Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-248

256 Az országgyűlés képviselőházának sásban is elfogadja, azt tárgyalás és hozzájáru- . lás céljából a Felsőházhoz teszi át. Következik a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat (írom. 698) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Frühwirth Mátyás! Frühwirth Mátyás: Mélyen t. Ház! Az előttünk fekvő javaslat jele annak, hogy a kormányzat téliesen észreveszi és átérzi azokat a nagy feladatokat, amelyekre vállalkoznia kell a következő időkben. A statisztikai adatgyűjtésnek különösen az utóbbi években lett nagy jelentősége; nemcsak nálunk Magyarországon, hanem az egész világon látjuk ezt az irányzatot. A gazdasági párt nagy szimpátiával és nagy érdeklődéssel kíséri a miniszterelnök úrnak ezt a lépését, mert teljesen egyetértünk a miniszterelnök úrral abban, hogy a statisztikai adatgyűjtésnek egy kézben való tömörítése, egy kézből való irányítása egyik szükséglete annak, hogy a következő törvényalkotás helyes úton történjék. Nem tudjuk elképzelni helyes elvék törvénybeiktatását a nélkül, hogy azok statisztikai anyagát, egész elosztását és apró részleteit ne ismernők. Mennél jobban és mennél mélyebben fog az állam belenyúlni az egyes polgárok életébe, mennél inkább kell dirigálni az egyes nagy szociális és társadalmi eseményeket, annál inkább válik szükségessé az, hogy az államhatalom maga teljesen tisztában legyen ezeknek a kérdéseknek részleteivel és általánosságaival. Ez pedig másképpen, a sötétbe való ugrás nélkül el nem gondolható, mint pontos statisztikai adatok gyűjtésével. Ebben a magas nívójú vitában elhangzott egypár beszéd és az előadó úr beszédén kívül különösen meg kell említenem Kenéz profeszszor úr képviselőtársunk beszédét, aki eldöntötte egynár elvi kérdés vitáját. Perdöntőén esett a vitába az, amit mondott és ma már nem is vitás ebben az eszmecserében, hogy szükséges-e ezt az anyagot egy kézben tömöríteni, mert azok a nemzetek, amelyek ezt a kérdést megoldották, nem tudtak mas utat, mint hogy egy kézbe, mégpedig annak az állami tényezőnek kezébe tömörítsék az adatgyűjtést, aki irányítja a törvényalkotás egész munkáját. Egy aggodalmunk volt egy ideig, mégpedig az a kommunális élettel kapcsolatban kifejlődő és természetszerűleg életrehivandó statisztikai hivatalok működését illetőleg. Ebben a tekintetben kérünk megnyugtatást a miniszterelnök úrtól s hisszük és reméljük is, hogy a kommunális élet fejlődésével nemcsak magában Budapesten, hanem a vidéki nagy városokban mindenütt ki kell fejlődniök a statisztikai hivataloknak, amelyeknek az általános nagy adatgyűjtés mellett vizsgálniok, kutatniok kell a város, a falu, a megye lokális szociális bajait is és ezeket állandóan napirendien kell tartaniok. Igaz, hogy vannak biztosítékok, amelyek e hivatalok működését teljesen garantálják. De mégis azt kérjük & miniszterelnök úrtól, hogy talán a javaslat részleteinél egy kis módosítással, vagy pedig a végrehajtási utasításba vegyék fel. hogy ezeknek a hivataloknak működése nem érintetik, sőt ha az országos átlagos adatgyűjtésen kívül helyi adatokat akarnak gyűjteni, az ellen a központnak, illetőleg a tanácsnak ne lehessenek különleges kifogásai. Ez a helyzet Németországban is egy ideig sok kétségre adott alkalmat. Németországban ugyanis két évtizeddel ezelőtt szintén központosították az adatgyűjtéseket, de e mellett meghagyták ^teljes szabadságában egyes