Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.

Ülésnapok - 1927-245

Az országgyűlés képviselőházának 2 köttetése. Tudta nagyon jól a vasúti társaság, hogy abban az esetben, ha Soroksárra nem olcsón járatja a vonatokat, Soroksár község lakosai ki fognak harcolni az államvasúttól új vonalakat. Ez meg is történt, amint a miniszter úr is tudja, mert hiszen éppen egy soroksári küldöttségnek ígérte meg a miniszter úr, hogy miután a Hév. felemelte a vasúti tarifákat, a miniszter úr újabb vasúti vonalakat fog beállítani. Remélem, hogy ha ez a harc itt reménytelen is, és ha a kereskedelemügyi miniszter úr olyan igazságosnak tartja is e sok százezer ember ügyével kapcsolatban a helyiérdekű vasutak ügyét, fogunk mi még találni magunknak más helyet, ahol harcolni tudunk, c^ak arra kérjük a miniszter urat, hogy engedjen minket harcolni. Engedje meg a miniszter úr azt, hogy mi, Budapest székesfőváros megtaláljuk a módját annak, hogy a Hév. tarif a-politikáját letörjük. Nekünk megvan a módunk hozzá, csakhogy már előre halljuk, hogy a miniszter úr rneg akarja fogni kezünket. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Semmi ilyet sem akarok ! — Jánossy Gábor: Ki mondja ezt? A miniszter úr cáfolja!) Előre halljuk, hogy a miniszter úr autóbusz-törvényjavaslatot készít elő. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Azt nem cáfolom ! — Kiss István : Várjuk meg !) Nem érek rá megvárni, mert azt halljuk, hogy a miniszter úr autóbusztörvényjavaslatot készít elő, melynek egy intézkedése azt mondja, hogy ahol egy vasúti társaságnak vonalai vannak, ott nem lehet konkurrens autóbuszvállalatot létesíteni. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Szó sincs róla !) Kérem, miniszter úr, akkor az a tervezet) amely a székesfővárosnál is olvasható, bizonyára hamisítvány, mert ebben benne van. A helyiérdekű vasutakkal szemben ma azért nem lehet konkurrenciát csinálni, mert más vasúti vonalat, például villamos vonalat nem lehet oda kiépíteni. Már előre gondoskodás történik az autóbuszjavaslatban, mert ez a kifejezés, hogy «vonalat nem lehet építeni», az autóbuszvonalakra is vonatkozik. Nagyon örülnék, ha a miniszter úr felállana és azt mondaná, hogy semmi kifogása az ellen nincs, hogy Budapest székesfőváros a Hév.-vel szemben úgy vegye fel a harcot, hogy a székesfőváros autóbuszvonalakat fog beállítani a környékre- Nagyon hálás leszek és nagyon örülök, ha azt a tervezetet, amelyet olvastunk, a miniszter úr valótlannak jelenti ki, hogy az nem fedi az intencióit. Csak egyet kérek a miniszter úrtól, ha a miniszter úrnak az az álláspontja, hogy legyen harc és küzdelem, ebben a harcban és küzdelemben az győzzön, akié az igazság. Méltóztassék megengedni, hogy harcoljunk, ne tessék megkötni minket és ne tessék Budapest székesfőváros közönségét megakadályozni abban, hogy közelebb hozzuk magunkhoz a környéket, hogy ne engedjék meg azt, hogy azok az emberek, akik budapesti polgárok, csak kimentek lakni: egy magánvállalat által olyan helyzetbe hozassanak, hogy keresetük húsz százalékát kénytelenek havonként egy magánvállalat pénztárába befizetni. Ha ez a magánvállalat rosszul gazdálkodik és azért kerül nála a tarifa ilyen magas összegbe, akkor mi majd megmutatjuk, hogy az autóbusz beállításával még ráfizetni sem fogunk és mégis olcsón fogjuk szállítani a publikumot. Arra kérem a t. miniszter urat, legyen szíves nyugtasson meg bennünket abban az irányban, hogy ha mi, Budapest székesfőváros, konkurrenciát akarunk csinálni a Hév.-nek, nem fog minket a miniszter úr megakadályozni abban, hogy ezt a konkurrenciát megcsináljuk. Elnök: A miniszter úr kíván nyilatkozni. Hermann Miksa kereskedelemügyi miniszter : Í5. ülése 1929 január 30-án, szerdán. 