jogának felfüggesztését, mert — mint a jelentés indokolásában olvassuk — cselelcedetök «büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszik» (Bródy Ernő: Milyen büntetendő cselekmény?) és végül megállapította, hogy politikai zaklatás esete fenn nem forog. (Bródy Ernő: Mi az a büntetendő cselekmény?) Nézzük elsősorban, mi az a büntetendő cselekmény. Elsősorban az, hogy a királyság, intézménye megtámadtatott. Erre vo.r natkozólag már az imént hivatkoztam a múlt