városok248. ülése 1929 február 5-én, kedden. nak kommunális adatgyűjtéseit. Magyarországon is az egész fejlődés ezt mutatja. Az a javaslat, amely előttünk fekszik^ tisztán mutatja, hogy a kormányzat is tudja és érzi azt, hogy a jövő idők egész szociálpolitikai és társadalmi munkájának java részeg át fog terelődni a kommunális életre, a községi, városi, sőt megyei életre. Éppen azért szükségessé válik, hogy ezeknek a helyi statisztikai hivataloknak teljes szabadságát meghagyjuk abban a tekintetben, hogy a szociális kérdéseket, az egyes helyi problémákat teljes szabadsággal kutathassák és feltárhassák, természetesen az autonómiától függőleg. Még Némertországban is, ahol a statisztikai adatgyűjtés bizonyos autonómiával rendelkezik, a kormányzatnak teljes felügyeleti joga van, de teljesen független a kormányzattól. Ez természetes is, mert hiszen elsősorban a törvényalkotásnak van szüksége adatgyűjtésre és statisztikai adatokra. Én tehát egyáltalán r nem féltem — mint ahogy egypár képviselő úr itt kifejezte —• az adatok semlegességét, megbízhatóságát, mert hiszen mindenütt, ahol a statisztikai adatgyűjtést egy kézbe adták, a kormánynak teljes felügyeleti joga van, ami természetes is, mert hiszen a Statisztikai Hivatal nem állhat az államhatalom felett. De biztosítékokat látok abban is, hogy a kormányzat munkaprogrammot köteles ideterjeszteni a Ház elé, s így a parlamentnek módja van véleményét kifejezni; ebben a tekintetben tehát megvan a teljes biztosíték. Mivel a mi statisztikai adatgyűjtésünk nem volt egy kézben, ez az oka annak, hogy egyik-másik tekintetben rendkívül előrehaladt, vannak azonban olyan statisztikai ágak, amelyek rendkívül hátra maradtak. így például a mezőgazdasági ágban tudni fogjuk, — ami nagyon helyes — hogy a jövő esztendőben a gazdák üdvarán hány tyúk, kakas fog szaladgálni, a tyúkok hány tojást fognak tojni, — ismétlem, ezek a kérdések is nagyon fontosak, különösen külkereskedelmi szempontból — vannak azonban statisztikai ágak, amelyek teljesen el vannak hanyagolva, amelyeket nem ismerünk. Itt van például a kisipari kérdés: nem tudjuk hány motor van a kisiparosok műhelyeiben, nem tudjuk hány ember dolgozik ebben a kereseti ágban, nem ismerjük a kisipari statisztikának összes apró részleteit. Ez is mutatja, hogy az egyik oldalon nagyon szépen mentünk előre, a másik oldalon azonban hátramaradtunk. Ezeket a hiányokat pótolni kell. Ezek a megállapítások is mutatják, hogy szükséges a statisztikai adatgyűjtésnek egy kézbe való, kerülése, hogy a gazdasági, pénzügyi és társadalmi élet minden vonatkozása egyformán legyen világítva a magyar közélet előtt. Különösen felhívom a miniszterelnök úr figyelmét arra, hogy a Statisztikai Hivatal az úgynevezett élő, mozgó statisztikai adatokat gyűjtse, mert igaz, hogy a statisztikának abból a szempontból van nagy jelentősége, hogy a meglevő vagyoni, pénzügyi, társadalmi stb. állapotokat megismerjük, de a termelésnek, a folyó életnek megfigyelése is rendkívül nagy jelentőséggel bír és a jövő szempontjából csak ennek a statisztikának van elsőrendű értéke. Ertem ez alatt a sok között például annak kimutatását, hogy a mostani nagy munkanélküliség idejében egy nagyon jellegzetes, nagyon érdekes tünet mutatkozik: a gyári munkások között rendkívüli módon szaporodik a női munkások száma. Míg a családapa künn, a gyárkapu előtt várja a behívást, a megszólítást, addig a családanya és a gyermek megy