Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-249

314: Az országgyűlés képviselőházának heteket rendeznek. Magyar Hét rendezése idején nem volna szabad ilyesminek történnie. Egy másik eset, amely szintén a Magyar Héttel kapcsolatosan történt, a következő: Magyarország hercegprímása levelet írt a Kereskedelmi Kamarának, amely levélben a következők voltak (olvassa) : «Folyó évi ekkor meg ekkor kelt b. megkeresése kapcsán tisztelettel közlöm, hogy a Magyar Hétre folyó évi október hó 10-én tartott püspökkari értekezleten felhívtam a püspöki kar szíves figyelmét. Ennek alapján az egyes püspök urak a honi termelés pártolása iránt fognak megfelelő buzdítást kibocsátani. A magam részéről a napokban megjelenő főpásztori körlevelemben fogok idevonatkozólag intézkedni.» S ugyanakkor, amikor ez a helyes intézkedés megtörtént, tudomást kellett szereznünk arról, hogy az esztergomi prímási uradalom öt darab amerikai Ford-traktort szerzett be. így propagálják, így kultiválják a magyar ipari termékek felkarolását Nincs annyi időm, hogy arról beszéljek, mennyivel rosszabb s mennyivel hamarább megy ez tönkre; csak jellemezni akartam azt... (Dabasi Halász Móric : És mennyivel olcsóbb ! Talán erről is kellene beszélni!•?) Én a képviselő úrral szívesen állok vitába, de ismétlem, interpellációm ideje alatt ezt nem tehetem meg; azonkívül szívesen állok rendelkezésére, hogy e traktorok használhatóságáról, tartósságáról és olcsóságáról beszéljünk. Ugyancsak Kaposvár városa is megtette, hogy külföldi, ame'ikai rendszerű traktort vásárolt, Mezőtúr városa pedig, ez a színmagyar város, amikor megépítette az új városházát, ennek bútorberendezését külföldről szerezie be. (Zaj.) Hajmeresztő dolgok ezek. igen t. Képviselőház, s én egész sorát tudnám adni az ilyen eseteknek. Más alkalommal is megtettem ezt, de újah an is meg kell tennem, mert újabban is történtek ilyen dulgok. Pl. egy hirtelen összeállított lista van itt a kezemben arról, hogy az elmúlt esztendőben hol eszközöltek külföldi beszerzéseket a közületekDebrecen automatikus téglaszállító berendezést szerzett be, Győr főzőüstöt; Röntgen-készüléket szereztek be a Kasselik-alapítvány, az Apponyiklinika, a Charité-kiinika, az Irgalmasrend kórháza és az Irgalmasrend kórháza Pápán; a fejérmegyei államépítészeti hivatal útihengergépet szerzett be, a kincstári gazdasági igazgatóság vetőmagtisztítógépet, az Országos Lakásépítési Biztosság kompresszorokat, a debreceni vágóhíd vízszállító berendezést, a kincstári gazdaságok vezetősége vetőmagtisztítógépet, a folyamőrség két darab 800 lóerős gyorsjáratú kompressziónélküli Diesel-motort, az IBUSz áru-automatákat, a székesfőváros Dayton-gyorsmérlegeket, a debreceni egyetem villamosszerelési anyagokat, a székesfőváros, habbal-oltó készüléket, Sopron városa izzólámpákat, Pécs államépítészeti hivatala elektromos motorokat, a lillafüredi nagyszálló felvonóit, a berettyóujfalusi községi villanytelep motorokat és dinamókat, a Magyar Államvasutak az államvasúti rádiót és ennek fejhallgatóit. És így tovább, fel lehetne sorolni mindazokat a helytelen intézkedéseket, amelyekkel megfosztották a magyar ipari munkásokat attól, hogy munkaalkalmakhoz jussanak. Itt a munkanélküliek állandóan gyűléseket kénytelenek tartani, kikényszerülnek az utcára és ott kénytelenek hangot adni nyomorúságuk

