Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-247

252 Az országgyűlés képviselőházának Hogy a professzor úr helyteleníti ezt az utóbbit, t. i a Statisztikai Hivatalnak a keres­kedelemügyi miniszter hatásköre alól vaió kivé­telét és jobban szeretué, ha megmaradna mai helyzetében, a kereskedelmi minisztérium hatás­köré ien a statisztikai szolgálat, azt ő azzal is indokolja, hogy egy-két statisztikai ágon —a demográfián, a mezőgazdasági felvételeken és egyebeken — kívül munkásságának túlnyomó része a kereskedelmi minisztérium ügykörébe esik. Engedelmet kérek röviden fel fogom sorolni, még talán nem is egész teljességükben, a Statisz­tikai Hivatal adatgyűjtési munkálatait. Itt vannak az évtizedek óta végrehajtott nép­számlálások, az utóbbi időben igen gyakran foga­natosított választójogi felvételek, a népmozgalmi, kivándorlási, bevándorlási és vissza vándorlási statisztikák, a határszéli személyforgalom statisz­tikája, a cigányok összeírása annakidején, — ez csak egyszeri összeírás volt —, az f önkor­mányzati szervek háztartására vonatkozó statisz tika. Ezek mind a belügyminisztérium ügykörébe vágnak. Az aratási, illetőleg terrnésstatisztika, a szőlészeti, birtokforgalmi, álla tvásari, vadászati, gabona- és őrleménystatisztika, élelmezési statisz­tika, az ország vizeinek összeírása s a mezőgazda­sági adatfelvétel a földmíveiésügyi minisztérium ügykörébe tartozik. A polgári jogszolgáltatási és bűnügyi statisz­tika az igazság úgy miniszternek szolgáltat ada­tokat. A sokféle tanügyi statisztikai ágazat — ebben már mégis jártas vagyok, hiszen magam reformáltam meg annakidején az ez irányú statisz­tikai adatgyűjtéseket —, az ein )erbaráti intéz­mények, a közgyűjtemények, a könyvtárak, a hit­élet statisztikája a kultuszminisztérium ügykörébe tartoziü. A népjóléti minisztériumot érdekli a közegészségügyi, fürdőügyi, ásványvíz-statisztika, a hivatásból eredő balesetek, a betegsegélyző péctz­tárak statisztikája, a vakságról készült felvételek, a rákstatisztika, a yenereás betegségek statiszti­kája, esetleg a remélhetőleg elkészülő tüdőbeteg­statisztika, stb. A pénzügyminisztériumnak is vannak adatgyűjtései a Statisztikai Hivatal révén, nevezetesen a bányászat-kohászati, hitelintézeti, szövetkezeti, biztosítási statisztika. Mi ezzel a sok mindennel szemben itt a kereskedelemügyi minisz­tériumnak terjedelemben kétségkívül igen nagy adatgyűjtése, ú. m. az áruforgalmi, vagy kül­kereskedelmi statisztika, az ipari, termelési statisz­tika, a malomipari felvétel, a sztrájk- és kizárási statisztika, a piaci árstatisztika, a vasúti és hajó­zási statisztika ? Azt hiszem, hogy ez a felsorolás ékes doku­mentuma annak, hogy a Statisztikai Hivatal az ő munkakörében nem pusztán és nem főleg a keres­kedelmi tárcát szolgálja, nemcsak annak ügykörébe vágó ügyekhez ad anyagot és támogatást, hanem az egész kormányzatnak segítségére van és rend­kívül sok adatgyűjtést végez más minisztériumok számára is. Hogy miért mondja a professzor úr — a miniszterelnök hatáskörének egyenes félreérté­sével—azt, hogy a miniszterelnök olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyek a speciális, konkrét közigaz­gatás körébe tartoznak, azt nem tudom megérreni. Egy kormányfő nagyon természetesen az állami közigazgatás minden ágába beleszól. Kétségtelen, hogy foglalkozik kereskedelmi, ipari földmíveiésügyi, kulturális, népjóléti, stb. kérdésekkel. Kérdem azonban: vájjon a jelenlegi állapot szerint, amikor minden adatgyűjtést munkatervbe kellett venni, s a munkatervnek keresztül kellett mennie a minisztériumok retor­táin, s elébe került a minisztertanácsnak is, a miniszterelnök nem gyakorolhatott-e befolyást az egyes statisztikai ágazatokra, az egyes statisz­tikai