Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

Az országgyűlés képviselőházának Vége-hossza nem lenne, ha fel akarnám sorolni összes veszteségeinket. Ha pedig összehasonlítom mai fürdővendégforgalmunkat a múlt fürdővendég-forgalmával, akkor azt kell konstatálnom, hogy amíg 1913-ban, a háborút megelőző utolsó esztendőben, 255.0000 fürdővendég fordult meg Magyarországon, s azok közül 30.000 külföldi volt, addig 1926-ban CsonkaMagyarország fürdőhelyein mindössze 76.000-re rúgott a fürdővendégek száma, közöttük mindössze 3600 külföldi. Ha pedig ásványvízforgalmunkat tekintem, akkor konstatálom, hogy amíg 1913-ban, tehát a háború előtti utolsó évben, 220 mázsa ásványvizet vittünk a külföldre, 7 millió aranykorona értékben* ugyanakkor 70 mázsa ásványvizet hoztunk be 1,600.000 aranykorona értékben. Ásványvíz-forgalmunk mérlege tehát öt és félmillió aranykorona plusz-szal záródott. Ezzel szemben 1927-ben mindössze harminc métermázsa keserűvizet vittünk külföldre, s ugyanolyan mennyiségű más ásványvizet hoztunk be onnan, külföldi kivitelünk értéke 1,300.000 pengő, behozatalunké 1,400.000 pengő. Amig tehát a háború előtt mintegy öt és félmillió aranykorona plusz jelentkezett ásványvízfürdő forgalmunk terén, most százezer pengő mínusszal zárjuk ennek a forgalomnak mérlegét. Ha mármost fürdővendég-forgalmunk pénzügyi kihatásait teszem vizsgálat tárgyává öszszehasonlító alapon, akkor azt vagyok kénytelen konstatálni, hogy — megjegyezve azt, hogy a statisztika e téren még csak most fogott munkába, tehát bizonyos mértékig az adatgyűjtés kezdetleges — a statisztika azt tünteti ki, hogy az utolsó években Magyarországról a külföldre menő fürdővendégek és turisták a külföldön mintegy 43 millió pengőt költöttek el. Ezzel szemben a külföldről Magyarországra jött turisták és fürdővendégek a legvérmesebb számítással sem hagytak nyolcmillió pengőnél többet Magyarország területén, ezen a réven tehát mintegy 35 millió pengő deficittel zárul a mérleg. Meg vagyok róla győződve, hogy a valóságban ez a deficit sokkal nagyobb, ez a deficit nemcsak kétszerese, hanem többszöröse a 35 milliónak. Amidőn ezeket a szomorú számadásokat konstatálni vagyok kénytelen, lehetetlen meg nem állapítanunk azt, hogy Csonka-Magyarországon a fürdőügy és az ásványvíz-ügy bizony igen nagy fogyatkozásokban szenved. Az e téren fennálló visszás állapotoknak fő oka kétségtelenül természeti kincseinkben való megraboltatásunkban rejlik. Ne áltassuk azonban magunkat, van ezen helyzet előidézésének egy másik oka is, amelyért mi magunk vagyunk felelősek, értem alatta közönségünknek már szinte betegessé vált azt a szokását, hogy mindenáron a külföldi fürdőket keresi fel és a külföldi fürdőkben költi el azt a pénzt, amely pénzt itthoni fürdőkre költve el, ( Kot h cn stein Mór: Mert olcsóbb-!) legalább annyi gyógy eredményt tudna felmutatni, mint amennyit a külföldön megszerez önmagának. Addig is tehát, amíg elrablott természeti kincseinket vissza nem szerezzük, mi a teendői? Nézetem szerint a teendő az, hogy gondozzuk .és igyekezzünk nagyra fejleszteni azt, ami még megmaradt, mert az, ami még megmaradt, önmagában is szintén igen nagy értéket képvisel. E végre mindenekelőtt fürdőközönségünket haza kell szoktatnunk. Es itt önkénytelenül is vizsgálnunk kell azokat az okokat, amelyek a mi közönségünket arra bírják, hogy olyan megátalkodottan keresse a külföldi für48. ülése 1929 február 5-én

