Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

268 Az országgyűlés képviselőházának tenni a szükséges beruházásokat, és ezzel segíteni fog azon a másik hiányon is, amely szintén egyik oka annak, hogy hazai közönségünk olyan előszeretettel keresi fel a külföldi fürdőket. Ez a hiány nem más, mint az, hogy fürdőinknek rendszerint igen rövid a szezonjuk, a fürdőszezón rövidsége viszont a drágaság fokozódását idézi elő és nem egy esetben a közönség indokolatlan kizsákmányolásra is vezet. Annak, hogy fürdőszezónunk annyira rövid, fő oka abban rejlik, hogy fürdőhelyeink nincsenek a téli használatra is berendezve. Ezen a hiányon is lehet segíteni, de megint csak tőkebefektetéssel. Ugyanúgy, amint fürdőinkről ilyen kedvezmények megadásával gondoskodunk és ezáltal lehetővé tesszük, hogy a tőke ott beruházásokat eszközöljön, kell gondoskodnunk ásványvízállagunkról, ásványvízforrásainkról is. Nevezetesen védelmet kell biztosítanunk ásványvizeinknek és a tulajdonosokat abba a helyzetbe kell hoznunk, hogy az egészségügyi szempontok által megkívánt jó karban tarthassák és megfelelően kezelhessék a tulajdonukban levő természeti kincseket s e végből a szükséges szállítási garanciák birtokába is kell őket juttatni. T. Képviselőház! Fürdőinknek és ásvány vízforgalmunknak felvirágoztatására törekednünk nemcsak érdemes, hanem egyenesen kötelességünk is, mert bármilyen óriásiak is veszteségeink természeti kincsekben, helyrepótolhatatlan károsodást voltaképpen csak magaslati gyógyhelyekben szenvedhetünk, sőt az e részben való károsodásunk is bizonyos mértékig pótolható azáltal, ha subalpin klímájú telepeinket megfelelően berendezzük és tökéletesítjük. Máskülönben szinte az összes gyógytényezők feltalálhatók Csonka-Magyarországon is. CsonkaMagyarország olyan adottságokkal rendelkezik, hogy azoknak kellő kihasználásával nemcsak a hazai közönséget szolgálhatjuk ki sokkal jobban, mint amiképpen az eddig történt, hanem • azonkívül reményünk lehet arra is, hogy a külföldről is jelentékeny számú fürdőlátogatót biztosíthatunk magunknak, ásványvizeknek külföldről való behozatalát pedig egyenesen kiszoríthatjuk. Igen nagy perspektíva nyílik tehát fürdőés ásván y vízügyünk fejlesztésével; egyfelől hazánk közegészségügyi berendezését izmosíthatjuk meg hatalmasan, másfelől pedig olyan bevételi forrásokat teremthetünk hazánknak, amelyeiknek segítségével a külfölddel szemben fennálló fizetési mérlegünknek hiányát pótol• hatjuk, az e részben jelentkező deficitet teljesen eloszlathatjuk, sőt még bizonyos mértékig a külföldet is adófizetőnkké tehetjük. Nem szabad tehát késlekednünk fürdő- és ásványvizünk gyökeres és modern rendezésével és ezt a rendezést nem szabad csupán a már meglevő fürdőkre és a már feltárt ásványvízforrásokra szorítanunk, hanem új fürdőtelepek létesítésének és új ásványvízforrások üzembehelyezésének lehetőségére is minden módot és alkalmat meg kell adnunk. Hiszen e részben csak arra hivatkozom, hogy például Lillafüred klimatikus gyógyhellyé alakításának ügyét is csak újabban kezdtük felkarolni és hivatkozhatom arra is, hogy természeti kincseink a hajdúszoboszlói, a karcagi, a szolnoki és a szegedi forrásokkal csak újabban nyertek gazdagodást. Egyébként pedig mindent összevéve ^ és elsősorban számításba véve Budapestnek és a. Balatonnak gyógytényezőkben