Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-245
Az országgyűlés képviselőházának 245. ülése 1929 január 30-án, szerdán. 129 ha te visszaélsz azzal az engedéllyel, amit a pénzügyminiszter neked sok kiiincseiésre megad. {Derültség. — Jánossy Gábor: Ez igaz!) Mert hiszen, amikor egy kocsmaengedélyt kérnek kedves jó barátaink, akkor imitt-amott fizetnek jó összeget is, hogy megkapják. Annak a jele ez szerintem, hogy ez valami jó hivatás, jó üzlet. Ennek a jó üzletnek ki fizeti meg az árát? A termelő és a fogyasztó. Most tehát megint csak oda jutok, hogy erős kézzel kell bele 1 nyulni a dologba. A tisztességes haszon mindenkit megillet, mindenki azért kínlódik, hogy megéljen belőle, de nem szabad túlzásba engedni ezt a dolgot. Kérem, méltóztassék a kormánynak kiadni egy rendeleietet végig Magyarország területén, hogy ernyibe kerül a bor, és akkor azonfelül a tisztességes hasznot megállapítani. Ennyi az államnak kifizetett kincstári illeték, meg minden, de a haszon ne legyen olyan sok. hogy megölje a termelőt. Mert megöli a termelőt, hiszen a fogyasztó azt mondja, — én is azt mondom, más is azt mondja — hogy: nélkülözhetem a boH, bort, áldja meg az Isten ott, ahol termett. (Jánossy Gábor: Ügy van, nem is iszunk már!) Ennek oka a túlságos kapzsiság. Semmi egyebet^ nem beszélhetek már. A nmlt költségvetésnél azt mondtam, hogy a közvetítő egészségtelen dolgot minden vonalon ki kell zárni. Mir-den vonalon sok mindenről lehet beszélni. Majd alkalmas pillanatban a búzatermelésnél is el fosom mondani, hogyan akadályozzák meg annak értékesítését még belföldön is, és mennyiért jut ki az az áru. Azt hiszem, nem olcsóbban, mint azokhoz. akik arra rá vannak utalva. Ott nem látják meg, hogy billen az ár, ott az csak megy egyenesen,* takarosan. Azt mondják a fogyasztók: hiába beszéltek, bo^y olcsóbb a búza, ha a kenyér nem lett olcsóbb. Bocsánatot kérek, most nem •szólok erről, mert most nincsen ennek helye, itt csak a 'bortermelés kérdésé"ek van helye. Kérem, méltóztassék a belföldön, ahol a kormánynak ereje kihat minden percbe, amikor akarja. megrends7abályozní a túlhajtott üzleti érdekeket. Akkor közelebb íTi+unk egymáshoz, és a uolgárság r p m lesz kénytelen egymás ellenzésre lenni. Ezt akartam felhozni. A Javaslatot elfogadom. (Élénk fce|w»'*fAí a *nhha7.dalov>.) Fl^ftk: Szólásra következik? Gubicza Ferenc jegyző: Schandl Károly! Schandl Károly: T. Képviselőház! Csontos Imre előttem szólott t. képviselő úr felszólalásával egyetértek a tekintetben, hogy a kereskedelemnek és a termelésnek, mint minden téren, itt is együtt kell működnie és meg kell találnia azt a terrénumot, amelyen találkoznak, hogy a bort, a magyar föMnek ezt a fontos termékét belföldön és külföldön egyaránt lehessen értékesíteni. Azt gondolom, hegy a magyar borkereskedelem, amely annak idején a háború végén és a háború után megtalálta a maga konjunktúráját, de azóta tőkeszegénységben szenved egészen a mai napokig, maga is egyetért azzal a gondolattal, hegy a termelőkkel meg kell találnia az érintkező pontokat, hogy a borértékesítés lehetővé váljék a belső és a külső piacon. A föMmívelísügyi miniszter úrnak szőnyegen fekvő törvényjavaslatát örömmel üdvözlöm, mert hiszen ez a javaslat előmozdítja azt, begy a magyar bor jobban értékesíttessék. Méltóztatnak emlékezni rá, ho<?y az a^ptörvény, amelyet ez a novella módneít meglehetősen megszigorította azokat a fpltételeket, amelyek