} kedden. 267 dőket. Azt hiszem, ennek a jelenségnek két oka van, amelyek közül a fontosabb az, hogy fürdőinknek nincs olyan megfelelő berendezésük egészségügyi, még kevésbbé kényelmi és szórakozási szempontból, aminő berendezéseket a külföldi fürdők fel tudnak mutatni. Nem mondom ezt általánosságban fürdőinkre, igenis vannak kivételek, nagyban és egészben azonban mégis csak konstatálni vagyunk kénytelenek, hogy fürdőinknek sem egészségügyi, sem kényelmi, sem szórakozási berendezésié nem felel meg a hozzájuk fűzött jogos követelményeknek. Igen so>k helyen hiányoznak fürdőinkben a vízvezeték, a csatornaZicXS, cl villanyvilágítás modern berendezései. Nincs jó úthálózatunk fürdőinkben, nincs elegendő jó férőhely és lakás, parkok, sétányok hiányoznak. Nagyon sokszor a közlekedés igen s dk. kívánni valót hagy fenn. A szórakozás kérdésében pedig igen keveset nyújtanak fürdőink. Mindezeket a hiányokat lehet pótolni, a pótlás azonban csak tőkebefektetéssel történhetik. Mindent el kell,tehát követni a végből, hogy a tőkét megnyerjük arra, hogy a hazai fürdőkben berendezéseket létesítsen, ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha a tőke meg is találja a maga számítását. A fürdőkérdést csak akkor tudjuk vonzóvá tenni a tőkére nézve, ha fürdőinknek megadjuk mindazokat a kedvezményeket, amelyeket ezek a közcélú egészségügyi intézetek tényleg meg is érdemelnek és amelyekre rá is szolgálnak. Ezen a téren elsősorban a kisajátítás jogát kell megemlítenem. Fürdőtulajdonosainkat abba a helyzetbe kell hoznunk, hogy az üzemük viteléhez szükséges ingatlanokat a kizsaroltatás veszedelme nélkül megszerezhessék. Nagy szükség van továbbá arra is, hogy a gyógyhelydíjaknak, az úgynevezett kúrtaksáknak ügyét szervesen rendezzük, mert hiszen a gyógyhely díj az a tényező, amelynek legnagyobb része van egy fürdőhely fenntartásában és felvirágoztatásában. Nem elég azonban fürdőhelyeinkről a gyógyhelydíjak szabályozásával gondoskodnunk, hanem oda is kell hatnunk, hogy fürdőinknek legyenek olyan bevételeik, amelyekből a szükséges fenntartási és beruházási költségeket nehézség nélkül fedezhetik, így arra van szükség, hogy a fürdőtelep adózói adójának egy kis hányadát engedjük át a fürdő céljaira; ezzel az adózók is nyernek és nyer a község is, amelynek határában a fürdő van és főleg nyer a község lakossága, mert a nagyobb forgalom a község lakosságának megélhetési,, kereseti forrásait is szaporítja. \. ;;., • Azokhoz a kedvezményekhez, amelyek a fürdőügy terén lényegesek, tartoznak adókedvezmények, bizonyos adóelengedésiek is, amelyeket azoknak a vállalkozóknak, akik saját tőkéjüket hajlandók befektetni fürdőjükbe, megadni igazán elsőrangú kötelességünk. Ha ilyen jövedelemforrásokat biztosítunk a fürdőknek, akkor egyúttal lehetővé tesszük hosszú lejáratú amortizációs kölcsönök felvételét is, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy rajtuk keresztül olyan befektetéseket eszközöljenek fürdőinkben, amelyek azután a közönségre igazán vonzó erővel bírnak. Egyszóval intézményesen meg kell tenni azokat az intézkedéseket, amelyek tőkét vonzanak a fürdőkbe való beruházásra s amelyek a tőkének biztos reményt nyújthatnak megfelelő szerény polgári kamatozásra is. Ha ezek a gondoskodások megtörténnek, akkor a tőke minden valószínűség szerint nem fogja elkerülni' fürdőinket, hanem meg fogja