Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

260 Az országgyűlés képviselőházának agrárországban, különösen Magyarországon, amely a búzevetésterület tekintetében az egész világ összes államai között az első helyen áll: a termésbecslés. A termésbecslést eddig a föld­mívelésügyi minisztérium eszközölte és pedig olyképpen, hogy a gazdasági felügyelőkön kí­vül körzetenként felkért szakértő gazdákat, azután falusi vezetőket, jegyzőket, papokat, tanítókat, gazdatiszteket, hogy kvázi szíves­ségből szolgáltassák neki időközönként, két hétről két hétre, később hétről-hétre a termés állásáról szóló adatokat. Ennek a termésbecs­lésnek rendkívüli fontossága van a gabona­árak, a terményárak kialakulására. Nézetem szerint azonban ez nem statisztikai adatgyűj­tés jellegű, miután becslésből áll. Az a sze­rény véleményem, hogy ennek a termécsbecs­lésnek továbbra is a földmívelésügyi minisz­térium hatáskörében kell maradnia, csak arra lésnek továbbra is a földmívelésügyi minisz­térium némileg több fedezettel rendelkezzék, hogy ez a termésbecslés tökéletesebb legyen. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a termés­becslés eddig is nem a leglelkiismeretesebben történt, mert hiszen annak ellenére, hogy évről­évre felmerülnek panaszok, hogy a termésbecs­lés optimista, a végeredmény mégis azt mu­tatja, hogy a földmívelésügyi minisztérium termésbecslései megfeleltek a való helyzetnek. Hasonló természetű a tavaszi állatösszeírás. Ugyancsak ilyen a mezőgazdasági munkabé­rekre vonatkozó statisztika. Ami a tavaszi ál­latösszeírást illeti, azt hiszem, ha a részleges mezőgazdasági statisztikai felvétel megtörténik, akkor már ezen az alapon a tavaszi állatössze­írás is tökéletesebb lesz. Nagyon fontos körülmény az, hogyha sta­tisztikai szolgálatunkat a javaslat alapján tö­kéletesítettük, építsük ki még jobban a nemzet­közi szervezetekkel való kapcsolatot is. A föld­mívelésügyi t minisztériumnak a háború előtt nagyon értékes kapcsolata volt például a •washingtoni földmívelésügyi minisztériummal. Akkor két kormány volt, amely az egész világ terméséről statisztikát hozott a piacra, az egyik a washingtoni földmívelésügyi miniszté­rium, a másik a budapesti földmívelésügyi minisztérium. A két minisztérium az adatokat kicserélte és azóta is, amikor idejöttek ameri­kaiak a washingtoni földmívelésügyi minisz­tériumból, a legnagyobb elismeréssel szóltak a magyar kormánynak erről a szolgálatáról. Az amerikai és a magyar kapcsolatos ter­mésstatisztikai szolgálat azóta lényegesen he­lyettesítette a római nemzetközi mezőgazdasági intézet szolgálata. A római intézet szolgálata azonban lassú. A termécsbecslés ugyan kijön egy-két hónapra, mint például az európai álla­mok becslése kijön télen, amikor már az argen­tínai termésről is jönnek hirlapi jelentések, azonban mégis szükségesnek tartom azt, hogy a nemzetközi mezőgazdasági intézettel is inten­zívebb kapcsolatot vegyünk fel. E tekintetben legyen szabad talán azt ajánlanom, hogy gyor­sabb legyen az adminisztráció, hogy a nemzet­közi gazdasági intézettel közvetlenül léphessen a földmívelésügyi minisztérium érintkezésbe, ezen adatok szolgáltatása tekintetében a kül­ügyminisztérium kikapcsolásával. Felhívom a miniszterelnök úr figyelmét a berlini Statistische Reichsamt nagyértékű munkájára, amely most indult meg és amely az egész világ közgazdasági helyzetéről na­gyon részletes és pontos adatokat tár fel. Azonkívül felhívom a miniszterelnök úr figyelmét a német mezőgazdasági