Képviselőházi napló, 1927. XVII. kötet • 1928. december 20. - 1929. február 19.
Ülésnapok - 1927-245
122 Az országgyűlés képviselőházának 1929. évi január hó 29-én megtartott ülésében gróf Zichy János országgyűlési képviselőnek önmaga ellen, a gróf Zichy Béla Urkúti Bányaművei Részvénytársaság igazgatósági tagjává történt megválasztására vonatkozólag az 1901. évi XXIV. te. 5. §-ának 10. pontja alapján bejelentett összeférhetlenségi ügyben a következőleg ítélt: Gróf Zichy János országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyében azon feltett kérdésre, hogy forog-e fenn összeférhetlenség, nyolc szavazattal négy szavazat ellenében kimondotta, hogy Összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költségek nem merültek fel, az tehát ítélkezés tárgyát nem képezhette, Az ítélet r nyomban kihirdettetett, az érdekelteknek ezúton tudomására adatott. Kelt Budapesten, 1929. évi január hó 29-én. Kenéz Béla, az összeférhetlenségi ítélőbizottság elnöke. Borbély-Maczky Emil, az összeférhetlenségi ítélőbizottság jegyzője.» Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom at. Háznak özvegy Mányi Gyuláné ny. községi óvónőnek és társainak Lukács György képviselő úr áltál benyújtott és ellenjegyzett kérvényét, elhalt közalkalmazott férjeik után játtól nyugdíjellátásuknak teljes egészében való kiutalása tárgyában. A kérvényt a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kérvényi bizottságnak adja ki. i Napirend szerint következik a m. kir. honvédség legénységi állományú egyéneinek és (az ily egyének! hátramaradottainak ellár tásáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat szövegélt olvasni. Ürbanics Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat szőve g ét). Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdem, méltóztatnak-e az imént olvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájárulás végett a Felsőházhoz teszi át. Következik a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 664. 640) folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Kuna P. András! Kuna P. András: Igen t. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az én kerületem legnagyobb része bortermő vidék, így nagyon jól ismerem azt a nehéz helyzetet, amelyben a szőlőtermelő gazdák ma vannak. Nagyon sok a panaszuk és ezért alig-alig lehet rajtuk mindjárt, teljesen segíteni. Ezt a javaslatot azért üdvözlöm, mert ez mégis valamennyire segíteni törekszik azokon a bajokon, amelyekben a szőlősgazdák szenvednek. Legelsősorban is a bor értékesítésénél voltak hibák a múltban, különösen azért, mert a nagykereskedők a külföldi szállításra szánt magyar borokat összecsapták a gyengébb minőségű olasz borokkal és így meghamisítva szállították külföldre, aminek következménye az lett, hogy borunk jó .' hírnevét elvesztette, úgyhogy azt nem is bírják eladni, aminek következtében nagyon olcsók a borok. Ezért nagyon szükségesnek látnám ebben a tekintetben a régóta követelt és ígért borközraktár felállítását, amelyet — amint a miniszter úrtól vagy másoktól hallottam — talán Kecskemét tájé245. ülése 1929 január 30-án, szerdán. kán szándékoznak felállítani. Kecskemét vidékén ez mindenesetre nagyon jó volna, mert ha a Tiszavidéken az új híd megnyílik, az nagy területeket kapcsol össze. Ez tehát nagyon helyes volna azért is, mert az egyfajtájú borok összegyűjtésére az ilyen közraktárakban nagyobb volna a lehetőség és azokat könnyebb volna értékesíteni. Másodsorban meg kell emlékeznem arról, hogy a múlt esztendőkben Ceglédről, Szolnokról és máshonnan, nagyon sok helyről jöttek hozzám panasszal keresztény magyar vendéglősök a miatt, hogy önhibájukon kívül beleestek egy kis hibába, a hamisításnak nevezett dologba... (Derültség. — Jánossy Gábor: Nem is olyan kis hiba!) En azt mondottam, amit a pénzügyminiszter úr mondott egyik küldöttségnek, amely a Dunántúlról jött hozzá, hogy miután úgy sem tudjuk a borokat eladni, nagyon szigorú lesz és aki hamisítja a bort, aki abba vizet enged... (Jánossy Gábor: Az igya meg maga! — Derültség.) igya meg maga és megérdemli a büntetést. De vannak azért kivételes esetek is, vannak olyanok, akik önhibájukon kívül esnek bele ebbe. Magam láttam ilyen esetet a szolnoki harmadosztályú restiben, (Jánossy Gábor: Étteremben!) magyarul mondom: étteremben. A harmadosztályú étterembe bejött két vasutas; reggel volt az idő és kértek két fröcosöt. Az egyik megkötötte magát, hogy ő nem iszik fröcosöt, sört iszik. Ott maradt a két fröccs az asztalon. Mit csináljon vele a kimérő? Visszaönti, de már víz van benne. A tulajdonos erről nem tud semmit és ha jön a vizsgálat, akkor benn találja a vizet. Mondtam neki, (hogy öntse ki és ki is öntötte. Ilyen esetek vannak szerte. Ha nem láttam volna, nem is hinném el. Ezek megmosolyogni való dolgok. Megtörténik Budapesten is, hogy fröcosöt kérnek, azután meg nem isszák. Ezek megtörtént dolgok. Ilyenek miatt nagyon sok kellemetlensége van az éttermeseknek. Ilyen esetekre vonatkozólag kértem is a nagyméltóságú földmívelésügyi miniszter urat, legyen szíves ezen segíteni, mint ahogy talán van is a javaslatban valami változtatás, hogy akik tényleg önhibájukon kívül estek bele, legalább az első esetben jogukat ne veszítsék el. Büntessék pénzzel, de az első esetben ne vegyék el a jogot azoktól, akik nem önhibájukból esnek bele. A borfogyasztási adóról szólva, a termelők is nagyon követelik a borfogyasztási adó törlését. Nagyon jól tudom, hogy a községek háztartásának engedték át a borfogyasztási adót és miután a községek háztartása nagyon igénybe van véve, ötven százalékon felül pedig nem vethetnek ki pótadót, e miatt a községek nem igen hajlandók arra, hogy a borfogyasztási adót elengedjék addig, amíg érdekükben más intézkedés nem történik. Azért arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hasson oda a pénzügyminiszter úrral karöltve, hogy a községek háztartása minél előbb rendeztessék, hogy ezáltal a borfogyasztási adó minél hamarabb eltörölhető legyen. Körülbelül tizenhat fillérért lehet nálunk egy liter bort kapni, a borfogyasztási adó pedig literenként 15 fillér, telhát majdnem ugyanannyi a fogyasztási adó, mint a bor ára. Ezt nagyon kifogásolják. Ezeket voltam bátor röviden elmondani. A javaslatot máskülönben elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon. — Kiss István szólásra jelentkezik.) Elnök: Kiss István képviselő úr milyen címen kért szót? Kiss István: A házszabályok 145. szakasza alapján.