mellett a magyar bor előállítása, forgalombaKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XVII. hozatala lehetővé van téve, és^ dicséretére legyen mondva a magyar törvényhozásnak, — ezt hangsúlyoznom kell itt is — a magyar bortörvény Európának úgyszólván legszigorúbb bortörvénye. Minden alkalommal hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar bortermelés azon az állásponton van, hogy semmiféle mesterséges anyaggal nem akarja a magyar bort keverni, a magyar bor előállításához mesterséges anyagokat nem használ, hanem még a cukrozás helyett is mindenkor a szőlőből előállítható mellékteimenyekkel iparkodik azt javítani. Ami a törvényjavaslat részleteit illeti, t. Ház, azokat a gyakorlati tapasztalatok alapján mind helyénva.óknak találom. Magamnak is alkalmam volt tapasztalatokat szerezni, s így tényleg igazságosrak tartom a törvényjavaslatnak abbeli rendelkezését, hogy lehetővé teszi a bor javítására vonatkozó olyan intézkedéseket, amelyek a bor természetét nem rontják. Nagyon helyes a büntető rendelkezések módosítása is. Ezek a rendelkezések az alaptörvényben tú'sziorrúak voltak, sőt m^ndhat'ám justie mord-okat eredményeztek. (Űgy van! a középen.) Ami speciálisan a tokaji bort i'leti, legyen szabad a miniszter úr figyelmét felhívnom egy körülményre. Nem tudom, hogy nem kellett volna-e a földmívelésügyi miniszternek meszszebbmenő felhatalmazást adni a törvényjavas^tban arra vonatkozólag, hogy a tokaji bor javítása lehetővé váljék^ bizonyos évjáratokban. (Temesváry Imre: Űgy van!) Erre én nem akarok m est itt bővebben kitérni, de a gyakorlat beigazolta, hogy a tokaji bornak borpárlattal való javítása nem mindenkor vált be. A javaslat, amely előttünk fekszik, egyébként, amint előbb is hangsúlyoztam, semmi tekintetben nem rontia le azt a hírnevet, amelyet a magyar bortörvény a külföldön szerzett, és ez a novella is alkalmas arra, hogy a magyar bor üiirneve a külföldön csak emelkedjék. Igen t. Ház! A javaslat bizottsági jelentése utal arra. hogy a Nemzetközi Borászati Hivatal felállításával kapcsolatban is szük e ég volt ennek a javaslatnak benyújtására. Magyarországnak a Nemzetközi Borászati Hivatalhoz való csatlakozása, amelyet a parlament már ratifikált, nagyon helves volt, én azonban a Nemzetközi Borászati Hivatal támogatását egy bizonyos irányban konkrétebben szeretném igénybe venni a magyar bor érdekében. A múlt esztendőkben rájöttünk arra, hoírv a tokaji bort nem a belföldön, hanem a külföldön nagymértékben hamisítják. Rá jöttünk egy esetre, amikor a^ tokaji bornak nagyarányú hamisítása történt Tirolba^ Svájcban terjesztettek tokaji bort. és a vizsgálat er^dménvie az volt, hogv ezt a bort Tirolban állították elő; meglehetősen rossz termék volt. De ráiöttünk egy más'k esetre is. amikor Palesztinnban termeltek és hamis^ottak tokaji bort. (DrrüHsen és wovás jobbffl"l.) A palackokon, amelyek Angliában kiültek piacra, a, vignettán raita is volt: «Palesztinai tokaji bor». (Moznás jobbfelől.) Űgy látszik, boory ez a tokaji borhamisítás az egész világon meg van szervezve. Vi" szout a toíkaji bor olyan kincse Magyarországrák, ameilyet minden körülmények között véder.iir!k kell. A tokaii bor révén lphetett felhívni a fiírvelmet az egész ma^ar bortermelésre. A külföMiek már érdeklődnek a març-var bor iránt; mert a tokaii bor révén a többi rnpf^pv bov iránt is fel lehetett keltpni az érdeklődést. Azt gondolom, hogy a Nemzetközi 19