szinte kimeríthetetlen gazdagságát, elfogultság nélkül meg248. ülése 1929 február 5-én, kedden. állapíthatjuk, hogy alig van külföldi fürdő, még kevésbbé külföldi ásványvíz, amelynek gyógyítá erejét Csonka-Magyarország fürdőhelyei és ásványvizei ne pótolhatnák. Mint minden egyéb téren, úgy közegészségügyi téren is, és így fürdoügyünk ós ásványvízforgalmunk terén is csak az lehet a mi méltó válaszunk trianoni megrablóinkkal szemben, hogy felvirágoztassuk ezt a halálraszánt Csonka-Magyarországot, hogy olyan Ikultúrterületté tegyük, lehetőleg olyan paradicsommá változtassuk ezt a csonka országot, amely egyfelől az elszakított részekre is gyakoroljon ellenállhatatlan vonzóerőt, másfelől pedig megszerezze a külföld tiszteletét és becsülését ennek a minden kálvárián keresztülment nemzetnek, amely élni akar és élni fog. (Élénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) T. Ház! Ezek után bátor leszek magának az előttünk fekvő törvényjavaslatnak ismertetésére áttérni és annak ismertetése után ki fogok terjeszkedni a törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalására és azokra a módosításokra, amelyeket a bizottság a t. Háznak javasol. A törvényjavaslat mindenekelőtt bizonyos egészségügyi intézményeknek adja igen szabatos fogalommeghatározását; egyfelől a gyógyítóhelyeknek, másfelől pedig az egészség megelőző védelmét biztosító helyeknek, az úgynevezett üdülőhelyeknek fogalommeghatár rozását. Mindenekelőtt megkülönböztet a törvényjavaslat gyógyfürdőt és éghajlati gyógyintézetet. Mindkettőnek feladata a gyógyítás és mindkét intézmény a gyógyítást elsősorban természeti tényezők felhasználásával eszközli, így a gyógyfürdő felhasználja a rendelkezésére álló ásványvízforrásokat és gyógyvízforrásokat, valamint ezek termékeit, a lápot, az iszapot, a különböző sókat, az éghajlati gyógyintézet pedig elsősorban felhasználja az éghajlati tényezőket, aminők például a légnyomás, a levegő tisztasága, a levegő víztartalma, villamossága, radioaktivitása, vagy pedig a,nap fény-be>hatása, amit közönségesen szoláeiónak szoktunk nevezni. Mindkét egészségügyi intézr mény a termé szeti gyógytényezők felhasználása mellett még külön gyógymódokat is használatba vesz, aminő például a diétás gyógymód, mindkét egészségügyi intézményhez hozzátartozik a megfelelő egészségügyi berendezés: a gyógyító eszközök, gyógyítógépek, készülékek és mindenekfelett rendszeres kezelést teljesítő orvos. A gyógyfürdőknek van azután egy alfajtája, amelyet vízgyógyintézetnek nevezünk, amely nem gyógyvizet, vagy forrásterméket, hanem folyó- vagy tó vizet használ fel gyógyításra. Minthogy úgy a gyógyfürdő, mint az éghajlati gyógyintézet nem egyszerű vállalkozás, hanem közegészségügyi intézmény, ennélfogva ezeket nem lehet szabadjára megnyitni, hanem a megnyitáshoz a közegészségügyi legfőbb hatóságnak, a népjóléti miniszternek engedélyezése szükséges. A népjóléti miniszter engedélyezése előtt igazolni kell azon feltételek meglétét, amely feltételek fennforgása mellett a gyógyfürdő vagy éghajlati gyógyintézet megnyitására az engedély megadható. Ezek a feltételek a következők: Először r meg kell lenni annak a természetes gyógytónyezőnek, amelyet az intézmény fel akar használni, tehát annak az ásványvagy forrásvíznek, vagy annak az éghajlati tényezőnek, amelynek előfeltétele mellett a