adatgyűjtésekre Î Ha neki kívánságai voltak 247. ülése 1929 február 1-én, pénteken. akár a gazdasági, akár a kulturális, akár a szo­ciális st itisztikai adatgyűjtés tekintetében, nem érvényesíthette azoknt ? T hát eddig is foglal­kozhatott a statisztika irányításával. Csak termé­szetes, hogy amikor ennyire átfogó a statisztikai szolgálat, akkor az éppen a miniszterelnök hatás­körébe kerül. Engedelmet kérek, a statisztikusok maguk igen régtől fogva kívánták, követelték és érveltek amellett, hogy reszortmini-ztériumok hatásköréből átvétessék a Statisztikai Hivatal a miniszt írelnök hatáskörébe. Ha most akad egy statisztikus, aki ma már nem tagja a hivatalnak, de egyetemi professzor, aki tiszteletreméltó elvi felfogásból ez ellen érvel, az engem nem győz meg akkor, amikor ezzel szemben itt van egy másik tudós professzor, Kenéz Béla, aki nemcsak akceptálja, de elokvenciával védi is ezt a ren­delkezést. Rendkívül kellemetlen tény az, amikor egy magyar tudós szinte a külföldnek szájába adja azt, hogy a magyar közéletnek egy rendkívül fontos tényezője, a magyar közigazgatásnak, kor­mányzatnak egy pillére ellen vádat lehet emelni. Tanuja voltam annak, amikor a cseh kormánnyal folytatott tárgyalások során a csehek egyik dele­gátusa, egvik képviselője nekünk, a magyar dele­gáció tagjainak szemünkre hányta, hogy a nép­számlálásokat tendenciával csináltuk, hogy a nép­számlálások eredményeit meghamisítottuk, mert nem magyarokat magyaroknak könyveltünk el, magyaroknak írattunk össze és magyaroknak mutattunk ki statisztikánkban. T. Ház ! Nagyon jókor jött nekem akkor ez a vád, mert én, aki a népszámlálások feldolgozási munkálatait vezettem, nagyon is tudtam azt, hogy milyen nagy lelkiismeretességgel hajtatta végre a Statisztikai Hivatal a népszámlálásokat. Tudom azt, hogy hányszor kellett kiküldeni tisztviselőket azokra a helyekre, ahol esetleg megtévedt, vagy talán nemzeti hazafias érzésükből kifolyólag túl­buzgó adatgyűjtők magyaroknak. írtak be olya­nokat, akiket az előző népszámlálás még nemzeti­ségieknek vallott és sorozott. S ezeket helyreiga­zíttattuk. Nagyon jól emlékszem arra, hogy az a Varga Gyula, aki igazi magyar ember volt s igazi magyar ember ma is, (Élénk éljenzés jobb felől.) azt mondotta : Ne ámítsuk magunkat magyarok, inkább lássunk tisztán, ne csapjuk be önmagunkat azzal, hogy többet mutatunk mi magyarnak, mint amennyi magyar tényleg van, mert hiszen a statisztikai eredményekből keli levonni azokat a következtetéseket, amelyek esetleg kívánatossá teszik, hogy ezekkel a nemzetiségekkel foglalkoz­zunk megfelelő formában. Én tehát akkor a tárgyalásoknál, mint erre autentikus, illetékes ember, visszautasítottam ezt a vádat és velem nem is szálltak azután vitába többé. Hogy most ilyet hangoztassunk, hogy a külföld előtt, mely előtt eddig is gyanúsak vol­tunk a statisztika eredményei tekintetében, még gyanúsabbá váljunk azzal, hogy a miniszterelnök a maga hatalmi súlyát érvényesítheti az adat­gyűjtéseknél és azok publikálásánál, bocsánatot kérek, nagyon veszedelmesnek tartom ezt az érve­lést és rendkívül sajnálom, hogy egy statisztikus­nak a tollából ilyen mondat kikerülhetett. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Thirring Gusztáv igen t. tudósunkra is hivat­kozik Laky Dezső. Hivatkozik olyan értelemben, mintha az ő véleménye a törvényjavaslat ellen szólna, helytelenítve az autonómiának, tehát a székesfővárosi Statisztikai Hivatalnak bizonyos mértékig nexusba hozását a Központi Statisztikai Hivatallal, illetőleg ez utóbbi hivatal irányító felügyeleti hatáskörének erre a hivatalra való kiterjesztését. Nem értem a dolgot. Én jelen vol­I tam egy értekezleten, amelyen ugyancsak ott volt

Next

/
Thumbnails
Contents