kamaráknak egy rendkívül aktuális és rendkívül értékes 248. ülése 1929 február 5-én, kedden,. munkájára, amely kamarák a Landwirtsohafts­rath útján az állam minden anyagi támoga­tása nélkül olyan árjegyzőszolgálatot szervez­tek be az értékesítés előmozdítása céljából, hogy az egész világon körülbelül 30.000 tudósí­tóijuk van. Ezek hétről-hétre, vagy hónapról­hónapra tájékoztatják a Landwirtschaftsrath­nak ezt a Preisberichtsstelle-jét arról, hogy a világnak mely részén, hol tudnának elhelyezni a németek bizonyos terményt, bizonyos ipar­cikket. A gazdatársadalmi sajtó egyik értékes munkása járt most Csehországban, Ausztriá­ban, Németországban, Svájcban és> Olaszor­szágban, a «Georgikon» szerkesztője, akinek útján közölték velünk a Preisberichtsstelletől, hogy a legszívesebben érintkezésbe lépnének Magyarországgal, hogy Magyarország Kelet­Európát illetőleg lépjen csereviszonyba a ber­lini hivatallal, hogy ezáltal azután a magyar mezőgazdasági értékesítésnek is szolgálatokat tehessenek. Ezek voltak azok az észrevételek, amelye­ket ennél a javaslatnál fel akartam hozni. Örömmel üdvözlöm ismételten a javasla­tot. Üdvözlöm azért, mert mint említettem, a statisztika a mi javunkra szolgál. A magyar statisztikának megvolt a tekintélye külföldön eddig is. Ezt az értékes kincset meg kell be­csülnünk. Méltóztassék elhinni, a helyett, hogy mindenféle propaganda-albumokat és külön­böző magánvállalkozásszerű brosúrákat és kö­teteket adnánk ki, amelyekkel voltaképpen csak önmagunkat pumpoljuk, amikor a külön­böző intézményeket és minisztériumokat pum­poljuk meg, hogy most erre, most arra a célra, ilyen és olyan propagatida-al búmra ad^on pénzt, sokkal több eredményt érünk el a béke­revizió irányáhan is, ha intenzív, élénk és ko­moly? tárgyilaeros statisztikai adatsyüjtést folytatunk. Méltóztassék elhinni, hogyh» fel­hozom azt, hogv Magyarországból, amelynek területe 56.5 millió katasztrális hold volt. el­vettek Románia részére 18 millió katasztrális holdat, Csehországnak 11 millió katasztrális holdat. Jugoszláviának 11 millió katasztrális holdat és Magyarországnak csak 16 millió ka­tasztrális hold maradt, ezek a számok sokkal jobban kiáltanak revizió után, mint akármi­lyen rosszul vagy jól szerkesztett propaaranda­album, amelyeknek többnyire az összeállítása sem megfelelő. (Űpy van! XJ^y van! a jobb­oldalon) A statisztika az igazság. A statiszti­kával az igazságot állítjuk a békerevizíós tö­rekvések szolgálatiba. (Éljenzés és a taps a jobboldalon és a közéven.) Elnök: Kíván mée valaki szólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszterelnök úr óhajt szólani. Gr. Bethlen István miniszterelnök: T. Kép­viselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után az érdekes és nagyértékű felszólalások után, ame­lyek ezekről a padokról elhangzottak ennek a javaslatnak védelme érdekében, legyen szabad nekem egészen röviden a magam megjegyzéseit megtenni. Egészen röviden azért, mert hiszen mindazt, amit elmondhatok, tulajdonképpen már ezekről^ a padokról elmondták Kenéz Béla t. barátom és más t. képviselőtársaim felszóla­lásaikban. Ha mégis hozzászólok a javaslathoz, teszem ezt két okból. Az egyik ok az, hogy rá­mutassak arra, hogy a statisztika ügye hova­tovább nagyobb és nagyobb jelentőséggel és fontossággal fog bírni és ebből kifolyólag igen fontos, hogy ennek ügyét helyesen szervezzük meg, és hogy minden szempont, amelynek itt figyelembe kell jönnie, figyelembe is vétessék.

Next

/
Thumbnails
Contents