Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-247

252 Az országgyűlés képviselőházának Hogy a professzor úr helyteleníti ezt az utóbbit, t. i a Statisztikai Hivatalnak a kereskedelemügyi miniszter hatásköre alól vaió kivételét és jobban szeretué, ha megmaradna mai helyzetében, a kereskedelmi minisztérium hatásköré ien a statisztikai szolgálat, azt ő azzal is indokolja, hogy egy-két statisztikai ágon —a demográfián, a mezőgazdasági felvételeken és egyebeken — kívül munkásságának túlnyomó része a kereskedelmi minisztérium ügykörébe esik. Engedelmet kérek röviden fel fogom sorolni, még talán nem is egész teljességükben, a Statisztikai Hivatal adatgyűjtési munkálatait. Itt vannak az évtizedek óta végrehajtott népszámlálások, az utóbbi időben igen gyakran foganatosított választójogi felvételek, a népmozgalmi, kivándorlási, bevándorlási és vissza vándorlási statisztikák, a határszéli személyforgalom statisztikája, a cigányok összeírása annakidején, — ez csak egyszeri összeírás volt —, az f önkormányzati szervek háztartására vonatkozó statisz tika. Ezek mind a belügyminisztérium ügykörébe vágnak. Az aratási, illetőleg terrnésstatisztika, a szőlészeti, birtokforgalmi, álla tvásari, vadászati, gabona- és őrleménystatisztika, élelmezési statisztika, az ország vizeinek összeírása s a mezőgazdasági adatfelvétel a földmíveiésügyi minisztérium ügykörébe tartozik. A polgári jogszolgáltatási és bűnügyi statisztika az igazság úgy miniszternek szolgáltat adatokat. A sokféle tanügyi statisztikai ágazat — ebben már mégis jártas vagyok, hiszen magam reformáltam meg annakidején az ez irányú statisztikai adatgyűjtéseket —, az ein )erbaráti intézmények, a közgyűjtemények, a könyvtárak, a hitélet statisztikája a kultuszminisztérium ügykörébe tartoziü. A népjóléti minisztériumot érdekli a közegészségügyi, fürdőügyi, ásványvíz-statisztika, a hivatásból eredő balesetek, a betegsegélyző péctztárak statisztikája, a vakságról készült felvételek, a rákstatisztika, a yenereás betegségek statisztikája, esetleg a remélhetőleg elkészülő tüdőbetegstatisztika, stb. A pénzügyminisztériumnak is vannak adatgyűjtései a Statisztikai Hivatal révén, nevezetesen a bányászat-kohászati, hitelintézeti, szövetkezeti, biztosítási statisztika. Mi ezzel a sok mindennel szemben itt a kereskedelemügyi minisztériumnak terjedelemben kétségkívül igen nagy adatgyűjtése, ú. m. az áruforgalmi, vagy külkereskedelmi statisztika, az ipari, termelési statisztika, a malomipari felvétel, a sztrájk- és kizárási statisztika, a piaci árstatisztika, a vasúti és hajózási statisztika ? Azt hiszem, hogy ez a felsorolás ékes dokumentuma annak, hogy a Statisztikai Hivatal az ő munkakörében nem pusztán és nem főleg a kereskedelmi tárcát szolgálja, nemcsak annak ügykörébe vágó ügyekhez ad anyagot és támogatást, hanem az egész kormányzatnak segítségére van és rendkívül sok adatgyűjtést végez más minisztériumok számára is. Hogy miért mondja a professzor úr — a miniszterelnök hatáskörének egyenes félreértésével—azt, hogy a miniszterelnök olyan ügyekkel is foglalkozik, amelyek a speciális, konkrét közigazgatás körébe tartoznak, azt nem tudom megérreni. Egy kormányfő nagyon természetesen az állami közigazgatás minden ágába beleszól. Kétségtelen, hogy foglalkozik kereskedelmi, ipari földmíveiésügyi, kulturális, népjóléti, stb. kérdésekkel. Kérdem azonban: vájjon a jelenlegi állapot szerint, amikor minden adatgyűjtést munkatervbe kellett venni, s a munkatervnek keresztül kellett mennie a minisztériumok retortáin, s elébe került a minisztertanácsnak is, a miniszterelnök nem gyakorolhatott-e befolyást az egyes statisztikai ágazatokra, az egyes statisztikai