nak s ugyanakkor ennyi helytelen intézkedés történik, amelyekkel csökkentik a munkaalkalmakat. Azt kell tehát interpellációm keretében kérnem, hogy az igen t* kereskedelemügyi kormány a behozatali engedélyek kiadásánál és általában az egyéb felügyeletnél fordítson nagyobb gondot arra, hogy megakadályozza azt, hogy a belföldön előállítható iparcikkeket külföldről szerezzék be. 249. ülése 1929 február 6-án, szerdán. Mert ha ez nem történik meg minél előbb és minél hathatósabban, akkor továbbra is állandóan azon kell panaszkodnunk, hogy itt a munkaalkalmak nemhogy szaporodnának, hanem kevesbednek, a munkanélküliek száma pedig állandóan, folytonosan növekedni fog. Elnök : Kérem a jegyző urat, hogy Kabók Lajos képviselő úr harmadik számú interpella-, cióját a kereskedelemügyi miniszter úrhoz az ipari koncentráció egyoldalú kei esztülviteléről szíveskedjék felolvasni. Griger Miklós jegyző (olvassa) : «Hajlandó-e a miniszter úr az ipari koncentráció egyoldalú keresztülvitele ellen olyan intézkedéseket tenni, hogy a koncentráció végrehajtása újabb munkanélküliséget ne idézzen elő λ' Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kabók Lajos: T. Képviselőház! Előttem szólott Kéthly Anna képviselőtársam már említést tett az ipari koncentráció káros következményeiről, ő azonban a tisztviselő-társadalomra vonatkozó részt tárta itt fel. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Nekem beszélnem kell arról, ami a racionalizálás jelszava alatt történt az ipari koncentráció keretében az ipari munkásokra vonatkozóan, iái Esztendők óta halljuk már azt a hangzatos jelszót, hogy a termelést racionalizálni kell. Tagadhatatlan, hogy maga ez a jelszó azt jelenti, hogy olcsóbbá kell tenni a termelést vagyis olyan termelési rendszert kell megalapozni, amely a legjobban, a legkedvezőbb munkafeltételek mellett a legolcsóbb árut tudja előállítani. A baj azonban az, hogy nálunk ez tényleg csak jelszó és ebből a jelszóból semmi egyebet sem tudtak megvalósítani, mint a puszta gyári koncentrációt. A kereskedelemügyi minisztérium körülbelül ötnegyed esztendővel ezelőtt tartott már az érdekeltek bevonásával ankétot, ezen az ankéton a racionalizálás kérdésével foglalkoztak — azon magam is jelen voltam — és az ankéton megálla? pította maga a kereskedelemügyi minisztérium is, hogy ez olyan hatalmas probléma, amelyet megoldani csak rendkívül hosszú idő alatt lehet, de megvalósításának első feltétele a pénz, a második is a pénz és a harmadik újra csak a pénz. (Igaz! Ügy van!) Olyan hatalmas pénzösszegek szükségesek az igazi racionalizált termelés megteremtéséhez, amilyenekkel sem az állam nem rendelkezik, sem a magánosok nem rendelkeznek. Éppen ezért megállapítást nyert, hogy a racionalizálás még hosszú időn át vajúdó kérdés marad. Ennek jelszava alatt mégis elég nagymértékben történt meg az ipari üzemek koncentrációja a nélkül, hogy az olcsóbb, vagyis racionalizált termelést bevezették volna, anélkül, hogy a piacra olcsóbb áru kerülne. Vizsgáljuk csak végig, mi is történt valójában. Csak a nagyobb eseményeket ragadom ki, mert minden aprólékos dolog feltárására időm nincs. Ennek során rá kell mutatnom arra, hogy annakidején megtörtént a Szombathelyi Motorés Gépgyár koncentrációja a budapesti SchlickNicholson-gyárral a racionalizálás jelszava alatt, és midőn a koncentrác ót végrehajtották, hozzáértő szakemberek megállapíthatták, hogy itt nem történt semmi egyéb, mint az, hogy a SchlickNicholson-gyár, amely féltékenykedett a Szombathelyi Motor- és Gépgyárra, illetőleg annak motorjaira — veszedelmes konkurrens volt a piacon, mert elismert jó gyártmány volt —, ezeket a versenytérről ki akarta küszöbölni és éppen ezért részben tőzsdei manőver, részben más manőver révén egyszerűen magába kebelezte a Szombat-