Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

262 Az országgyűlés képviselőházának to&ítáni van hivatva, amely gondoskodik ar­pôl v hogy az Országos Központi Statisztikai Hivatalon kívül hasonló gyűjtésekkel foglal­kozó más szervei az államnak, vagy az auto­nómiáknak is helyesen vigyék keresztül és folytassák a maguk munkásságát, akkor ezek­nek is èzt a szankciót rendelkezéstikre kell hogy bocsássuk. Ez a másik szempont, amely a törvényjavaslatban figyelembe van véve. A javaslat tehát végeredményben az ed­digi hiányokat annyiban kívánja pótolni, hogy égy összeegyeztető fórumot kreál a statiszti­kai tanács révén, amely gondoskodik arról, hogy az összes hivatalok, amelyek statisztiká­valíoglalkoznak, a jövőben, lehetőleg az év elején munkatervüket felállítva, ezt a munka­tervet a statisztikai tanáccsal közöljék, az a maga részéről összehasonlítja az összes hiva­talos munkaterveket egymással, azokat ki­egyenlíti és azután • az Országos Statisztikai Hivatal munkatervével együtt a kormány, illetőleg az országgyűlés elé terjeszti. Az or­szággyűlés azután az a fórum, amely ezt a munkatervet jóváhagyván, módot nyújt arra, hogy az az év folyamán keresztül vitessék. Gondoskodás van a javaslatban arra nézve is, hogy amennyiben évközben szüksége mu­tatkoznék annak, hogy egyik és másik hatóság a munkatervbe fel nem vett olyan adagyüjtést vigyen keresztül amely közérdekből szükséges és kívánatos, ez is lehetővé tétessék azon a mó­don, hogy az új munkaterv a statisztikai ta­nács elé terjesztetik és ha a tanács, illetőié« a minisztertanács azt jóváhagyja, a munka azonnal keresztül vihető is legyen. Kifogás alá esett több felszólaló részéről, hosry a miniszterelnökség állíttatik oda. mint az a szerv, amely ezentúl a Statisztikai Hiva­tal s az egész statisztika ügye felett az ellenőr­zést gyakorolni fogja. Ez nem az én kívánsá­gom volt; a miniszterelnökség semmiesetre sem ragaszkodik ahhoz, hogy ez az ügy az ő reszortjába tartozzék. Azonban maguk a sta­tisztikusok voltak azok, és elsősorban a Sta­tisztikai Hivatal, r amely szakszerű szempon­tokra utalva, kívánatosnak jelezte, hogy a hi­vatal a^ miniszterelnökség felügyelete alá he­lyeztessék és kivétessék a kereskedelemügyi minisztérium reszortjából. Azt hiszem, hogy ez objektív alapon indo­kolható- Először is a statisztika ügye kinőtt egy reszortügyből. Mert ha talán régebbi idő­ben elsősorban a külkereskedelmi statisztika volt az, amely fontossággal bírt, ma, — mint már erre bátor voltam rámutatni — az összes reszortok rá vannak utalva a statisztikai fel­vételekre. Azt hiszem, helyes ebből a szem­pontból, hogy, ha már a statisztika egy. az ál­lami élet minden megnyilvánulását átfogó működése a kormánynak, abban az esetben ne egy reszortba tartozzék az illető ügy, hanem azon minisztérium alá, amely alá az összes reszortok tartoznak. Ez lehetővé teszi, hogy a munkaterv összeállításánál az. összes minisz­tériumok kívánságai kellő figyelemben része­süljenek, sokkal inkább és sokkal fokozottabb mértékben, mintha egy reszort a gazdája az illető ügynek, amely reszort természetesen a saját reszortügyeit kívánja elsősorban meg­oldásra vinni. Azt mondták, t. Képviselőház, hogy a kül­föld bizalmatlanná fog válni a magyar sta­tisztika ügyével szemben, abban az esetben, ha az a kereskedelmi reszort alól a miniszterelnök­ség alá kerül, mert hiszen a magyar miniszter­elnökség tulajdonképpen politikumot fog bele­vinni ebbe az ügybe, ami azután természetesen 248. ülése 1929 február 5-én f kedden, kétségessé teszi, hogy a statisztikai adatgyűj­tés kellő objektivitással történik-e. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nem lehet semmi aggály és nem lehet semmi ve­szély. Az kétségtelen, hogy magának annak megállapítása, hogy a statisztika mely ügyek kipuhatolásával foglalkozzék, eminenter politi­kum. Eminenter politikum annak megállapí­tása, hogy ez az adatgyűjtés sürgősebb-e, vagy a másik; hogy foglalkozzunk-e elsősorban szo­ciális^ statisztikával, a munkanélküliség statisz­tikájával, vagy foglalkozzunk-e mezőgazdasági vagy ipari statisztikával. Ez eminenter politi­kai kérdés, és éppen azért felfogásom szerint helyes is, hogy a statisztika ügye a miniszter­elnökség alá kerül. Hiszen a miniszterelnök az, aki a kabinet politikáját irányítja, aki hi­vatott arra, hogy megállapítsa, hogy tulajdon­képpen a közéleti szükségletek közül melyik az, amely elsősorban kielégítést kíván s amely­nek kielégítése érdekében a statisztikai felvé­tel szükséges is. Ellenben nem lehet politikum a felelet, amelyet a statisztika a kérdésre ad. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ennek fel­tétlenül objektív alapon kell megadatni és gon­doskodásnak kell történnie, mint ahogy gon­doskodás történt a múltban is, hogy itt politi­kai szempontok ne homályosítsák el azt az ob­jektivitást, amelyre minden statisztikának igénye és szüksége van. Én azt hiszem, hogyha a múltban nem volt baj, hogy a statisztika ügye a kereskedelemügyi minisztériumhoz tar­tozott, úgy nem lehet baj, hogy ma nem telje­sen független a statisztika s a miniszterelnök­ség alá tartozik. Bocsánatot kérek, mégis na­gyon kevéssé ismeri az állami életet az, aki azt hiszi, hogy lehetséges egy olyan kormány, amelyben a miniszterelnök politikumot akar belevinni egy ügybe, de ugyanakkor a keres­kedelemügyi miniszter nem teszi azt. (Ügy vanf Ügy van! a jobb* és a baloldalon.) Ha a ke­reskedelemügyi miniszternél nem volt aggály, hogy ő politikumot visz bele, akkor nem lehet aggály a miniszterelnöknél sem, (Ügy van! ügy van! a jobb- és a baloldalon.) mert ha a miniszterelnök akarta volna a múltban, hogy politikum belevittessék ebbe az ügybe, legye­nek meggyőződve t. képviselőtársaim, hogy a kereskedelemügyi miniszter ezt a politikumot feltétlenül belevitte volna. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon. — Meskó Zoltán: Vagy a miniszter ment volna!) Egy másik kifogás, amely elhangzott Kothenstein Mór képviselőtársam, de különö­sen Bródy Ernő t. képviselőtársam részéről, az, hogy az autonómiák sérelmet szenvedhetnek, hogy különösen a Fővárosi Statisztikai Hivatal, amely eddig is a maga munkáját kiválóan tel­jesítette, talán alá lesz rendelve az Országos Statisztikai Hivatalnak és ennek folytán az ő működésében nem lesz olyan mozgékony, mint amilyen volt eddig. Én azt hiszem, hogy ez az alárendeltség nem az Országos Statisztikai Hivatal, hanem elsősorban a Statisztikai Ta­náccsal szemben áll fenn a jövőben a törvény­javaslatrévén, amely azonban mégis egy többé­kevésbbé független és autonóm testület, amely­ben a tudomány művelői és azok a tudomá­nyos szempontok is, amelyek a statisztikában minden körülmények között kell hogy érvénye­süljenek, a maguk részéről érvényesülni is fog­nak. De a t % képviselőtársam ne féljen ettől már csak azért sem, mert ha például évközben a munkatervben előre nem jelzett új felvétel válik szükségessé, mint ahogy ő maga is azt a példát említette fel, mindenesetre a végre­hajtási rendeletben gondoskodnunk kell arról,

Next

/
Thumbnails
Contents