adatgyűjtésekre Î Ha neki kívánságai voltak 247. ülése 1929 február 1-én, pénteken. akár a gazdasági, akár a kulturális, akár a szociális st itisztikai adatgyűjtés tekintetében, nem érvényesíthette azoknt ? T hát eddig is foglalkozhatott a statisztika irányításával. Csak természetes, hogy amikor ennyire átfogó a statisztikai szolgálat, akkor az éppen a miniszterelnök hatáskörébe kerül. Engedelmet kérek, a statisztikusok maguk igen régtől fogva kívánták, követelték és érveltek amellett, hogy reszortmini-ztériumok hatásköréből átvétessék a Statisztikai Hivatal a miniszt írelnök hatáskörébe. Ha most akad egy statisztikus, aki ma már nem tagja a hivatalnak, de egyetemi professzor, aki tiszteletreméltó elvi felfogásból ez ellen érvel, az engem nem győz meg akkor, amikor ezzel szemben itt van egy másik tudós professzor, Kenéz Béla, aki nemcsak akceptálja, de elokvenciával védi is ezt a rendelkezést. Rendkívül kellemetlen tény az, amikor egy magyar tudós szinte a külföldnek szájába adja azt, hogy a magyar közéletnek egy rendkívül fontos tényezője, a magyar közigazgatásnak, kormányzatnak egy pillére ellen vádat lehet emelni. Tanuja voltam annak, amikor a cseh kormánnyal folytatott tárgyalások során a csehek egyik delegátusa, egvik képviselője nekünk, a magyar delegáció tagjainak szemünkre hányta, hogy a népszámlálásokat tendenciával csináltuk, hogy a népszámlálások eredményeit meghamisítottuk, mert nem magyarokat magyaroknak könyveltünk el, magyaroknak írattunk össze és magyaroknak mutattunk ki statisztikánkban. T. Ház ! Nagyon jókor jött nekem akkor ez a vád, mert én, aki a népszámlálások feldolgozási munkálatait vezettem, nagyon is tudtam azt, hogy milyen nagy lelkiismeretességgel hajtatta végre a Statisztikai Hivatal a népszámlálásokat. Tudom azt, hogy hányszor kellett kiküldeni tisztviselőket azokra a helyekre, ahol esetleg megtévedt, vagy talán nemzeti hazafias érzésükből kifolyólag túlbuzgó adatgyűjtők magyaroknak. írtak be olyanokat, akiket az előző népszámlálás még nemzetiségieknek vallott és sorozott. S ezeket helyreigazíttattuk. Nagyon jól emlékszem arra, hogy az a Varga Gyula, aki igazi magyar ember volt s igazi magyar ember ma is, (Élénk éljenzés jobb felől.) azt mondotta : Ne ámítsuk magunkat magyarok, inkább lássunk tisztán, ne csapjuk be önmagunkat azzal, hogy többet mutatunk mi magyarnak, mint amennyi magyar tényleg van, mert hiszen a statisztikai eredményekből keli levonni azokat a következtetéseket, amelyek esetleg kívánatossá teszik, hogy ezekkel a nemzetiségekkel foglalkozzunk megfelelő formában. Én tehát akkor a tárgyalásoknál, mint erre autentikus, illetékes ember, visszautasítottam ezt a vádat és velem nem is szálltak azután vitába többé. Hogy most ilyet hangoztassunk, hogy a külföld előtt, mely előtt eddig is gyanúsak voltunk a statisztika eredményei tekintetében, még gyanúsabbá váljunk azzal, hogy a miniszterelnök a maga hatalmi súlyát érvényesítheti az adatgyűjtéseknél és azok publikálásánál, bocsánatot kérek, nagyon veszedelmesnek tartom ezt az érvelést és rendkívül sajnálom, hogy egy statisztikusnak a tollából ilyen mondat kikerülhetett. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Thirring Gusztáv igen t. tudósunkra is hivatkozik Laky Dezső. Hivatkozik olyan értelemben, mintha az ő véleménye a törvényjavaslat ellen szólna, helytelenítve az autonómiának, tehát a székesfővárosi Statisztikai Hivatalnak bizonyos mértékig nexusba hozását a Központi Statisztikai Hivatallal, illetőleg ez utóbbi hivatal irányító felügyeleti hatáskörének erre a hivatalra való kiterjesztését. Nem értem a dolgot. Én jelen volI tam egy értekezleten, amelyen ugyancsak ott volt