Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-241

Az országgyűlés képviselőházának 241. ülése 1929. évi január hó 18-án, pénteken, Zsitvay Tibor elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A mezőgazdasági rádiójelentósek közhlrrétételéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. — A mentelmi bizottság jelentése a királyság intézménye megtámadásának bűntettével, illetve bűntett és bűntevő í'eidiusérésének vétségével gyanúsított Farkas István és Vanczák János mentelmi ügyében. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. ' A kormány részéről jelen vannak : gróf Klebelsberg Kunó, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 20 perckor.) (Az elnöki széket Zsitvay Tibor foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvélt vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Perlaki György jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Urbanics Kálmán jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak Zlinszky István képviselő úr levelét, melyben folyó hó 22-étől kezdődőleg négy heti' szabadságidő engedélyezését kéri. Méltóztatnák a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A Ház a kért szabadiságot engedélyezi. Napirend szerint következik a mezőgazdasági rádiójelentések közhírré tételéről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a Nemzeti Közművelődési Alapítványról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző falvassá a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. '•;;.•'>" Kérdem a t- Házat, méltóztatnak-e az imént felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVII. A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása a királyság intézménye megtámadásiának bűntettével, illetve bűntett és bűntevő fel dicsérésének vétségével gyanúsított Farkas István és Vanczák János országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Rubinek István előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség 4539/1927. szám alatt a budapesti kir. büntetőtörvényszék megkeresése alapján Farkas István és Vanczák János országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kéri a következő tényállás alapján: Budapesten 1923. évi október hó 31-én a Royal-szálló egyik különtamében dr. Vér Imre és társad közvacsorát rendeztek, amelyen nevezett a köztársaságigondolat diadalára ürítve poharát azt fejtegette, hogy a világ republikánusainak fel kellene emelni szavukat a magyar köztársasági mozgalom érdekében. A vacsorán többek között felszólaltak Farkas István és Vanczák János országgyűlési képviselők is. A vacsora felszólalói egyhangúlag megállapították azt, hogy a demokrácia eszméiének maradandó kútforrása az úgynevezett októberi forradalom s ebben a mostani korszakban hiányzó demokráciáért ebbe a forradalmi időbe kell visszamenni. A lakoma résztvevői több ízben tüntetőleg éljeneztek, felállással és tapssal ünnepelték ennek az úgynevezett forradalomnak Magyarországról kiszökött szerepvivőit: gróf Károlyi Mihályt, Lovászy Mártont, Hock Jánost, Jászi Oszkárt, stb. A budapesti kir. ügyészség a vacsora rendezői s illetve az azon felszólaltak ellen, így az említett országgyűlési képviselők ellen is a budapesti kir. büntetőtörvényszék előtt bűnvádi eljárást tett folyamatba, melynek alapján a kir. törvényszék az eljárást meg is indította. A mentelmi bizottság az ügyet tárgyalás alá véve megállapította, hogy nevezett képviselők ténykedése a büntetendő cselekmény tényálladékát kimeríteni látszik, hogy a meg-