147 T. Képviselőház ! Annyit akarok csak megjegyezni, hogy én a konkurrenciának magam sem vagyok ellensége, amit azzal bizonyítottam be, hogy a Hév. élénk protestálása ellenére beállítottam egy pár személyszállító vonatot Kőbánya és a nyugati pályaudvar között, melyeken igen olcsó, ráfizető tarifa mellett, elszállítjuk a munkásokat. A konkurrenciát kizárni egyáltalában nem akarom, ellenben az autóbusz-törvényben nem az az intézkedés van, hogy ahol a vasút van, ott nem szabad autóbuszvonalat engedélyezni, hanem az van benne, hogy az engedélyezésnél a közgazdasági viszonyokat sa vasútnak az érdekeit is figyelembe kell venni. (Fábián Béla : Ez ugyanaz!) Ennek az okára már egyszer rámutattam. A vasút tudvalevőleg a pályát maga építi fel magának, ennek következtében nagy tőkék vannak lekötve, míg az autó busz forgalom ban a pályát nem az illető vállalat, hanem vagy az állam, vagy a törvényhatóság, vagy valamely más közület állítja fel, ennek következtében az autóbuszforgalom oly lei.yeares előnyökhöz jut, amelyeket azonban a közönségtől más formában vesz el, mert ugyebár ennek az útnak a fenntartásához adó kell és ezt is végeredményében csak a közönség fizeti meg. Hogy tehát meglegyen a módja annak, hogy a körülményeket ebből a szempontból is mérlegeljük és egy befektetett közvagyont vagy egy befektetett nagy vagyont ne tegyünk értéktelenné, erre az intézkedésre szükség van és ha azt fogom látni, hogy jogosult panaszok vannak a Hév.-nél, akkor nem a helyiérdekű vasút kedvéért, hanem közgazdasági szempontból ezeket az érdekeket meg fogom óvni. (Helyeslés a jobboldalon) Ha azonban azt látom, hogy itt egy nagy cél érdekében olyan akció fejlődik ki, amely tényleg közelebb hozza a vidék lakosságát munkahelyéhez, a fővároshoz, akkor én ez ellen természetesen kifogásokat emelni nem fogok, sőt azt nagyon szívesen elő is fogom segíteni. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő úr kíván szólani. Fábián Béla: T. Képviselőház ! Én a miniszter úrnak < zt a második válaszát köszönettel tudomásul venném abban az esetben, ha ez nem volna feltételes. Itt ez az egész válasz és az egész ügy a miniszter úr előtt teljesen nvilvánvaló. A miniszter úr azt mondja, hogy a helyi érdekű vasutak nem keresnek sokat. A helyzet az, miniszter úr, hogy a helyi érdekű vasutakon a jegyek árát a miniszter úr egyetlenegy nyilatkozattal, amelyet itt a Képviselőházban ma megtesz, le tudja szállítani. Ha a miniszter úr kijelenti azt, hogy a miniszter úr a a székesfőváros kezét nem köti meg abban — és ezt már most kijelenti —, hogy a környékre autóbuszforgalmat létesítsen akár m«ga, akár pedig a Beszkárt útján, abban az esetben holnap a helyi érdekű vasutak már egy nyilatkozatot fognak közzétenni, amelyben kijelentik, hogy megelégszenek a régi tarifával, ők tarifaemelést nem kívánnak. (Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter tagadólag int.) Igen t. miniszter úr, ez a helyzet, mert mi az autóbuszforgalommal olcsóbban, jobban, tisztábban, egészségesebben és gyorsabban tudjuk az embereket beszállítani. Én tehát nem kérek a miniszter úrtól semmi támogatást a helyi érdekű vasutak elleni küzdelemben, csak egy nyilatkozatot : «Nem akadályozom az autób iszforgalom beállítását a Budapestkörnyéki forgalomban». Ezzel a mondattal a miniszter úr eldöntötte a helyi érdekű vasutak ügyét, mert ha ezt méltóztatik ondani, akkor a helyi érdekű vasutak vezetősége rohanni fog, hogy velünk, a fővárossal megállapodást csináljon : «Ne vezessétek be az autóbuszforgalmat, mert én a magam részéről visszatérek a régi tariához». 21*